Wikipédia

NASAMS

A NASAMS (National/Norwegian Advanced Surface to Air Missile System) norvég-amerikai gyártású, kis és közepes hatótávolságú, hálózatalapú légvédelmi rakétarendszer, amely az AMRAAM légiharc-rakétán alapul.[1] A NASAMS többféle rakétát képes alkalmazni, amelyek hatótávolsága típustól függően 8 és 50 km közé tehető. A rendszert jelenleg 15 ország hadereje alkalmazza,[2] az ukrajnai háborúban valós körülmények között is jó eredményeket ért el.[3] A Magyar Honvédség is a rendszeresítők között van:[4] Magyarország légterét a megnövelt hatótávolságú AMRAAM-ER rakétát is indítani képes NASAMS-3 rendszer fogja oltalmazni 2024-től kezdődően.[5]

NASAMS
A Honvédség egyik NASAMS-indítója Sentinel radarral a háttérben. Az indító előtt egy AMRAAM rakéta látható
A Honvédség egyik NASAMS-indítója Sentinel radarral a háttérben. Az indító előtt egy AMRAAM rakéta látható
Funkciólégvédelem
GyártóKongsberg Defence & Aerospace; Raytheon
Szolgálatba állításNASAMS-1: 1998
NASAMS-2: 2006
NASAMS-3: 2019
IrányításAMRAAM: aktív radaros rávezetési mód (ARH)
Sidewinder-X : infravörös képalkotó (IIR)
RobbanótöltetAMRAAM: 18,1 kg
Sidewinder-X : 9,36 kg
Repülési jellemzők
Max. sebesség4+ Mach
HatótávolságSidewinder-X kb. 8–12 km
AMRAAM-C7 kb. 25–30 km
AMRAAM-ER kb. 50 km
Legnagyobb repülési magasság21 km
A Wikimédia Commons tartalmaz NASAMS témájú médiaállományokat.

A fejlesztés története szerkesztés

A norvég Kongsberg vállalat az 1990-es években kezdte el a NASAMS rendszer fejlesztését, amely a teljes műveleti képességet 1998-ban érte el a norvég légvédelem részeként.[6] A továbbfejlesztés eredményeként megszülető második generációs rendszer 2006-ban állt először szolgálatba. A NASAMS 2-es változat újdonságai a Link 16 titkosított adatkommunikációs rendszer, a modernizált elektrooptikai felderítőjármű (amelynek segítségével már radar nélkül is indíthatóak voltak a kamerával felderített, azonosított és követett célok ellen), illetve a továbbfejlesztett Sentinel F1 radarrendszer voltak.[5]

A legújabb változat a NASAMS 3. Ezt szintén Norvégia használta először, 2019-ben vették át az első 3. szintre modernizált üteget. Az indítóegységeket és a tűzvezető egységet modernizálták: biztonságos, IP-alapú kommunikációs rendszerrel és új radarszoftverrel is gazdagodott a NASAMS 3.[5]

A legjelentősebb előrelépést az jelenti, hogy NASAMS-3 rendszer képes indítani az 50%-kal megnövelt hatótávolságú AMRAAM-ER rakétát is, amellyel akár 50 km távolságra lévő légi célok is támadhatóak.[5]

A NASAMS fejlődésének lépcsőfokai szerkesztés

1995–2000 közötti fejlesztések: a NASAMS első generációja megszületik[7] szerkesztés

  • TPQ36A radar
  • FDC tűzközpont
  • NTAS-N elektro-optikai szenzor
  • Zárt rakéta indítók
  • AMRAAM rakéták
  • Battalion Net Data Link [BNDL] adatkommunikációs rendszer
  • VSHORAD rendszer integrációja

2000–2006 közötti fejlesztések: Enhanced Distributed Architecture – továbbfejlesztett elosztott architektúra szerkesztés

  • Új FDC tűzközpont
  • Link 11B titkosított adatkommunikációs rendszer
  • Vezeték nélküli, rádió kapcsolaton keresztül irányítható rakéta indítók (Ennek köszönhetően jóval nagyobb távolságra telepíthetőek, mint korábbi a változatok)
  • Navigációs rendszer (LNR) – taktikai térkép elérhetősége
  • Sentinel MPQ-61M1/M2 radar
  • MSP-500 típusú elektrooptikai szenzor NTAS-N helyett

