Főmenü megnyitása

Nagydém község Veszprém megyében, a Pápai járásban.

Nagydém
A községháza és az óvoda épülete
A községháza és az óvoda épülete
Nagydém címere
Nagydém címere
Nagydém zászlaja
Nagydém zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeVeszprém
JárásPápai
Jogállás község
Polgármester Marics Lajos (független)[1]
Irányítószám 8554
Körzethívószám 89
Népesség
Teljes népesség355 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség26,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület13,32 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagydém (Magyarország)
Nagydém
Nagydém
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 26′ 25″, k. h. 17° 40′ 32″Koordináták: é. sz. 47° 26′ 25″, k. h. 17° 40′ 32″
Nagydém (Veszprém megye)
Nagydém
Nagydém
Pozíció Veszprém megye térképén
Nagydém weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagydém témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A község Veszprém megye északkeleti szélén a Sokorói-dombság déli nyúlványain, a Sokorói-Bakonyér partján fekszik. Közigazgatási területe érintkezik Győr-Moson-Sopron megye határával, illetve a Bakony hegység délnyugati részével is határos. Az enyhe lankák, az alacsony dombok, és sekély völgyek változatos látványt nyújtanak.

Megközelítése nehézkes, mert vasútállomása nincs, és az autóbuszjáratok is ritkák. Közúton két irányból juthatunk el a településre: vagy a Pápa-Kisbér közötti országúton (a 832-es főúton), Bakonytamási és Gic között lekanyarodva a 83 121-es mellékútra, vagy Téttől induló 8306-os útról Lovászpatonán letérve, ugyanerre a 83 121-es útra.

A település belterületét más útvonal nem érinti, de messze északra a falu központjától, egy rövid szakaszon Nagydém (és Sokorópátka) határvonalán halad a Győr-Ménfőcsanak és Gic között húzódó 8309-es út is.

TörténeteSzerkesztés

 
Római katolikus templom

Nagydém és környéke ősidők óta lakott helynek számit, az itt talált bronzkori, kora vaskori régészeti leletek alapján.

Az első rendelkezésre álló írásos emlékek 1333-ban Nagdeem néven említik. 1554-ben lakatlan, s amit újra 1761-ben népesítenek be. Iskoláját 1771 óta jegyzik. A római katolikus templomát a hívek 1786-ban építették fel. A legrégebbi egyházi anyakönyvben a falu megnevezése Nagy-Dém. Az evangélikus templomot Nagydém-Hathalompuszta birtokosa építtette 1830-ban. 1857-ben Ihász János földbirtokos a tornyát feljebb emeltette.

Az 1848-as szabadságharcban Németh József tanító nemzetőr tiszt volt. Ihász Dániel honvéd ezredes tiszteletére 1990. szeptember 29-én emlékoszlopot emeltetett a falu Honismereti Köre. Több kiváló ember született a faluban. Például Soó Mihály kanonok keszthelyi tanár és író.

Az első világháborús emlékművet közadakozásból emeltette a falu lakossága. A népességszámhoz viszonyítva sok halottja volt. 19511971-ig önálló közigazgatással rendelkezett. 1945 előtt a településen bíróság volt ami a helyi kisebb ügyek eldöntésére volt hivatott.

A közelmúlt történeteSzerkesztés

A termelőszövetkezet 1959-ben alakult meg. Pár év múlva egyesült a Bakonytamásival. Később Pápateszér és Csót is csatlakozott csóti központtal. Már 1939 óta ismert volt, hogy Közép-répáspusztán időszámítás előtti 16-15. században az itt él nép ide temetkezett. 19911992-ben feltárást végeztek, ami eredménnyel járt, annak ellenére, hogy a sírokat kirabolták.

Az 1990-es önkormányzati választások óta ismét önálló a község. Az infrastrukturális szolgáltatások közül vezetékes ivóvízzel, vezetékes gázzal, valamint kábeltelevízió hálózattal rendelkezik a település. A régi, sáros utakat portalanították. A gyermekek Lovászpatonára járnak iskolába, de 1996 óta a napközis óvoda helyben működik az önkormányzattal közös épületben.

A második világháborús emlékművet 1989-ben avatták fel, ezzel súlyos adósságot róttak le az elesettekkel szemben. Szintén közadakozásból épült fel.

A háziorvos a szomszédos Lovászpatonáról jár át. Önálló pappal rendelkezik, ezzel is kifejezve élni akarását. 1997-ben címert és zászlót szenteltetett, ezzel is kifejezve önállóságát, mert hosszú időn keresztül sorsa más községekhez kötődött.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,2%-a magyarnak, 0,3% németnek, 6,5% cigánynak, 0,3% románnak mondta magát (4,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68,4%, református 2,5%, evangélikus 14,4%, felekezeten kívüli 5,9% (8,8% nem nyilatkozott).[3]

NevezetességeiSzerkesztés

 
Világháborús emlékmű
  • I. és II. világháborús emlékmű (a községházával szemben),
  • Római katolikus templom. A templom elődje az 1231-ben Szent Miklós tiszteletére emeltetett kápolna. Pusztulásának időpontját nem ismerjük. Az újranépesült falu 1726-ban egy 21×8 méter alapterületű templomot épít a régi kápolna maradványaira, Szűz Mária tiszteletére, majd az 1800-as én elején a Kürthy család jószívűségéből iskolának való házat adományoz, melyben megkezdődik a tanítás. A templom felújítása 1883-ban kerül sor, 1884-ben toronnyal látják el.
  • Evangélikus templom
  • Ihász Dániel emlékoszlop (az evangélikus templomkertben),
  • Ihász Lajos ev. lelkész síremléke (a Hathalmi temetőben).

Híres emberekSzerkesztés

NépmondaSzerkesztés

  • Vörös barátok mondája.

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Nagydém települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Nagydém Helységnévtár

További információkSzerkesztés

  • Dr. Edelényi Adél (Dr. Vehrer Adél): A templomos monda a sokorói szájhagyományban (Győr, 2007. ) ISBN 978-963-06-3831-9
  • Dr. Edelényi Adél (Dr. Vehrer Adél): A harangozóhegyi vár története a sokorói szájhagyományban (Győr, 2003) ISBN 963212 697 1

Külső hivatkozásokSzerkesztés

KéptárSzerkesztés