Főmenü megnyitása

Nagy Péter (püspök)

református püspök

Nagy Péter (Kolozsvár, 1819. április 22. – Kolozsvár, 1884. szeptember 16.) református lelkész, az Erdélyi református egyházkerület püspöke 1866-tól haláláig.

Nagy Péter
Az Erdélyi református egyházkerület püspöke
Nagy Péter 1884-38.JPG

Született 1819. április 22.
Kolozsvár
Elhunyt 1884. szeptember 16. (65 évesen)
Kolozsvár
Sírhely Házsongárdi temető
Nemzetiség magyar
Felekezet protestantizmus
Püspökségi ideje
1866 – 1884
Előző püspök
Következő püspök
Bodola Sámuel
Szász Domokos
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy Péter témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Nagy Péter polgár és Kecskeméti Klára fia. Tanulmányait szülővárosában végezte és ugyanott 1839. december 27-én megválasztották segédlelkésznek, 1841 júniusában pedig rendes lelkész lett. A filozófiai és teológiai tudományokból a kolozsvári, nagyenyedi és marosvásárhelyi főiskolákban nyilvános szigorlatoknak vetvén alá magát, az 1842. évi marosvásárhelyi zsinaton pappá szenteltetett. Egy évi szabadsággal és egyházától segélyezve, a göttingeni egyetemre ment, ahol teológiai tanulmányai mellett természettani és természetrajzi előadásokat is hallgatott. Hazatérve súlyos betegségbe esett és csak 1844 tavaszán foglalhatta el állomását. 1846-ban az egyházi főtanács, papi teendői mellett, segédtanárrá nevezte ki a természettani tanszékre a kolozsvári főiskolához. 1848-ban vállalkozó segédekkel gyutacsgyárt rögtönzött és ennek vezetője lett. Urbán azonban elfogatta és Nagyszebenbe vitette fogságba, ahonnét csak akkor szabadult ki, mikor Bem József Szebent bevette. A szabadságharc gyászos vége után visszatért békés foglalkozásai mellé és 1850-ben papságának megtartása mellett ismét megválasztatott a kolozsvári főiskolába a természettan rendes tanárává és ezen minőségben működött 9 évig. 1855-től 1862-ig az ideiglenesen Kolozsvárt elhelyezett nagyenyedi teológiai akadémia tanára volt. 1864-ben generalis notáriussá választatott. Bodola Sámuel püspöknek 1866. április 22-én történt halála után, mint főjegyző, az erdélyi másfél százados gyakorlat szerint, minden választás nélkül következve püspökké lett az erdélyi egyházkerületben, csakhamar megnyervén a királyi megerősítést és a királyi tanácsosi címet is. Kolozsvári papi hivataláról ekkor lemondva, kevés idei országgyűlési képviselőségén kívül egészen püspöki hivatalának szentelte erejét. Püspökségének legemlékezetesebb mozzanata kifelé az erdélyi református egyháznak a magyarországi kerületekkel való uniója, befelé pedig az egyházkerület kormányzó testületeinek az ún. képviseleti rendszer alapján való újjászervezése volt. Az ő idejében alakult az egyházkerületi lelkészi özvegy-árva-gyámintézet. Elnöke volt a debreceni zsinatnak (1882. október 31. - november 24.) és Török Pál halála után 1883-ban szintén elnöke az egyetemes konventnek, mely az egyetemes énekügyi bizottság elnökévé is megválasztotta. Azonban mint prédikátor szerezte legnagyobb hírnevét. Bámulatos szónoki művészete még azokat is elragadta, akik ellenfelei voltak. Az erdélyi múzeum-egyletnek is elnöke volt.

Rendes dolgozótársa volt a Mátray Gábor által kiadott Regélőnek (1837), Brassai Vasárnapi Ujságának, a Méhes Sámuel által szerkesztett Erdélyi Társalkodónak és az Arany Koszorújának; írt még a Hunfalvy Család-Könyvébe, a Prot. Egyh. és Isk. Lapba s néha az erdélyi politikai lapokba eredeti s angolból fordított beszélyeket és ismeretterjesztő czikkeket. Elnöki megnyitó beszédei az erdélyi múzeumegylet közgyűlésén (1876., 1881.); a Vasárnapi Ujságban (1878., 1881-82.); a Budapesti Szemlében (1881., 1883-84. angolból és franciából fordított cikkek és beszélyek Prosper Merimée, Ouida és Ben James Henry után). Egyházi beszédei a Herepei G. és Vadas J. tiszttársaival együtt kiadott Isten Igéjében és az Erdélyi Prédikátori Tárban jelentek meg.