2005–2010 közötti fejlesztések: szenzor- és TDL adatkapcsolat integráció (NASAMS-2) szerkesztés

  • Továbbfejlesztett Sentinel MPQ-64F1 Radar
  • „Radar processing on Radar” képesség, ami azt jelenti, hogy a jelfeldolgozás is radaregységben történik, csak a feldolgozott digitális célinformáció kerül onnan továbbításra a központ felé. Mindez nagyobb taktikai mobilitást jelent.
  • Radart ellátták rádiós adatkapcsolattal, így nagyobb távolságra telepíthetőek a tűzközponttól, mint korábbi a változatok
  • Link 16 titkosított adatkommunikációs rendszer
  • Tactical Control Center [TCC] / Battalion Operation Center [BOC] – integráció magasabb szintű, több üteget koordináló légvédelmi vezetési rendszerhez.

2010–2015 közötti fejlesztések: továbbfejlesztett indító és elektro-optikai szenzor szerkesztés

  • Tovább fejlesztett Mk 1C indítók (Canister Launcher Mk 1C)
  • MSP-600 típusú elektrooptikai szenzor MSP-500 helyett

2015–2020 közötti fejlesztések: HML és IP kommunikáció (NASAMS-3) szerkesztés

  • Tovább fejlesztett indítók (HML – High Mobility Launcher) – az indító konténerek hosszabbak, mint a korábbiak, hogy a AMRAAM-ER rakéta elférjen benne.
  • Megerősített IP kommunikációs hálózat
  • Új légvédelmi központ (ADC – New Air Defense Center)
  • Javított VSHORAD integráció

2020–2025 közötti fejlesztések: többféle rakétát indítani képes indítók, új szenzorok és fegyverek szerkesztés

  • AIM-9X Block II kis hatótávolságú rakéta integrációja - már megvalósult ez a fejlesztés[8]
  • AMRAAM-ER közepes hatótávolságú rakéta integrációja - már megvalósult ez a fejlesztés[9]
  • Többféle rakétát indítani képes indítók (Multi-Missile Canister Launcher Mk. 2) - már megvalósult ez a fejlesztés [10]
  • Többféle rakéta alkalmazása egy indítón belül - már megvalósult ez a fejlesztés[10]
  • Új AESA radar integrációja - a Raytheon GhostEye MR típusú radarja fogja váltani a Sentinel F1 radarokat a NASAMS rendszerben.[11]
  • MTS-A elektrooptikai szenzor integrációja
  • Tüzérségi lövedékek, rakéták, aknagránátok és drónok elleni fegyverzet integrációja (CRAM – CLMS effectors): 2022 márciusában a Raytheon bemutatta drónok elleni lézer-fegyverét: a High Energy Laser Weapon System (HELWS) rendszert.[12]

Felépítése és képességei szerkesztés

A korábbi légvédelmi rakétakomplexumok alapvető jellemzője volt, hogy az irányító- és indítóberendezések a célkövető-tűzvezető radartól néhány 10 vagy 100 méter távolságra körkörösen, illetve szektorosan helyezkedtek el. A NASAMS rendszer sajátossága és legfőbb erőssége ellenben a széttelepített hálózatalapú működés. Ez azt jelenti, hogy rendszer egyes elemei akár 25 km-es távolságra is telepíthetőek egymástól, ami szinte lehetetlenné teszi a teljes rendszer felderítését és megsemmisítését az ellenfél számára.[6] A széttelepítés távolság kiegészítő kommunikációs pontokkal tovább növelhető.

A NASAMS légvédelmi rendszer főbb jellemzői:

  • hálózatalapú integrált működés;
  • nyitott architektúra és rendkívül rugalmas moduláris rendszerfelépítés;
  • mindenféle időjárási körülmények közötti alkalmazhatóság, folyamatos, akár 24 órás műveleti képesség;
  • körkörös oltalmazás (egy indítóberendezéssel is);
  • több célcsatorna (azonosnak tekinthető a rakéták darabszámával);
  • extrém magas tűzsűrűség: akár 72 légicél is támadható egyidejűleg;
  • különböző típusú és hatótávolságú rakéták, amelyek közül több kettős felhasználású – vadászrepülőgépről is indíthatóak;
  • a rendszerelemek széttagolt elhelyezési lehetősége;
  • magas túlélőképesség és csapásvédettség;
  • nagy fokú mobilitás, rövid bontási és telepítési idő;
  • komplex titkosított és zavarvédett külső-belső kapcsolati rendszer;
  • kis létszámú kezelőállomány;
  • teljes NATINAMDS (NATO Integrated Air and Missile Defence System – NATO integrált lég- és rakétavédelmi rendszer) kompatibilitás;
  • magában hordozza a fejlesztés további lehetőségeit.

