Nagy zűr Korzikán
A Nagy zűr Korzikán (L'enquête corse) egy 2004-es francia vígjáték Alain Berbérian rendezésében. A főszerepben Jean Reno és Christian Clavier. A filmet a Jack Palmer című képregény alapján készítették, amelynek René Petillon a szerzője.
| Nagy zűr Korzikán (L'enquête corse) | |
| 2004-es francia film | |
| Rendező | Alain Berbérian |
| Producer | Alain Goldman Catherine Morisse |
| Alapmű | René Petillon: Jack Palmer |
| Műfaj | vígjáték |
| Forgatókönyvíró | Christian Clavier Michel Delgado |
| Főszerepben | Jean Reno Christian Clavier Caterina Murino |
| Zene | Alexandre Desplat |
| Operatőr | Pascal Gennesseaux |
| Vágó | Véronique Parnet |
| Hangmérnök | Frederic Dubois |
| Jelmeztervező | Florence Sadaune |
| Gyártás | |
| Gyártó | Gaumont Légende Films Quille Productions |
| Ország |  Franciaország |
| Nyelv | francia |
| Forgatási helyszín | Párizs |
| Játékidő | 92 perc |
| Költségvetés | 18 630 000 € |
| Forgalmazás | |
| Bemutató |  2004. október 6.  2005. január 13. |
| Korhatár | .svg){kind=icon} II. kategória (F/0804/J) |
| További információk | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Cselekmény szerkesztés
Rémi François-t (Christian Clavier), nyomozói nevén Jack Palmert felkeresi egy közjegyző. Megbízást kap, hogy keressen fel Korzikán egy bizonyos Ange Leonit (Jean Reno), aki egy házat örökölt. Bár figyelmeztetik, hogy a helybélieknek nincs ki a négy kereke, a detektív útnak indul, hogy felkutassa Leonit.
A korzikaiak azonban valóban nem könnyítik meg a dolgát. Nem szeretik az idegeneket és a kérdéseket, főleg nem azokat az idegeneket, akik kérdezősködnek. Palmer a keresés alatt hamarosan megismerkedik a nacionalistákkal, akiket Leoni megfosztott a pénzüktől, majd a csendőrök is felbukkannak. Mígnem Leoni fülébe is eljut, hogy valaki szaglászik utána, és ki akarja deríteni, mi célból. Valaki pedig feladta a rendőröknek, és minden jel arra mutat, hogy az étterem-tulajdonos marseille-i volt. Palmer viszont nem fedi fel még az igazi okot senkinek, csak annyit mond a lakóknak, hogy Leoni nyert a lottón.
A felrobbantott kávézó hírére megtalálja Leoni unokatestvérét, aki már évek óta rosszban van Leonival, és Ajaccióba tudja csak küldeni, ahol utoljára látta. Palmer a hotelban találkozik Leoni osztálytársával, aki Leoni nagynénjéhez küldi. A nagynéni viszont már nem tekint rá családtagként, mert nem jött el egy temetésre. A robbantgatások, az ingázás és a helybeliek szeszélyessége miatt Palmer fel akarja adni a keresést, de a közjegyző megtalálja a módját, hogy a férfit még a szigeten tartsa.
Palmer megismerkedik Léával (Catherina Murino), aki hamarosan kiderül, hogy Leoni húga. Léa elviszi Leonihoz Palmert, ahol végre átadhatja a férfinak a dokumentumot, de Leoni nem bízik Palmerben és lenyomoztatja. A „közjegyző” valójában a korzikai kapitányság feje, és az ellopott pénz miatt bérelte fel Palmert, mert nem akar botrányt. Palmerben tudatosul, hogy felültették, és vele akarják elvitetni a balhét, valamint nagyon vonzónak találja Léát is, ezért Leoniék oldalára áll.
Léa lerázza korábbi férjét, Matteót, és Palmerrel megy el nagyapja temetésére, de a rendőrség szagot fog, hiszen Leoni mint igazi korzikai, nem fogja kihagyni a temetést. Palmer segítségével Leoni megszökik a zsaruk karmaiból, és a sziget erdeibe vetik magukat. Leoniék egy nacionalistánál szállnak meg, aki Leoni árulásával ellenben befogadja őket. A marseille-i viszont másodszor is feladja Leonit, és hamarosan körbeveszik őket a rendőrök.
Leoni túszul ejti Palmert, és a parlamenti képviselőt követeli. Sikerül elintéznie magának egy tárgyalást, ahol kihallgatnak mindenkit, de senki nem vall ellene. Végül Leonit felmentik, aki megveszi a marseille-i mindkét éttermét. Palmer Korzikán marad Léával, és az éttermeket vezeti.
Szereplők szerkesztés
| Színész | Szerep | Magyar hangja[1] |
|---|---|---|
| Christian Clavier | Rémi François/Jack Palmer | Józsa Imre |
| Jean Reno | Ange Leoni | Kovács István |
| Caterina Murino | Léa Leoni | Tóth Enikő |
| Didier Flamand | Dargent | Uri István |
| Pierre Salasca | Matéo | Szűcs Sándor |
| Pido | Figoli | Szokol Péter |
| Alain Maratrat | De Vlaminck | Rosta Sándor |
| François Orsoni | Balducci | Kossuth Gábor |
| Nathanaël Maïni | Grappa | Fehér Péter |
| Albert Dray | csendőrkapitány | Kerekes József |
| Daniel Delorme | Doumé | Pálfai Péter |
| Guy Cimino | Borgnoli | Kajtár Róbert |
| Jo Fondacci | Diazep | Gruber Hugó |
| Philippe Guerrini | a marseille-i | Mikó István |
| Elisabeth Kaza | Josepha | Bókai Mária |
| Tzek | Bruno | Bodrogi Attila |
Kritika szerkesztés
| „ | Színes, kavarnak benne, mint gép, hülyék, mint állat, annyira ibuszos, hogy majd megesz a fene, hogy rögtön útra keljünk, továbbá minden ízében olyan termék, amit eleve lejárt szavatossági idejûnek gyártottak. | ” |
| „ | Teljesen élvezhető, szórakoztató film lett, hasonlatos egy olyasféle elegyhez, amelyet összegyúrtak mondjuk a James Bond-filmekből, a hagyományos francia vígjátékok laza hangvételéből és figuráiból, Jirzí Menzel szeretetteljes lírai kisrealizmusából és egy szépen fotografált turisztikai reklámfilmből. | ” |
– Efesasanisimasa.com [3]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ iszdb.hu
- ↑ Nyolc kis kritika (magyar nyelven). ts, Magyar Narancs, 2005. január 13. [2015. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. szeptember 19.)
- ↑ Nagy zűr Korzikán kritika (magyar nyelven). efes, efesasanisimasa.com, 2005. január 14. (Hozzáférés: 2019. szeptember 19.)
Források szerkesztés
- Internetes Szinkron Adatbázis (magyar nyelven). iszdb.hu. (Hozzáférés: 2019. szeptember 19.)
További információk szerkesztés
- Nagy zűr Korzikán a PORT.hu-n (magyarul)
- Nagy zűr Korzikán az Internet Movie Database-ben (angolul)
- Nagy zűr Korzikán a Rotten Tomatoeson (angolul)
- Nagy zűr Korzikán a Box Office Mojón (angolul)
