Nagy-medence
A Nagy-medence (angolul Great Basin) a legnagyobb területű, összefüggő lefolyástalan medence Észak-Amerikában, az Egyesült Államok nyugati területén. Szinte az egész Nevada államot, Oregon és Utah nagy részét, valamint Kalifornia, Idaho és Wyoming egyes részeit foglalja magába. A kifejezést biológiai,[1] topográfiai,[1] és néprajzi [2] területre is alkalmazzák. A medencék és vonulatok (basin and range), mint geológiai régió, jóval nagyobb, mint a tényleges medence, és magában foglalja a Mojave- és a Sonora-sivatagokat is.
Nagy-medence | |
![]() | |
Legmagasabb pont | Mount Whitney |
é. sz. 36° 34′ 43″, ny. h. 118° 17′ 31″Koordináták: é. sz. 36° 34′ 43″, ny. h. 118° 17′ 31″ | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy-medence témájú médiaállományokat. |
FöldrajzSzerkesztés
A vízrajzi Nagy-medence területe: 541 730 km². A lefolyástalan medencében a csapadék elpárolog, a talajba szivárog vagy (többnyire sós) tavakba áramlik. Számos sivatagot és ökorégiót foglal magába, amely mindegyikének megvan a maga sajátos növény- és állatvilága.[1]
Nyugaton a Sierra Nevada és a Parti-hegység, keleten a Sziklás-hegység és a Colorado-fennsík határolja.[3]
A Nagy-medence körülbelül 100 részmedencéből vagy völgyből áll, amelyek között számtalan hegyvonulat található. Északi felében a kisebb-nagyobb részmedencéket, észak-déli vonulatok választják el egymástól.
A medence nagy része sivatagos, félsivatagos, a legmagasabb vonulatokon viszont, amelyek a 3000 métert is meghaladják, fenyvesek zöldellnek. Két legnagyobb medencéjét a lefolyástalan Humboldt vízrendszere és a Nagy-sóstó foglalja el.[3]
Legalacsonyabb pontja tengerszint alatt, a Halál-völgyben (Death Valley) van, a régió legmagasabb pontja pedig Kaliforniában a Mount Whitney, 4421 m.
A Nagy-medencéhez sorolt völgyek és vízgyűjtők:
Nevada:
|
Nevada és Kalifornia:
|
Kalifornia:
|
Nevada és Utah:
Utah:
|
Nevada és Oregon:
Oregon:
|
Oregon és Kalifornia:
Oregon, és Nevada:
Utah és Idaho:
Utah és Idaho és Wyoming: |
ÉghajlatSzerkesztés
A Nagy-medence nevadai felében sivatagi éghajlat alakult ki, amelyhez a domborzat jelentősen hozzájárul (magas hegyvonulatok közé zárt völgyek, medencék). A sivatagos terület északi részén a hidegebb telű típus alakult ki, túlnyomó része azonban a forró nyarú, enyhe telű típushoz tartozik.[4] Utah államban az éghajlat félszáraz és sivatagi között változik. A tél hideg, a nyár forró.
Az évi csapadék Utah államban többnyire 300 mm alatti, Nevadában mindössze 100-200 mm, egyes helyeken (pl. Mojave-sivatag) azonban még a 100 mm-t sem éri el. A napsütés egész éven át zavartalan, évi összege 3000–4000 óra.[4] (Összehasonlításképp Magyarországon ez 2000 óra körül alakul.)
VárosokSzerkesztés
FordításSzerkesztés
Ez a szócikk részben vagy egészben a Großes Becken című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ a b c What is Great Basin
- ↑ Grayson, Donald K. (1993). The Desert's Past. Washington and London: Smithsonian Institution Press. ISBN 1560982225
- ↑ a b Kis Csaba: Amerikai Egyesült Államok, Panoráma, 1982
- ↑ a b Péczely György: A Föld éghajlata