Egy rendszer jellemzően egy tűzelosztó központból (Fire Distribition Center – FDC), egy vagy több AN/MPQ-64F1 "Sentinel" radarból valamint indítókonténerekből (LCHR) áll, amelyek egyidejűleg 6 rakétát képesek tárolni illetve célra indítani. Az indítók biztosítják az adatkapcsolatot a rakéták és a tűzelosztó központ között az indítás előtt és után egyaránt.[2]

Tűzelosztó központ (FDC) szerkesztés

 
A Magyar Honvédség NASAMS 3 rendszerének tűzelosztó központja kétfős személyzetével az átadási ünnepségen

A tűzelosztó központ önálló vagy BNDL (vezető/végrehajtó) szerepkörben végzi a fegyverrendszer irányítását a közvetlen hozzákapcsolt radar; BNDL esetében a hálózatban működő radarok által együttesen létrehozott SIAP (Single Integrated Air Picture – egységes integrált légihelyzet-kép), illetve magasabb vezető szervezet RAP (Recognised Air Picture – valós idejű légihelyzet-kép) információi alapján. A bejövő adatokat, a számítógépes javaslatokat és az azt jóváhagyó-felülbíráló kezelői tevékenységet, valamint a rakéták indítását-rávezetését a légvédelmi konzolon két, 75 cm képátlójú érintőképernyő ábrázolja. A köztes felületen a rendszerbe kapcsolt elemek és azok aktuális állapota látható. További vezérlő-beavatkozó nyomógombos munkafelületek biztosítják az automatikus, félautomatikus és autonóm működtetést. Az infokommunikációs elemek beltéri eszközeit is itt helyezik el.[13]

A komplexum működtető szoftvere a tűzelosztó tiszt számára minden lőesetre ajánlásokat dolgoz ki a beépített, részben a kezelők által korábban lefuttatott gyakorló vagy akár éles lőfeladatok tapasztalata alapján, a gépi tanulás útján létrehozott ún. „tüzelési doktrínának” megfelelően. A szoftver ennek során elvégzi a légi célok besorolását, az optimális elhelyezésű indító, és abban lévő rakétatípus kiválasztását, továbbá az egyéb fontos tüzelés-előkészítési feladatokat. Az irányító képesség kiterjeszthető hozzákapcsolt VSHORAD (Very Short Range – közeli hatótávolságú) eszközökre (például Mistral) is. Az FDC (az indítóberendezésen keresztül) pontos célkoordináta-adatokat továbbít a rakéta fedélzetére az indítást közvetlenül megelőzően, és a szükséges pályamódosítások végrehajtásához repülés közben. Online diagnosztikai program felügyeli a rendszerműködést, és rendellenesség esetén riasztja a kezelőket.[13]

A hardvereszközök ISO-méret szerinti konténerben kapnak helyet, a működés történhet a hordozó járművön vagy hidraulikus emelő szerkezettel földre helyezve is. Az önálló tápellátó és a kommunikációs rendszer antennaszerkezetét a hordozójárműre integrálták. A tartó árbócok emelése és az antennák forgatása elektromos működtetésű. Kiegészítő tervező szoftver támogatja a harcrendek, az adatkapcsolatok és a manőverek előkészítését. Fiktív légi támadó helyzetbeállításokkal a jövőbeli valós környezetet szimuláló tesztfeladatok futtathatók, amelyek a kezelők felkészítésében döntő fontosságú lehetnek.[13]

Egy FDC központ legfeljebb 12 rakétaindítót tud kezelni vagyis a NASAMS rendszer legfeljebb 72 célt képes támadni egyidejűleg.[6]