MunkáiSzerkesztés

 
Nagy Péter, Bartók György és Szász Domokos református püspökök síremléke a Házsongárdi temető bejáratánál
  • Mythologia növendék ifjaknak. Lamé Fleury után. Kolozsvár, 1844. 15 kőmetszettel. (Kék Könyvtár IV. Ism. Regélő Pesti Divatlap 48. sz.).
  • Állattan. Tanodai kézikönyvül, írta Milne-Edwards… ford… 450 ábrával. Kolozsvár, 1846-47. Két kötet.
  • Karácson-éj. Kisérteties beszély Boz (Dickens) Károly után angolból ford. Két kőmetszettel. Kolozsvár, 1846.
  • Szent történetek növendék ifjaknak. Lamé Fleury után fordítás. Kolozsvár, 1848. (5. k. 1901.)
  • A nagy hazafi. Emlékbeszéd, melyet néhai nagym. széki gróf Teleki József cs. kir. kamarás, val. belső titkos tanácsos… Erdély volt főkormányzója, az erdélyi ev. ref. anyaszentegyház egyik főgondnoka emlékezetére… tartott gyászünnepély alkalmával Kolozsvárott az ev. ref. belvárosi templomban elmondott… ápr. 29. 1855. Kolozsvár.
  • «Lázár jőjj ki». Egyházi beszéd. Kolozsvár, 1856.
  • Isten igéje a szószékről hirdetve a népnek. Kolozsvár, 1856. (Herepei Gergely és Vadas József beszédeivel együtt).
  • Korunkban hazánknak legnagyobb fia. Emlékbeszéd, melyet gróf Széchenyi István végtisztességére a kolozsvári ev. ref. egyház által rendezett gyászünnepélyen tartott Kolozsvárt máj. 6. 1860. Kolozsvár, 1860.
  • Konfirmácziói kisebb káté. Az Erdélyi evangelikailag reform. anyaszentegyház számára. Az 1857-ben V. Szentiványon tartott köz. szent zsinat által az egész anyaszentegyház számára bévett koszoruzott pályamű. Kolozsvár, 1860. (Két kiadás, 6. kiad. 1880., 10. kiad. 1895., 11. kiad. 1899. Kolozsvár).
  • Konfirmácziói nagyobb káté. Kolozsvár, 1860. (3. kiadás 1882., 6. kiadás. Kolozsvár, 1900).
  • Könyörgés és elmélkedés Méhes Sámuel áldott emlékezetére. Kolozsvár, év nélk. (Ferencz Józseffel együtt).
  • A hazának buzgó szerelme megemészte engemet! Egyházi emlék gr. Teleki László tiszteletére 1861. jún. 2. a kolozsvári ref. egyház gyászünnepén. Kolozsvár, 1861.
  • Agenda. Kolozsvár, 1866. (Vadas Józseffel együtt).
  • Fiam, add nekem a te szívedet! Egyházi beszéd, Antos Klára és Bogdanovics Hedvig konfirmácziója alkalmával tartotta Kolozsvárott ápr. 11. 1867. Kolozsvár.
  • A keresztyén hölgy, halotti beszéd, néhai kis-rhédei gr. Rhédei Klára özvegy b. Radák Istvánné koporsója felett a halottas háznál mondotta. Kolozsvár, 1868.
  • Főpásztori levele a bukuresti evangel. reform. anyaszentegyház tagjaihoz 1869. jan. 25. Kolozsvár.
  • Emlékbeszéd hidvégi gr. Mikó Imre felett. A szepsi-szentgyörgyi ref. templomban nov. 26. 1876. Kolozsvár, 1877.

Ezeken kívül még néhány egyházi beszéde jelent meg.

Levelei Arany Jánoshoz (Kolozsvár, 1862. november 22., 1863. október 25., 1864. március 2., június 23.) a Magyar Tudományos Akadémia levéltárában találhatók.

ForrásSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Balogh Margit-Gergely Jenő: Egyházak az újkori Magyarországon 1790-1992. Bp., História - MTA Történettudományi Intézete, 1996.
  • Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. Bp., 1990-1999.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Lászlóffy Aladár: Házsongárd. Fényképezte Kántor László. Bp., Helikon Kiadó, 1989.
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973.
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
  • Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926.
  • Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8  

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés