Főmenü megnyitása

Nadur a máltai Gozo szigetének második legnépesebb helyi tanácsa. Lakossága 4181 fő (2005). Neve arab eredetű, máltai nyelven kilátóhelyet (más forrás szerint megfigyelni) jelent. A tanács községen kívüli részei: Ta' Hida a Ramla Baybe vezető út mentén, és San Blas a hasonló nevű öbölnél, Ta' Kenuna a hasonló nevű torony körül.

Nadur
Nadur madártávlatból
Nadur madártávlatból
Nadur címere
Nadur címere
Nadur zászlaja
Nadur zászlaja
Mottó: Vigilant
Közigazgatás
Ország Málta
Rang Helyi tanács
Polgármester Miriam Portelli (Nemzeti Párt, 2008 óta)
Irányítószám NDR
Testvérvárosok
Ünnep Szent Péter és Szent Pál (június 29., Mnarja[1])
Népesség
Teljes népesség4509 fő (2014. márc. 31.)[2] +/-
Népsűrűség553 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság152 m
Terület7,56 km²
Időzóna EET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nadur (Málta)
Nadur
Nadur
Pozíció Málta térképén
é. sz. 36° 02′ 17″, k. h. 14° 17′ 42″Koordináták: é. sz. 36° 02′ 17″, k. h. 14° 17′ 42″
Nadur weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nadur témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

TörténeteSzerkesztés

 
Szent Péter és Pál bazilika

Nem maradt fenn írásos vagy régészeti emlék Nadur első lakosairól. Annyi biztos, hogy Ta' Hida és San Blas már jóval a plébánia létrehozása előtt lakott volt. Ezen a néven 1534-ben szerepel először. Rengeteg találgatás ellenére korai történetéből az egyetlen emlék egy 1744-ben talált bronz Apollo-szobor. Mint a neve is jelzi, a hely fontos volt a kalózok elleni védelem szempontjából. A Jeruzsálemi Szent János Ispotályos Lovagrend nagymestere, Nicolas Cotoner tornyot építtetett a Daħlet Qorrot- és a San Blas-öblök közötti kiszögellésre, ezt ma Ta' Sopu Towerként ismerik. Az 1667-es összeírásban 37 háztartásban 178 lakosát említik.[3] Brichelot és Bremond 1718-ban kiadott térképén szerepel a San Blas-öböl (Cala S. Biagio). 1848-ban a britek még egy tornyot (Kenuna Tower) építettek a területen.

Az 1960-as évek óta a községben jelentős számú bevándorló él, elsősorban az Amerikai Egyesült Államokból, Kanadából, Ausztráliából és Nagy-Britanniából. 1993 óta Málta 68 helyi tanácsának egyike.

A tanács uniós finanszírozással több projektek valósított meg az elmúlt években: konferenciát szervezett olasz és máltai önkormányzatok részére a testvérvárosi kapcsolatok előnyeiről, lehetőséget adva egyúttal a kapcsolatok felvételére is. 2007. márciusában a római Associazione Italiana Giuristi Europei igazságügyi szervezettel közösen továbbképzést tartottak bírók számára. Ugyanekkor a Római Szerződés aláírásának 50. évfordulója kapcsán a község különböző rendezvényeknek adott otthont.[4]

ÖnkormányzataSzerkesztés

Nadurt öttagú helyi tanács irányítja. A jelenlegi, hetedik tanács 2012 óta van hivatalban.[5]

Polgármesterei:

  • Joseph Tabone (1993-1996)
  • Eucharist Camilleri (1996-1999)
  • Dr. Chris Said (1999-2008)
  • Miriam Portelli (2008-2012)
  • Charles Frank Said (Nemzeti Párt, 2012-)
 
A Ta' Kenuna torony

NevezetességeiSzerkesztés

 
Nadur Carnival
 
Ramla-öböl
  • Szt. Péter és Pál bazilika (San Pietru & San Pawl, St. Peter & St. Paul): 1760. szeptember 28-án kezdték építeni Giuseppe Bonnici tervei alapján. 1907-ben átépítették, ekkor kapta mai kupoláját, oltárait és homlokzatát.
  • Ta' Karkanja (Szent Szív, Sacred heart)-templom
  • Ta' Sopu Tower: Gozo egyik legfontosabb őrtornya (San Blas városrész)
  • Ta' Kenuna torony: Az 1848-ban épült torony a két sziget közti távírókapcsolatot biztosította
  • Kelinu Grima Maritime Museum
  • Háborús óvóhely (war shelter)
  • Maltese Garden: Az egyik legszebb kilátás a szigeten.
  • Ramla-öböl (Ta' Hida)
  • Daħlet Qorrot-öböl (San Blas)
  • San Blas-öböl (San Blas)
  • Nadur mellett játszódik a Ta' Xħajma barlangja című legenda[6]

Kultúra és sportSzerkesztés

Hagyományos ünnepe az Mnarja (június 29). Band clubja a Soċjetà Filarmonika Mnarja.

Labdarúgó-klubja a Nadur Youngsters Football Club, a 2009/2010-es gozói bajnokság harmadik helyezettje.

GazdaságSzerkesztés

Nadur Gozo egyik legtermékenyebb része. Lakóinak jelentős része ma is földműves, terményeik, főként gyümölcsök, eljutnak egész Máltára. Nadur az ország legnagyobb citrustermesztő-helye. Jelentős megélhetési forrás a halászat is.

KözlekedésSzerkesztés

Az mġarri kikötőből a 303-as busz jár Rabat buszpályaudvaráig a községen keresztül. Érinti még a 302-es (Rabat-Xagħra) és a 322-es járat (Marsalforn-Mġarr).

Autóval mindössze 2 km-re van a komptól.

Külső hivatkozásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. June29th.com (angol nyelven)
  2. http://www.webcitation.org/6ZSEwl5UZ
  3. Census 1667 (angol nyelven). Ministry for Gozo. (Hozzáférés: 2010. szeptember 7.)
  4. Costa, Franco: Maltese local councils (angol nyelven)[halott link]
  5. The council elections at a glance”, Times of Malta, 2012. március 11. (Hozzáférés ideje: 2013. szeptember 4.) (angol nyelvű) 
  6. Camilleri, Ġorġ. Ta' Xħajma barlangja, Legendák Gozo szigetéről. Szeged: Agapé, 84. o. (2003) 

ForrásokSzerkesztés

  • Local councils: Nadur (máltai és angol nyelven). Department for Local Government. (Hozzáférés: 2010. április 23.)