Sentinel F1 radar szerkesztés

 
A Honvédség egyik Sentinel radarja

A viszonylag kis méretű AN/MPQ-64F1 "Sentinel" X-hullámsávú radar maximális hatótávolsága 120 kilométer, hatásos hatótávolság például vadászrepülő méretű célra nem ismert, minősített adat. A Sentinel egyszerre 60 célt képes követni, miközben 360 fokban körbeforogva újabb célok után kutat. Keskeny tűnyaláb technológiával és annak kifinomult számítógépes vezérlésével rendkívül pontos háromdimenziós (oldalszög, távolság, magasság) koordinátákat biztosít a kis hatásos visszaverő felületekről is. Korszerű zavarvédelmi technológiákkal rendelkezik és a célok idegen-saját azonosítását (IFF) is elvégzi. A viszonylag könnyű, 1800 kg tömegű radart egytengelyes utánfutóra vagy kéttengelyes könnyű terepjáró gépjárműre erősítve alkalmazzák. A radar közvetlen vezetékes összeköttetéssel (≤ 1 km) vagy 30 km-ig terjedő titkosított rádiókapcsolattal csatlakozhat egy tűzelosztó központhoz. A berendezés vontatását olyan jármű végzi, amelyre integrálják a kommunikációhoz szükséges elemeket és a táplálást biztosító áramforrást. Az üzembe helyezés során a 2 fős személyzet végzi a szintezést, az antennapozíció beállítását, az elektromos táplálás és a vezérlő-jeltovábbító kábelek csatlakoztatását. A bekapcsolást követően a beépített terminálról futtatják a helyi működési tesztet, majd engedélyezik a távvezérlést az irányító FDC számára. Működés közben a radar paraméterei számos integrált funkcióval tovább konfigurálhatók, például a rendelkezésre álló frekvenciák korlátozása, a kisugárzás letiltása meghatározott irányokban vagy kijelölt térrészek intenzív kutatása, teljesítménycsökkentés az automatikus tereptérképezés alapján.[13] A radar helikopterrel is szállítható, magas épületek, tornyok és hegyek tetejére is elhelyezhető a hatékonyság növelés érdekében.[14] A Honvédség H225M helikopterei 4 tonnát meghaladó szállítókapacitásukkal a NASAMS radarjait és indítóit képesek külső függesztményként szállítani és nehezen megközelíthető helyre: például egy hegy vagy egy magas épület tetejére telepíteni.

Konténeres indító – Canister Launcher Mk.2 szerkesztés

 
Litván NASAMS-3 indító szállító járművén

2019-től új, MK.2 típusmegnevezésű konténeres indító berendezéssel kínálja a gyártó a NASAMS rendszert. A korábbi konténerekhez képest hosszúságát megnövelték az AMRAAM-ER rakéták méretéhez igazodva, átalakították a működést biztosító interfészeket, továbbá a megnövelt tömeghez tartozó statikai módosításokat végeztek. A szállító járműről történő le- és felhelyezést NATO STANAG 2413 szabvány szerinti hidraulikus horogemelő szerkezet végzi. A tápellátásról utánfutón elhelyezett önálló áramforrás gondoskodik. A hat konténerbe az alkalmazható rakéták tetszőleges típusösszetételben tölthetők be. A rakéták típusának felismerése és az információ átadása a tűzelosztó központ számára automatikus. Az indító biztosítja a hat rakéta egymástól független célokra történő egy idejű alkalmazását. Az indító 360 fokban körbe foroghat, azonban 30 fokos rögzített helyszögről történik az indítás. A minimális ütemidő 2 másodperc – minimum ennyi idő kell elteljen két indítás között. A telepítés utáni ellenőrzéseket a kezelők egy csatlakoztatható kézi terminálról végzik el. A harchelyzet elérését követően a vezérlést a kapcsolt FDC veszi át. Az összeköttetés lehet vezetékes (≤ 8 km) vagy titkosított rádiócsatorna (≤ 25 km). A külön gépjárműbe telepített indítóberendezés vezetési pont (Launcher Command Post) tartalmazza a kommunikációs rendszerelemeket, továbbá biztosítja a kezelőállomány huzamos idejű távoli elhelyezésének alapfeltételeit. A konténerek feltölthetők a telepítést megelőzően vagy azt követően. Az indított rakéták pótlása a helyszínre történő kiszállítással, illetve az indítóberendezés központi ellátópontra történő manőverezésével valósul meg.[13]

