Főmenü megnyitása

Nagyfalu (más néven Velicsna, szlovákul Veličná) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, az Alsókubini járásban.

Nagyfalu (Veličná)
A Szent Mihály templom
A Szent Mihály templom
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásAlsókubini
Turisztikai régióÁrva
Rang község
Első írásos említés 1272
Polgármester Daniel Laura
Irányítószám 027 54
Körzethívószám 043
Forgalmi rendszám DK
Népesség
Teljes népesség1273 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség35 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság484 m
Terület29,30 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagyfalu (Szlovákia)
Nagyfalu
Nagyfalu
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 12′ 20″, k. h. 19° 14′ 40″Koordináták: é. sz. 49° 12′ 20″, k. h. 19° 14′ 40″
Nagyfalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyfalu témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Alsókubintól 4 km-re nyugatra az Árvai-Magura délkeleti részén az Árva jobb partján 462 m magasan fekszik, Revisnye tartozik hozzá.

TörténeteSzerkesztés

A község területén a késői bronzkorban a lausitzi kultúra települése állt, melynek hamvasztásos temetőjét feltárták. Első említése 1272-ben "Magna villa" néven történt, 1397-ben ugyanezen a néven említik. 1420-ban említik először Nagyfalu néven "Nagfalw" alakban, majd 1487-ben újra "Nagyfalu" néven szerepel. Fekvése miatt fontos szerepet játszott a Lengyelországgal folytatott kereskedelemben. Városi kiváltságait Zsigmond királytól kapta, melyeket 1525-ben II. Lajos, 1548-ban I. Ferdinánd, 1583-ban Rudolf, 1614-ben Thurzó György, 1659-ben II. Miksa, 1712-ben pedig III. Károly is megerősített. A 16. században a protestantizmus árvai terjedésének központja volt. A 17. században már működött iskolája is. Sokat szenvedett a császárellenes kuruc harcokban és 1683-ban a török ellen vonuló lengyel-litván sereg is felégette. 1715-ben 620 lakosa volt. 1778-ban már 779 volt a lakosság száma, mely ezután is dinamikusan nőtt. 1828-ban 202 házában már 1536 lakos élt. Lakói főleg mezőgazdasággal és kézművességgel foglalkoztak.

Vályi András szerint "NAGYFALU. Velkavész. Velitsna. Mező Város Árva Várm. földes Ura a’ K. Kamara, lakosai katolikusok, fekszik az Alsó járásban, határja jó, vagyonnyai jelesek." [2]

Fényes Elek szerint "Velicsna, vagy Nagyfalu, (Velka Wesz), tót m.v., Árva vmegyében, az Árva jobb partján: 159 kath., 1297 evang., 78 zsidó lak. Van kath. és igen szép evang. temploma, derék hidja az Árva vizén, kastélya, több malmai. Termékeny földje buzát, rozsot, árpát, sok lent, kendert, híres hüvelyes veteményeket terem. Lakosai sajtot, gyolcsot csinálnak; gabonával, gyolcscsal, fával, marhával eleven kereskedést űznek. Nagy országos vásárokat tart. Sessiója: 76 6/8. Hajdan volt itt virágzó evang. gymnasium. F. u. az árvai uradalom. Ut. p. Rosenberg. " [3]

A trianoni békeszerződésig Árva vármegye Alsókubini járásához tartozott.

A hozzá tartozó Revisnye 1272-ben szerepel először az írott forrásokban "Riuisne, Rivisne" alakban. 1551-ben "Orwisno", 1595-ben "Revissne", 1626-ban "Orviste" néven említik. A Reviczky család birtoka volt. 1778-ban 162 lakosa volt, közülük 15 nemesi család. 1828-ban 29 házában 199 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint "REVISNYE. Tót falu Árva Várm. földes Ura Reviczky Uraság, kik között nevezetet kíván néhai Gróf Reviczky Károly, a’ ki Lengyel, Burgus, és Ángoly Országokban Követséget viselt vala; több nevezetes Férfiak is származának e’ Nemzetségből; Leány ágon pedig N. B. Reviczky Judit A., a’ kit Hg. Hohenlohe veve Hitvesűl; lakosai katolikusok, fekszik Nagy-Falu Mezővárosnak szomszédságában; határja, illő mívelés után jó gabonát terem, ’s közép termékenységű, vagyonnyai külömbfélék, vizei gyakorta kiszáradnak." [2]

Fényes Elek szerint "Revisnye, tót falu, Árva vármegyében, Velicsnához nyugotra egy 1/2 órányira: 82 kath., 111 evang. 6 zsidó lak. Fekszik egy patak mellett, igen kies vidéken. Földje a buzát is megtermi. Eredeti helye a virágzó Reviczky családnak. Ut. p. Rosenberg. " [3]

Revisnye 1950 óta Nagyfalu része.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 882, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. Revisnyének 1910-ben 75 szlovák lakosa volt.

2001-ben 794 lakosából 792 szlovák volt.

2011-ben 1034 lakosából 986 szlovák volt.

NevezetességeiSzerkesztés

  • Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 14. században épült. 1657-ben átépítették, de 1683-ban annyira megrongálódott, hogy újjá kellett építeni. Körítőfal övezi, berendezése 17-18. századi.
  • Evangélikus temploma 1785-ben még torony nélkül épült. Tornyát csak 1865-ben építették hozzá.
  • Revisnye 18. századi kúriája, melyet a 19. században átépítettek.

ÉrdekességekSzerkesztés

  • Arany János a Toldiban Nagyfalut nevezi meg Miklós lakhelyéül (bár ez lehetett számos más "Nagyfalu", például Szilágynagyfalu is). Arany János forrása, Ilosvai Selymes Péter (Az híres neves Tholdi Miklósnak jeles cselekedetiről és bajnokságáról való história, Debrecen, 1574) szintén "Nagyfalut" nevezi meg Toldi szülőhelyéül, de a műből egyértelműen kiderül, hogy a Várad (Nagyvárad) melletti Nagyfalura (Szilágynagyfalu) gondol : ( Nemsokára Laczfi András jő Budára, / Erdélyből indula Lajos udvarába, / Az uton mentében Váradot haladá, / Nagyfalu határán hadával hogy ballagna. )

Híres emberekSzerkesztés

Itt született:

Itt alkotott:

Itt hunyt el:

ForrásokSzerkesztés

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. a b Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. a b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Külső hivatkozásokSzerkesztés