Nagy Miklós (tanár)

Nagy Miklós (Mezősas, 1893. december 13. – Budapest, 1975. május 13.) matematika-fizika szakos gimnáziumi tanár két évtizedig volt a szeghalmi Péter András Gimnázium első igazgatója, aki végrehajtotta és megvalósította Péter András végakaratát.

Nagy Miklós
Született	1893. december 13. Mezősas
Elhunyt	1975. május 13. (81 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	pedagógus, iskolaigazgató
Tisztsége	iskolaigazgató (1926–1946, Péter András Gimnázium)
Sablon • Wikidata • Segítség

Életrajza

Bihar megyében született Mezősason, 1893. december 13-án. Értelmiségi családból származott, apai ágon falusi tanítók voltak a felmenői, anyai ágon nagyapja mérnök, dédapja pedig nagyváradi ügyvéd. 1903-ban szalontai gimnazista lett. a családjából már többen jártak ebbe a gimnáziumba. A nagyszalontai gimnáziumnak Tatár Balázs volt az igazgatója, így tőle tanulta az iskola, a tanárok és főként a diákok szeretetét. Jeles érettségivel és nyolc esztendő felejthetetlen élményével búcsúzott Szalontától.

1911 őszén beiratkozott Budapesten a Pázmány Péter Tudományegyetem matematika-fizika szakára. Az egyetemi előadások nem nagyon izgatták, de egy igazán nagyszerű előadó volt ott (Eötvös Loránd). Harmadéves korát Münchenben töltötte. Ott igazán volt alkalma világhírű tudósok előadásainak a hallgatására. Akkor tanított az egyetemen Röntgen, de ő is ugyanolyan jellegű előadásokat tartott mint Pesten Eötvös Loránd.

Lausanne-ba ment azzal a céllal, hogy jól megtanul franciául és egy évig hallgatja az előadásokat a párizsi Sorbonne-on. Az I. világháború kitörése az ő szép terveit is megakadályozta. Hazajött Svájcból, bevonult katonának és 36 hónapig az első vonalban harcolt. 1918-ban fogságba került és 1919 decemberében szerelt le Csóton. Még a harctéren ismerkedett meg egy mezőtúri tanárral és így került Mezőtúrra, ahol 1920. szeptembertől tanár lett a gimnáziumban. Itt találkozott a tiszántúli református középiskolák nagy tekintélyű felügyelőjével, dr. Dóczi Imrével. Itt kötött házasságot 1923 tavaszán Lányi Pálmával.

1926-ban a szeghalmi református egyház presbitériuma Dóczi felügyelőt kérte döntőbírónak, azzal kapcsolatban, hogy ki legyen a megnyitandó gimnázium igazgatója Szeghalmon. A nagytekintélyű felügyelő Nagy Miklóst ajánlotta igazgatónak. A Szeghalmon eltöltött 20 esztendő volt Nagy Miklós életének legtermékenyebb, leggazdagabb és legérdekesebb szakasza. Tulajdonképpen második alapítója: az épületek felépítője, a gimnázium és a mezőgazdasági középiskola kifejlesztője. Kiadatja Sinka István és Hegyesi János első verseskötetét. Tankönyvszerző és kiváló szónok. Tanévzáró beszédei eseményszámba mentek és a későbbi igazgatók gyakran idézik fel.

Ahogy a korábbi ugyanúgy a II. világháború is közbeszólt az életének alakulásában. 1946 márciusában Debrecenben tankerületi főigazgató, majd Pesten volt államtitkár 1946 májusától. Miután kisgazdapárti programmal került be a minisztériumba, a fordulat éve után a pozícióját sem tudta megtartani. Ezután nehéz anyagi helyzetben élt, csak a hatvanas években kapta vissza tanári nyugdíját. Tudományos és közéleti érdeklődését élete végéig megőrizte. Tudós tanítványával Fényes Imrével könyvet adott ki „Mikrofizika” címen, 1959-ben.

1975. május 13-án halt meg Budapesten. Szeghalmon temették el Péter András halaspusztai mauzóleumába.

Emlékezete

Nevét viseli a könyvtár és a közérdekű muzeális gyűjtemény

Források

• Péter András emlékkönyv. Szeghalom, 1976
• http://web.bmk.hu:8080/jadox/images/TKM_Szeghalom.pdf
• http://szeghalomkonyvtar.hu/ Archiválva 2013. április 23-i dátummal a Wayback Machine-ben