Elektrooptikai felderítőrendszer (EOS) szerkesztés

Van lehetőség teljesen radarmentes alkalmazásra is: a rendszerhez opcionálisan illeszthető egy MSP600 típusú elektrooptikai felderítőrendszer (EOS), amely a cél iránya és lézerrel mért távolsága alapján lehetővé teszi a rakéta indítást.[2] Ennek előnye, hogy radar-kisugárzás hiányában a NASAMS lokátorai nem felderíthetőek, hátránya viszont, hogy hatótávolsága töredéke a rakéták lehetséges hatótávolságának és hatékonysága erősen időjárásfüggő. A berendezés közvetlen optikai kábelkapcsolatban van az FDC-vel (≤ 1 km). A szenzorkép az FDC légvédelmi konzoljára kerül, a kameravezérlés nyomógombokkal ellátott botkormányról történik.[13]

Rakéták szerkesztés

 
NASAMS rakétái (balról jobbra): AMRAAM-ER, AMRAAM, Sidewinder

A NASAMS rendszer többféle rakéta indítására képes:

  • AIM-120 AMRAAM kettős felhasználású rakéta, amely vadászrepülőgépekről és földről egyaránt indítható. Utóbbi esetben hatótávolsága mintegy 20–25 kilométer fölött lehet.[15][16]
  • AMRAAM-ER légvédelmi rakéta, amely az AMRAAM aktív radaros rávezető egységét és harci részét valamint a hadihajókon alkalmazott ESSM (Evolved Sea Sparrow Missile) légvédelmi rakétát "összeházasítva" éri el nagyobb: mintegy 50 kilométeres hatótávolságát.[17][18]
  • AIM-9X Sidewinder Block II kettős felhasználású infravörös rávezetésű kis hatótávolságú rakéta,[19][20] amelynek hatótávolsága földről indítva kb. 8–12 km lehet.

A földről indított légiharc-rakéták hatótávolságával kapcsolatban nincsenek megbízható nyilvános információk így a fenti értékek inkább csak megalapozott becslések, mint sem tényadatok. Különös tekintettel arra, hogy egy légvédelmi rakétarendszer hatótávolsága, pontosabban megsemmisítési zónája nagyban függ a céltárgy magasságától, sebességétől és haladási irányától valamint manőverező képességétől.

A NASAMS egy rugalmas, nyílt architektúrájú rendszer, amelyhez könnyen integrálhatóak újabb rakéták és felderítő eszközök.

A NASAMS rendszer több száz sikeres rakéta indításon van túl: "éles" harci körülmények között is jól vizsgázott.[2][21]

Kiegészítő berendezések szerkesztés

A széttelepítési képesség, ezáltal az oltalmazható terület megnövelése érdekében kiegészítő kommunikációs pontok kapcsolhatók a rendszerbe. Ezen elemek azonosak az AN/MPQ-64F1 radar vontatását és kommunikációját biztosító járművekkel, a hatótávolság-kiterjesztés ennek megfelelően ≤ 30 km. A hozzáférési pont két szerepkörben alkalmazható. Funkcionálhat egyszerű átjátszó reléállomásként és kommunikációs csomópontként. A nagyszámú variációs lehetőség egyedülálló rugalmasságot biztosít redundáns és elosztott hálózat kiépítéséhez.

Az indítókonténerek feltöltését (újratöltését) önálló járművek biztosítják. A rakéták szabványos tároló ládáit a szállító gépkocsi platószerkezetével együtt helyezik az indítóberendezés mellé. Az egyes rakéták mozgatását és az indítópályákra helyezést emelődaru segítségével végzik. Hat rakéta feltöltése, gyakorlott kezelőszemélyzet esetén kevesebb, mint 30 perc alatt biztosítható. A kezelőállomány költséghatékony felkészítése, képzettségének szinten tartása és fejlesztése érdekében a gyártó komplex gyakorló központot alakított ki, tanterem jellegű beépíthető változatban. A rendszer megfelel egy BNDL tipikus szervezeti felépítésének. Négy darab funkcionálisan működő FDC környezetet tartalmaz, radarok, indítók, EO szenzorok, kommunikációs eszközök valós vagy szimulált használatával. Légitámadó-helyzetek beállításával és valós repülésekkel, fiktív és tervezett harcrendekben nyílik lehetőség a harcászati fogások elsajátítására és új eljárások kifejlesztésére. Kiegészítő eszközpark gondoskodik a kommunikációs rendszert kezelők képzéséről. Különálló megfigyelő teremben, projektoros kivetítőn követhető a harci munka, amely a számítógépes rögzítés nyomán, további elemzésre „visszanézhető”.[13]

