Nagy Lajos (tanító, 1867–1929)
Nagy Lajos (Perbete, 1867. január 20. – Nagykanizsa, 1929. július 13.) református tanító, lapszerkesztő.[1]
| Nagy Lajos | |
| Született | 1867. január 20. Perbete |
| Elhunyt | 1929. július 13. (62 évesen) Nagykanizsa |
| Foglalkozása |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
Nagy Mihály és Nyirő Zsuzsanna fiaként született. Tanult Pozsonyban, majd a pápai református kollégiumban, ahol az algimnázium végeztével a tanítóképző intézetbe iratkozott be. Azonban szüleinek időközben történt elszegényedése miatt a képzőt el kellett hagynia és több évig segédtanítóskodott a komáromi református egyház területén: Csúzon, Deákiban, Madaron és Zsigárdon. 1890-ben tanítói oklevelét megszerezte, azután Csehibe (Komárom megye) a református iskolához választották meg rendes tanítónak, ahonnét a közoktatási minisztérium az 1896-ban Magyarrégen (Maros-Torda megye) községben szervezett iskolához kinevezte. 1906-tól a nagykanizsai állami iskolánál tanított, itt saját kérelmére nyugdíjazták 1922-ben. 1892-ben vette feleségül Stetter Borbálát.
Tagja volt az Országos Gárdonyi Irodalmi Társaságnak, a Nagykanizsai Zrínyi Irodalmi és Művészeti Körnek és kaposvári székhelyű Berzsenyi Társaságnak. Amikor ezen társaság 1926. szeptember 12-én Niklán országos emléktábla leleplezési ünnepséget rendezett, saját ódáját szavalta el nagy tetszést aratva vele.
Tárcacikkeket, társadalmi, tanügyi, humorisztikus cikkeket és költeményeket írt a Komárommegyei Közlönybe, majd az Érsekujvár és a Budapest hozott tőle gyakran dolgozatokat; 1897-től a marosvásárhelyi Székely Lapokba írt, melynek huzamos ideig belmunkatársa is volt; állandó munkatársa a Székely Tanügynek és Református Tanítók Lapjának; írt még a következő lapokba: Komáromi Lapok, Barsi Ellenőr, Székesfehérvár és Vidéke, Székelység, Néptanítók Lapja, Tanügy, Magyar Szó, Székely-Udvarhely, Csiki Lapok és Képes Családi Lapok, mely cikkek összegyűjtve 7-8 kötetet tennének ki. A Lázas napokból és Nehéz órákban című kötetei fia, Nagy Győző verseit is közölték.
Alapította és szerkesztette a Régenvidék című hetilapot 1899. február 1-től június 1-ig Szászrégenben és az ugyanott megjelenő Marosvölgy felelős szerkesztője volt 1902. augusztus 15-től 1903. január 20-ig.
Munkái szerkesztés
- Mult idők. Érsekújvár, 1893. / Marosvásárhely, 1894.
- Versek. Marosvásárhely, 1900.
- Ujabb versek. Marosvásárhely, 1902.
- Lázas napokból. Nagykanizsa, 1915.
- Nehéz órákban. Nagykanizsa, 1919.
- Könnyek. Nagykanizsa, 1926.
Álnevei és jegyei szerkesztés
Sirály Lajos, Csehi Püspök, -gy -s és §.
Jegyzetek szerkesztés
Források szerkesztés
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IX. (Mircse–Oszvaldt). Budapest: Hornyánszky. 1903.
- Somogyi Helikon. A somogymegyei származású, vagy Somogyban több-kevesebb ideig lakó, vagy legalábbis Somoggyal kapcsolatban működő költők, írók és művészek lexikona. Szerk. Hortobágyi Ágost. Kaposvár, Szerző, 1928. 136-137. old.
- Barbarits Lajos: Nagykanizsa. Magyar városok monográfiája IV. (A Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala. 1929) 365. old.
- PIM[halott link]
További információk szerkesztés
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. Budapest: „Stúdium” Kiadása. 1926. → (reprint kiadás: Kassák Kiadó, Budapest, 1993, ISBN 963-7765-39-5)