Nagyőrvistye
Nagyőrvistye (szlovákul Veľké Orvište, korábban Horny Orvište) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Pöstyéni járásban.
Nagyőrvistye (Veľké Orvište) | |
A Nagyboldogasszony templom | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Nagyszombati |
Járás | Pöstyéni |
Rang | község |
Első írásos említés | 1113 |
Polgármester | Pavol Paulovič |
Irányítószám | 922 01 |
Körzethívószám | 033 |
Forgalmi rendszám | PN |
Népesség | |
Teljes népesség | 1060 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 282 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 163 m |
Terület | 3,84 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 37′ 14″, k. h. 17° 47′ 24″48.620556°N 17.790000°EKoordináták: é. sz. 48° 37′ 14″, k. h. 17° 47′ 24″48.620556°N 17.790000°E | |
Nagyőrvistye weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyőrvistye témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Fekvése
szerkesztésPöstyéntől 4 km-re északnyugatra, a Dunamenti-síkság északi kiszögelésében, a Vág és Dudvág folyók közén fekszik.
Története
szerkesztésA község területe a régészeti kutatások szerint a kőkorszak óta lakott. Az i. e. 3500 körüli időből a lengyeli kultúra településének nyomai kerültek itt elő.
A falu első írásos említése 1113-ban a zobori apátság oklevelében "villa Rivvis" néven történt. Ebből fejlődött ki a későbbiekben Kis- és Nagyőrvistye. A korai időkben a település valószínűleg az időközben elpusztult Bana várának tartozéka volt. A következő említés 1335-ben Károly Róbert király Visegrádon kelt adománylevelében olvasható. Ebben a király a települést Berencs, Csejte és Holics urának, Rufusz Tamásnak adta. A 14. század közepén Rufusz a birtokot felsődiósi Diósy György nyitrai alispánnak adta el. 1395-ben már a nagyapponyi Apponyi család birtoka. 1447-ben "Ryusche" néven szerepel egy oklevélben. A 16. század elején több nemesi család birtoka. 1547-ben Zay Ferenc szerzett birtokot a településen. A család később kiterjesztette birtokait, melyek két központja Bucsány és Csejte volt. Az esztergomi érsekség 1571-1573-as adóösszeírásában "Nagi Hornysko" Kisőrvistyével együtt 8 forinttal szerepel. 1576-ban Nagy Eorwistye másfél jobbágy, 5 zsellér és 6 lakatlan portával szerepel. 1598-ban 16 ház állt a faluban, de a házak száma 1600-ra kilencre csökkent. 1715-ben 6 háztartása volt. 1786-ban a népszámlálás során 47 házat és 402 lakost találtak a településen. 1828-ban 75 háza és 525 lakosa volt.
Fényes Elek szerint "Orvistye (Kis és Nagy), 2 egymás mellett levő tót falu, Nyitra vmegyében, Pőstyénhez 1/2 órányira. Az első 125 kath., 10 evang., 5 zsidó; a második 448 kath., 25 evang., 29 zsidó lak. – Róna határuk igen jó; réteik kövérek; vizimalmuk van. Ut. p. Galgócz. Fő birtokos gr. Zay Károly."[2]
1878-ban a Zay család eladta a bucsányi uradalmat, melyhez a község is tartozott, az újbirtokos a Fould-Springer család lett. A faluban ekkor már az Erdődy családnak is voltak birtokai. 1884-ben, 1893-ban és 1904-ben tűzvészek okoztak károkat a községben.
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Pöstyéni járásához tartozott.
Népessége
szerkesztés1910-ben 573 lakosából 546 szlovák és 11 magyar anyanyelvű volt.
2001-ben 963 lakosából 950 szlovák volt.
2011-ben 1084 lakosából 1021 szlovák és 1 magyar volt.
Neves személyek
szerkesztés- Itt született 1870-ben Follajtár József MÁV-alkalmazott, irodakezelő, publicista.
Nevezetességei
szerkesztés- A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 19. század közepén épült.
- Az evangélikus harangláb.
Külső hivatkozások
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.