Nadap
Nadap (németül: Kaltenberg) község Fejér megye Gárdonyi járásában.
| Nadap | |||
 | |||
| Nadap látképe | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Fejér | ||
| Járás | Gárdonyi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Wagner Péter Gábor (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8097 | ||
| Körzethívószám | 22 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 541 fő (2015. jan. 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 83,12 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 175[3] m | ||
| Terület | 6,93 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Dunántúli-középhegység[4][5] | ||
| Földrajzi középtáj | Vértes–Velencei-hegyvidék[4][5] | ||
| Földrajzi kistáj | Velencei-hegység[4][5] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Nadap
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 47° 15′ 28″, k. h. 18° 37′ 07″Koordináták: é. sz. 47° 15′ 28″, k. h. 18° 37′ 07″ | |||
Nadap
Pozíció Fejér megye térképén
| |||
| Nadap weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nadap témájú médiaállományokat. | |||
Tartalomjegyzék
FekvéseSzerkesztés
Nadap a Velencei-hegység délkeleti részén terül el. A Velencei-tótól 2 kilométerre északra található. A Velence és Lovasberény között futó, a Velencei-hegységet átszelő mellékút mellett fekszik. Autóbusszal elérhető Székesfehérvár, Velence és Kápolnásnyék felől. A község a táj legmagasabban fekvő helysége a maga 202 méterével, ami 100 méterrel magasabb a tó víztükrénél.
NépességSzerkesztés
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 0,3% cigánynak, 0,3% görögnek, 0,2% horvátnak, 1,4% németnek, 0,2% örménynek, 0,7% románnak, 0,3% szlováknak mondta magát (11% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,4%, református 12,1%, evangélikus 0,9%, felekezeten kívüli 10,1% (31,8% nem nyilatkozott).[6]
TörténeteSzerkesztés
Nadap valószínűleg fontos település volt a honfoglalás időszakában. Első írásos elméke az 1193-as alapítólevél, ami szerint a település először a fehérvári keresztes lovagok birtoka volt, később a Csákok, majd a Buzlayak uralma alá került. A törökök kiűzése után németeket telepítettek a területre. 1731-ben a település már a Ziráky grófi családé. Ők építették 1760-ban a barokk római katolikus templomot, amiben 1800. december 3-án megkeresztelték Vörösmarty Mihályt. 1904-ben neogót stílusban átépítették.
Ma a települést egyre többen keresik fel lakóingatlan vásárlása céljából, a község gyors ütemű gazdasági fejlődésben van.
Kitűnő fekvése miatt turisztikai célpontjává vált a Velencei-hegységbe kirándulók, és a Velencei-tóhoz igyekvők számára.
LátnivalókSzerkesztés
A településen, egy gránitsziklán található a szintezési ősjegy, amely Magyarországon a tengerszint feletti magasság meghatározásánál alappontként számít.
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Nadap települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 15.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Nadap, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
- ↑ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Nadap Helységnévtár
További információkSzerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Nadap témájú kategóriát.- Nadap honlapja
