Főmenü megnyitása

Nagybácsa vagy Bácsa Győr egyik városrésze Sárással és az Ergényi lakóteleppel együtt.

Nagybácsa
A nagybácsai templom
A nagybácsai templom
Nagybácsa címere
Nagybácsa címere
Közigazgatás
Település Győr
Városrészek Sárás, Ergényi lakótelep
Városhoz csatolás Kisbácsa: 1952[1] Bácsa: 1966[1]
Irányítószám Kisbácsa: 9029, Bácsa: 9030
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Távolság a központtól8-10 km
Elhelyezkedése
Nagybácsa (Győr)
Nagybácsa
Nagybácsa
Pozíció Győr térképén
é. sz. 47° 43′ 42″, k. h. 17° 39′ 47″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 42″, k. h. 17° 39′ 47″
A kisbácsai templom
Világháborús emlékmű

BácsaSzerkesztés

A történeti Bácsa feltehetően, vízpartra települt halászfalu volt, melyet földsánc vehetett körbe. E sáncon túl állt a templom, és ettől nyugatra a temető. A lakosok egy része nemesi kiváltságokkal bírt, és feltehetően evangélikus volt, ez magyarázhatja, hogy a 18. század végén két temető is látható a térképen. A 17. században a gróf Cseszneky és Oross családok voltak a fő birtokosok. 1966-ig önálló szigetközi falu volt, amely feltehetően még a középkorban települt. A rá vonatkozó történeti írásos adatok azonban csak a 17. századtól említik. Régészeti szórványemlékek viszont az avar korig visszamenőleg előfordulnak ezen a területen. Fejlődésének jelentős állomása volt, hogy köznemesi kiváltságokat kapott a török korban amely 1848-ig megtartott. Ez a kiváltság anyagi biztonságot és függetlenséget biztosított Bácsa számára. Vitalitását jelzi az is, hogy a két világháború között határában létesült a legnagyobb győri munkástelep, Kisbácsa, amelyet csak 1952-ben csatolnak Győr városához.

KisbácsaSzerkesztés

Az első világháború utáni időkben a kevésbé tehetős családok a város közigazgatási határán kívül engedély nélkül lakóházépítésbe fogtak. A város később kénytelen volt ezeket az építkezéseket szabályozni és a lakóterületeket a település közigazgatási területbe vonni. Ilyen módon jöttek létre a Nagybácsa és Révfalu közötti üres területen Kisbácsa földszintes utcái. 1960-ban Bácsa község is Győr közigazgatási területének részévé vált. A második világháború utáni években azután templomot is építettek Árkay Bertalan tervei alapján. A millenniumkor a templom belülről teljesen megújult. Hatalmas, összesen 60 nm-es felületű üvegablakait Szilágyi András és Kovács Julianna üvegművészek készítették. A szentély falfestménye szintén Szilágyi András alkotása.

 
A kisbácsai római katolikus templom ablakai

SárásSzerkesztés

Győr peremterületén, a Galántai út mentén elhelyezkedő üdülőövezet. Mára egyre inkább lakóövezetté növi ki magát, hiszen már kb. 80 család él kint Sáráson. A szennyvízcsatorna bevezetése még hátra van, ezért még csak pár rossz minőségű aszfaltozott útja van.

Ergényi lakótelepSzerkesztés

Itt helyezkedik el Bácsa 1995-től egészen máig tartó futball csapatának pályája. A lakótelep a Vámosi utcától a Fenyőszer utcáig terül el. Félúton egy játszótér van,ami kiváló kikapcsolódási lehetőség mind a kisebb mind a nagyobb korosztályok számára. Egy mesterséges tavat is kialakítottak parkosítva. A 11-es busznak is itt van a végállomása, ahol egy büfé is várja az ide látogatókat.

KözlekedéseSzerkesztés

Bácsa városrész belterületét két, négy számjegyű országos közútnak minősülő útszakasz érinti, az 1301-es és az 1302-es számú mellékutak. Az 1301-es Győr Pataháza városrészéből vezet Bácsán és Kisbajcson át egészen Nagybajcsig, ahol a Duna töltése előtt ér véget, szűk 9,5 kilométer megtétele után. Az 1302-es Bácsa városrészen belül ágazik ki az előbbi útból, annak 4,100-as kilométerszelvényénél, és Vámosszabadi Alsóvámos településrészén végighaladva Győrszabadiig tart, ahol nagyjából 4,1 kilométer után ér véget.[3]

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b BÁCSA ÉS RÉVFALU TÖRTÉNETE. szigetkoz.eu. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
  2. http://portal.ksh.hu/pls/portal/cp.hnt_telep?NN=25584
  3. kira.gov.hu, lekérdezés időpontja: 2019. április 12.

Külső hivatkozásokSzerkesztés