  •  
    AMRAAM rakéta indítása
  •  
    Egy holland NASAMS indító letelepítve
  •  
    Spanyol NASAMS-2 rakétaindító menet közben
  •  
    Teherautóra telepített FDC központ – a rendszer „agya”
  •  
    Sentinel radarállomás
  •  
    Sentinel radar szállítás közben
  •  
    Elektrooptikai szenzor 4x4-es járműre telepítve
  •  
    NASAMS indító töltéshez kihúzott indítósínnel
  •  
    A NASAMS elsődleges rakétája: az AMRAAM
  •  
    A nagy hatótávolságú AMRAAM-ER rakéta makettje
  •  
    Sidewinder X rakéta

A NASAMS rendszer a Magyar Honvédségben szerkesztés

2020 novemberében került aláírásra a szerződés a NASAMS-3 rendszer beszerzéséről a Magyar Honvédség számára. A rendszer a mára teljesen elavult Kub légvédelmi rakétarendszert váltja majd.[5] A beszerzés értéke 410 millió Euró.[22]

2022 november 30-án a honvédelmi miniszter előadásából kiderült, hogy Magyarország „6+1” rendszert (üteget) vásárolt.[23] A +1 egy kisebb tartalék alegység technikai eszközeit jelenti.[24]

A NASAMS első egységei 2023-ban érkeznek Magyarországra, míg a rendszer 2025-re lesz teljes. Az első tűzegységnek 2024 végére el kell érnie a műveleti készenlétet.[16]

Magyarország 2020 augusztusában 120 darab AIM-120C7 AMRAAM és 60 darab AMRAAM-ER rakétát rendelt meg az amerikai Raytheon vállalattól.[25] Az AIM-120C7 rakétákat a légierő Gripen vadászgépei is használni fogják. Az AMRAAM-ER rakéták kizárólag a NASAMS légvédelmi rendszer nagyobb hatótávolságú fegyverzetét adják majd. Érdekesség, hogy Katar után Magyarország a második rendszeresítője a mintegy 50 kilométeres hatósugarú AMRAAM-ER rakétának. Az első rakéták leszállítása 2023-ban várható.

2023. október 26-án a honvédelmi miniszter hivatalosan is átadta a NASAMS légvédelmi rendszer első két alegységét a győri MH Dánielfy Tibor 205. Légvédelmi Rakétaezrednek. 2024 nyaráig a gyártó további négy NASAMS alegységet, valamint egy kisebb tartalék alegység technikai eszközeit szállítja.[24]

 
A Magyar Honvédség egyik NASAMS rendszerének főbb elemei: egy Sentinel radar, mellette egy rakétaindító, előtte egy AMRAAM rakéta

Harci alkalmazás és tapasztaltok szerkesztés

A NASAMS rendszer első éles bevetésére Ukrajnában került sor. Az ország légvédelmi erői 2022 november elején kapták meg az Amerikai Egyesült Államoktól az első NASAMS egységeket, amelyeket továbbiak követnek majd.[26][27]

Az ukrán NASAMS rendszerek 2022 novemberének közepén megjelent hírek szerint 100% hatékonysággal működnek: az ukrán infrastruktúra ellen indított robotrepülőgép- és dróntámadás elhárítása során mind a 10 kilőtt AMRAAM rakéta eltalálta a kijelölt célpontját.[3]

2022 novembere és 2023 áprilisa között az ukrán légvédelem több mint 100 légi célt semmisített meg a NASAMS rendszernek köszönhetően.[28][21]

Rendszeresítő országok szerkesztés

 
  NASAMS-1 üzemeltetők
  NASAMS-2 üzemeltetők
  NASAMS-3 üzemeltetők
  Megrendelték, de még nincs rendszerben

A rendszert jelenleg[mikor?] 15 ország hadereje alkalmazza vagy rendelte meg.[2]

  Amerikai Egyesült Államok – Washington D.C. légvédelmét látják el napi 24 órában a NASAMS ütegek 2005 óta.

