Főmenü megnyitása

A Padmavati Nagák (Nagas of Padmavati) नाग 210 - 340

A Vakataka-dinasztia szövetségesei voltak. Fővárosa Padmavati Pawaya, beszélt nyelvek Szanszkrit és Prakrit, államvallás hinduizmus, uralkodói maharadzsák voltak. Uralkodói: Bhima Naga 210-231 Skanda Naga 231-245 Vasu Naga 245-260 Brihaspati Naga 260-275 Ravi Naga 275-290 Prabhakara Naga 290-305 Bhava Naga 305-320 Deva Naga 335-340 Ganapati Naga A padmavati Naga-dinasztia egy ősi közép-Indiai királyi család, mely Vidisa, Padmavati, Kantipur és Matura felett uralkodott.

Allahabádi szobor

Történelme

Leginkább érméikről ismertek a Naga királyok. Ezrével találták meg őket. Bhava Nagát említi egy Vakataka felirat, mely azt állítja, hogy I. Rudraszéna a Bharasziva Naga család egyik lányának a fia volt. Az Allahabádi oszlop (egy Asókának tulajdonított csiszolt homokkőszobor, melybe a későbbi uralkodók feliratokat vésettek) feliratain, amit Szamudraupta, gupta uralkodónak tulajdonítanak, említik Ganapati Nagát. Nagaszénát pedig úgy emlegetik, mint Padmavati uralkodóját a Harsacsaritában, amit Banabhatta (7. századi szanszkrit író) írt. Naga érmék Különböző narvari Naga királyok ¼, ½ és 1 kakini értékű érméket adtak ki, melyek 5-15 mm átmérőjűek voltak és bronzból készültek. Az érméken balra haladó zebut (humped bull) ábrázolnak, fácánfarktoll kereket, háromágú szigonyt (trident) és egyéb más jelképeket. Ebben az időben jelentős kereskedelem folyt India és a Római birodalom közt fűszerekkel, ruhaanyagokkal és arannyal. Az szöveg az érméken brahmi betűkkel íródott és korai prakrit nyelven. Vakataka-dinasztia वाकााटक cca 250 - cca 500 Fővárosa Vatsagulma volt, szanszkrit és a prakrit nyelv maharastri nyelvjárását beszéltek, vallásuk a hinduizmus és buddhizmus volt, uralkodóik a maharadzsa címet viselték. A Vakataka birodalmat egy indiai királyi dinasztia vezette, mely a harmadik század közepéről a Dekkán-fennsíkról származott. Úgy vélik, hogy államuk Malvától és Gudzsaráttól délre terült el, de északra a Tungabhadra folyótól. A Szatavahanák legjelentősebb leszármazottai, a Gupták kortársai voltak. A Vakatakák, mint a Dekkán-fennsík sok más korabeli dinasztiája, buddhista eredetűnek tartották magukat. A dinasztia alapítójáról, Vindhjaszaktiról (c.250-c.270) keveset tudunk. Területi terjeszkedése fia, I. Pravaraszéna idején kezdődött. Az elfogadott nézet szerint I. Pravaraszéna után a Vakataka dinasztia négy ágra oszlott, amelyből kettő nem ismert. Az ismert ágak a Pravarpura-Nandivardhana ág és a Vatsagulma ág. II. Csandragupta, gupta uralkodó lányát a Vakataka királyi családba adta ki és támogatásukkal csatolták magukhoz Gudzsarátot a Szaka Satrafáktól a negyedik században. A Vakataka hatalmat a badami Csálukja-dinasztia (543-753) követte. A Vakatakák ismertek voltak a művészetek és irodalom pártolásáról. Közmunkákat szerveztek és emlékműveik látványos örökséget hagytak hátra. A kőbe vésett buddhista kolostorok és az Adzsantai barlangtemplomok (UNESCO világörökség), a Vakataka uralkodó, Harishena, védnöksége alatt épültek. A Vakataka uralkodóknak nem ismertek pénzérméik.