Főmenü megnyitása

Nótaszerzők Erdélyben – újkori lírai dalok, lényegében népies műdalok alkotói. Dalaikban felfedezhetők az új stílusú népdal sajátos jegyei, így a dallamépítkezésben a hosszabb sorokat, a hangzatfelbontást, a félhangokkal való színezést, a szokatlan hangközöket utánozzák. A mi vidékünkről származó nótaszerzők közül Balázs Árpád, Fráter Lóránd és Fráter Béla gyakorolt erőteljesebb hatást a romániai magyar nóták fejlődésére. Terjesztésükben fontos szerepe volt a cigányzenészeknek, a népszínműveknek és az olcsó kottakiadás hozzájárulása is jelentős. Tágabb értelemben a nótát a könnyűzene egyik válfajának tekinthetjük.

Nyomtatott nóta-kották és szövegekSzerkesztés

1930-ban Szittya Horváth Lajos nótafüzetei váltottak ki heves vitát, négy évtizeddel később A Hét hasábjain bontakozott ki hosszabb lélegzetű párbeszéd a nótáról. A romániai magyar nóta képviselői az előadóművészekkel karöltve 1939-ben Kolozsvár székhellyel létrehozták a Nótaszerzők, Szövegírók és Előadóművészek Egyesületét.

A nyomtatásban megjelent nótairodalom gyakrabban említett szerzői városok szerint csoportosítva a következők:

AradSzerkesztés

  • Békefi Pál (Ha felszáll a titkos alkony. Serényi József szövegére, 1924).

BrassóSzerkesztés

KolozsvárSzerkesztés

  • Platz János (Öt dal. 1924);
  • Tárcza Bertalan (Tudom, hogy nem ír;
  • Két magyar nóta. 1924);
  • Turczinsky Kázmér (Muskátli virágok. 1926);
  • Balogh Lajcsi (Pesti nóták. 1928).

LugosSzerkesztés

  • Szittya Horváth Lajos (Gondolj reám. Horváthné Somsay Erzsébet szövegére;
  • Bánom, hogy megházasodtam;
  • Rózsás kertben jártam;
  • Sej! haj! harmatos a kukorica levele (1931).

MarosvásárhelySzerkesztés

  • Dávid István Dalok;
  • Újabb dalok. Szabó Jenő verseire. (1924);
  • Agyagási Károly (Erdélyi szomorú új dalok. 1927;
  • Hat szomorú magyar népdal. (1928). Kiss Péter nótafüzetei (Három árva gyermek. 1934;
  • Székely daloskönyv. (1935 csak szövegeket tartalmaznak).

NagyváradSzerkesztés

  • Krammer Ödön (Várlak, édes. 1920);
  • Kálmán Andor (Ablakom, ablakom. é. n.);
  • Lápossy Erzsébet.

SepsiszentgyörgySzerkesztés

SzékelykeresztúrSzerkesztés

TemesvárSzerkesztés

  • Kálmán Andor (Fehér akác. 1920; Nótáskönyve. 1922);
  • Czeglédy Gyula (Ha kérdeznek majd felőlem. Kálmán Andor szövegére. 1922);
  • Madaras Gábor (Székely nóták. 1922; Újabb magyar dalok. 1923);
  • Erőss Béla (Legújabb magyar dalai. 1923);
  • Kalmár Tibor (Kedvelt magyar dalai. 1923);
  • Sas Náci (Két legújabb magyar nótája. 1923);
  • Szirmay Károly (Kincses magyar nóták. 1924). Ugyanitt évszám nélkül: Ányos Laci (Nem ragyog a csillag szebben);
  • Barna Károly (Szeress te mást!);
  • Mayer Jenő (Hej, haj, Lina. Veres Kálmán szövegére);
  • Reményi Béla (Nem jönnek vissza már az évek);
  • Révész Róbert (Két eredeti magyar dal);
  • Váradi Zoltán (Jó estét, lányok);
  • Vitos Pálné Eredeti magyar nótái.

ZilahSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • S. Nagy László: A magyar dal történeti fejlődése. Ellenzék, 1927. január 25.
  • Szittya Horváth Lajos: Hozzászólás. Röpirat. Székelykeresztúr, 1930.
  • Sárosi Bálint: Zenei anyanyelvünk. Budapest, 1971.
  • László Ferenc, Szabó Csaba, Rónai István, L. Bakk Anikó, Vermesy Péter, Horváth Tibor, Szenik Ilona: Harc a zenei anyanyelvért. Vita. A Hét Évkönyve. 1980. 57-86.
  • Jagamas János: Miért nem népdal? Közli A népzene mikrokozmoszában. Tanulmánygyűjtemény. 1984. 57-154.