  Ausztrália – NASAMS-3 rendszer első elmei 2022-ben érkeznek meg az országba.[29]

  Chile – NASAMS-2 rendszer

  Finnország – NASAMS-2 rendszer

  Hollandia – NASAMS-2 rendszer

  Indonézia – NASAMS-2 rendszer került beszerzésre 77 millió dollár értékben 2017-ben.[30]

  Katar – NASAMS-3 rendszer került beszerzésre 2,2 milliárd dollár értékben 2019-ben.[31]

  Kuvait – NASAMS-3 rendszer beszerzést tervezik mintegy 3 milliárd dollár értékben [32]

  Litvánia – NASAMS-3 rendszer került beszerzésre 110 millió euró értékben.[33]

  Magyarország – NASAMS-3 rendszer került beszerzésre 410 millió euró értékben.[22]

  Norvégia – fejlesztő ország: a NASAMS rendszer valamennyi generációját rendszeresítette

  Omán – NASAMS-2 rendszer került beszerzésre 1,28 milliárd dollár értékben 2013-ban.[34]

  Spanyolország – NASAMS-2 rendszer

  Tajvan - négy NASAMS-3 rendszert tervez beszerezni[35]

  Ukrajna – Az Amerikai Egyesült Államok kormánya két NASAMS-üteget adott át Ukrajnának hadisegélyként 2022 őszén.[36] Mindegyik üteg három, összesen 54 rakétával felfegyverzett tűzszakaszból áll majd.[37] 2022 augusztusában döntés született, hogy további 6 NASAMS üteget biztosít az Amerikai Egyesült Államok hadisegélyként Ukrajna számára.[26] Ezzel az ország a NASAMS rendszer egyik legnagyobb üzemeltetőjévé válhat. 2022 novemberében az ukrán NASAMS ütegek átestek a tűzkeresztségen: november 15-én 10-ből 10 rakéta eltalálta a kijelölt célpontját. 2023 januárjában Kanada vállalta egy további NASAMS üteg vásárlását Ukrajna számára,[38] márciusban pedig Norvégia tett ígéretet 2 üteg átadására.[39] 2023 júniusában két NASAMS-indítót (tehát nem komplett rendszert) rendelt Litvánia, amelyeket támogatásként át fognak adni Ukrajna számára.[40]

Az Amerikai Egyesült Államok kormánya további 4 NASAMS-üteg átadására tett ígéretet 2023. július 19-én.[41]

Az Ukrajna számára átadott illetve megrendelt, de még le nem szállított NASAMS-ütegek száma: 13

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Tömböl, László, Juhancsik János. NASAMS - Légvédelem a XXI. században, Haditechnika Fiataloknak. Zrínyi Kiadó. Hozzáférés ideje: 2021. 
  2. ↑ a b c d e Kongsberg Defence & Aerospace. (Hozzáférés: 2021. november 7.)
  3. ↑ a b NASAMS: The United States announced the 100% effectiveness of the systems that were tested by fire in Ukraine. (Hozzáférés: 2022. november 17.)
  4. ↑ „Itt a bejelentés: megvan, milyen légvédelmi rakétarendszert vásárol Magyarország”, portfolio.hu (Hozzáférés: 2021. november 7.) 
  5. ↑ a b c d e „NASAMS, a közös védőernyő” 
  6. ↑ a b c NASAMS - Légvédelem a XXI. században 
  7. ↑ HTKA - [HUN NASAMS]. (Hozzáférés: 2022. január 19.)
  8. ↑ https://www.airforce-technology.com/news/raytheon-aim-9x-sidewinder-nasams/. (Hozzáférés: 2022. szeptember 26.)
  9. ↑ https://www.shephardmedia.com/news/landwarfareintl/amraam-er-moves-closer-nasams-integration/. (Hozzáférés: 2022. szeptember 26.)
  10. ↑ a b https://www.defenseadvancement.com/news/nasams-mk-2-canister-launchers-pass-factory-testing/. (Hozzáférés: 2022. szeptember 26.)
  11. ↑ https://www.raytheonmissilesanddefense.com/news/2022/05/25/a-new-radar-for-medium-range-air-defense. [2022. szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. szeptember 26.)
  12. ↑ https://www.army-technology.com/news/ris-helws-destroy-drones/. (Hozzáférés: 2022. november 7.)
  13. ↑ a b c d e f g „A földi telepítésű légvédelem új, kis-közepes hatótávolságú rakétarendszere”. HADITECHNIKA LV. évf. (2021/5), 54-59. o.  
  14. ↑ Kongsberg Defence & Aerospace. (Hozzáférés: 2021. november 7.)
  15. ↑ „Air Defense: India Gets Integrated” 
  16. ↑ a b 2025-ben várható az „őrségváltás” Győrben. (Hozzáférés: 2021. november 27.)
  17. ↑ New ground-based air defense will enable intercepts at greater ranges and higher altitudes. (Hozzáférés: 2021. november 15.)
  18. ↑ https://honvedelem.hu/hirek/a-legmodernebb-legvedelmi-raketak-vedik-hazankat.html. (Hozzáférés: 2023. november 3.)
  19. ↑ Kongsberg Defence & Aerospace. (Hozzáférés: 2021. november 7.)
  20. ↑ „Norway’s Air Force tests Sidewinder missile” 
  21. ↑ a b https://mil.in.ua/en/news/ukrainian-nasams-air-defense-systems-have-already-destroyed-over-100-enemy-targets-ukrainian-air-force/. (Hozzáférés: 2023. július 3.)
  22. ↑ a b Airforce Technology - National Advanced Surface to Air Missile System (NASAMS). [2019. szeptember 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. november 9.)
  23. ↑ https://honvedelem.hu/hirek/szalay-bobrovniczky-kristof-a-hadiipar-alapveto-fontossagu.html. (Hozzáférés: 2022. november 30.)
  24. ↑ a b https://magyarnemzet.hu/belfold/2023/10/a-legmodernebb-legvedelmi-raketakkal-ujitott-a-honvedseg. (Hozzáférés: 2023. október 26.)
  25. ↑ „NASAMS légvédelmi rakétarendszert kap a Magyar Honvédség” 
  26. ↑ a b https://www.ukrinform.net/rubric-ato/3557538-pentagon-reveals-details-of-additional-security-assistance-for-ukraine.html. (Hozzáférés: 2022. augusztus 24.)
  27. ↑ https://www.ukrinform.net/rubric-ato/3609332-nasams-aspide-sytems-already-in-ukraine-defense-chief.html. (Hozzáférés: 2022. november 7.)
  28. ↑ https://english.nv.ua/nation/over-100-enemy-targets-downed-by-nasams-air-force-says-50316641.html. (Hozzáférés: 2023. július 23.)
  29. ↑ ACHIEVES FACTORY ACCEPTANCE TEST OF THE FIRST CANISTER LAUNCHERS FOR AUSTRALIAN ARMY’S NASAMS CAPABILITY. (Hozzáférés: 2022. január 30.)
  30. ↑ Indonesia selects NASAMS air defence system. (Hozzáférés: 2022. január 16.)
  31. ↑ Qatar joins global NASAMS family with US$2.2bn deal. (Hozzáférés: 2022. január 16.)
  32. ↑ https://www.army-technology.com/news/kuwait-nasams-mrads-us/. (Hozzáférés: 2022. október 7.)
  33. ↑ „Lithuania to step up air defense with air missiles” 
  34. ↑ National Advanced Surface-to-Air Missile System (NASAMS). (Hozzáférés: 2022. január 16.)
  35. ↑ https://www.upmedia.mg/news_info.php?Type=1&SerialNo=154980. (Hozzáférés: 2022. szeptember 29.)
  36. ↑ US confirms the delivery of two NASAMS air defense missile systems to Ukraine. (Hozzáférés: 2022. július 2.)
  37. ↑ 143rd day of the war between Russia and Ukraine: main events. (Hozzáférés: Hiba: Érvénytelen idő.)
  38. ↑ https://mil.in.ua/en/news/canada-buys-nasams-air-defense-systems-for-ukraine/. (Hozzáférés: 2023. március 10.)
  39. ↑ https://mil.in.ua/en/news/norway-to-provide-ukraine-with-additional-nasams-systems/. (Hozzáférés: 2023. március 10.)
  40. ↑ https://www.kongsberg.com/kda/news/news-archive/2023/lithuania-acquires-nasams-launchers-for-ukraine/. (Hozzáférés: 2023. július 4.)
  41. ↑ https://www.defense.gov/News/Releases/Release/Article/3463890/biden-administration-announces-additional-security-assistance-for-ukraine/. (Hozzáférés: 2023. július 19.)

További információk szerkesztés

  • Tömböl László–Juhancsik János: NASAMS. Légvédelem a XXI. században; Zrínyi, Bp., 2021 (Haditechnika fiataloknak)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=NASAMS&oldid=26742198”