Nagykörű

magyarországi község Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében

Nagykörű község Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Szolnoki járásban.

Nagykörű
Utcakép Nepomuki Szent János-szoborral és templomtoronnyal
Utcakép Nepomuki Szent János-szoborral és templomtoronnyal
Nagykörű címere
Nagykörű címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeJász-Nagykun-Szolnok
JárásSzolnoki
Jogállásközség
PolgármesterTúri Tibor (független)[1]
Irányítószám5065
Körzethívószám56
Népesség
Teljes népesség1581 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség36,84 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület42,81 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 16′ 35″, k. h. 20° 26′ 50″Koordináták: é. sz. 47° 16′ 35″, k. h. 20° 26′ 50″
Nagykörű (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye)
Nagykörű
Nagykörű
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén
Nagykörű weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagykörű témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Tisza mellett fekszik, Szolnoktól mintegy 25 kilométerre északkeletre. Teljes belterülete és közigazgatási területének nagy része is a folyó jobb parti oldalán helyezkedik el, de egyes területrészei [jellemzően holtágak által közrefogott, hajdan úgyszintén jobb parti területek] ma már a Tisza túlpartjára esnek (ami által megközelítésük és hasznosításuk sem könnyű).

A közvetlenül szomszédos települések: északkelet felől Tiszabő, kelet felől Fegyvernek, dél felől Törökszentmiklós, délnyugat felől ez utóbbi városhoz tartozó Óballa (az eddigi négy mind a Tisza túlpartján), nyugat felől Csataszög, északnyugat felől Hunyadfalva, észak-északnyugati irányból pedig Kőtelek.

Megközelítése

szerkesztés

A vízi és kerékpáros túraútvonalakat leszámítva leginkább csak közúton érhető el: a Szolnok-Tiszasüly közt húzódó 3224-es útról Tiszasüly és Hunyadfalva közt nagyjából félúton keletnek letérve, a 3223-as úton, vagy ugyanezen az útvonalon Fegyvernek irányából, a Tiszán kompátkelés beiktatásával. Több buszjárat és a Tisza érvízvédelmi töltésén kialakított kerékpárút is érinti.

Közélete

szerkesztés

Önkormányzat

szerkesztés

1977 és 1988 között Nagykörű, Kőtelek és Tiszasüly közös tanácsot alkotott, melynek székhelye Kőteleken volt. 1989 januárjától szétváltak, ekkor Nagykörű tanácselnökévé Barát Józsefet választották.[3]1967 és 1985 között volt már tanácselnöke a falunak, illetve az egyesített tanácsnak.)

1990–'94 1994–'98 1998–'02 2002–'06 2006–'10 2010–'14 2014–'19 2019–'24
Veres Nándor Túri
Tibor
NKB[4]

Választások

szerkesztés

1990 őszén dr. Veres Nándort választották polgármesterré, a Nagykörű Barátainak Köre nevű szerveződés jelöltjeként.[4][5]

Polgármester-választási eredmények (1994-2019)[6]
Év Megválasztott polgármester Szavazat Előny
a 2. előtt
(%p)
név szervezet db jogosultak
arányában
szavazók
arányában
érvényes
szavazatok
arányában
1994[11] Dr. Veres Nándor független 787 53,9% 86,8% 88,0% 81,9
1998[12] Dr. Veres Nándor független 617 42,6% 94,5% 100,0% -
2002[13] Dr. Veres Nándor független 614 44,0% 69,0% 69,9% 43,7
2006[14] Dr. Veres Nándor független 477 34,0% 62,2% 63,5% 27,0
2010[15] Dr. Veres Nándor független 530 37,5% 70,0% 70,5% 41,0
2014[16] Dr. Veres Nándor független 367 26,0% 55,4% 55,9% 38,4
2019[1] Túri Tibor független

Története

szerkesztés

A település nevét onnan kapta, hogy a Tisza szabályozása előtt majdnem teljesen körbefogta a folyó. A folyószabályozás előtt szigetként emelkedett ki a környező árterekből. A falunak, pontosabban a falu monostorának első fennmaradt írásos említése 1212-ből származik. A falu az 1300-as évek elején alakult, a monostorral együtt a Gutkeled nemzetségbeli Lothar bán tulajdonában volt. 1318-ban Károly Róbert a birtokot Kompolty Péternek, a királyné tárnokmesterének adományozta Kürümonostora néven. A török uralmat a település fekvésének köszönhetően sikerrel átvészelte. A hagyomány szerint a török csapatok 1530. július 19-én, Illés napján az ártér mocsarába vesztek. A török kiűzése után a kincstár és egy Enczinger nevű osztrák katonatiszt lett a falu birtokosa.

A falu a 18. században látványos gyarapodásnak indult. 1751-ben telepítette az első szőlőt báró Orczy Lőrinc az ún. Homokra, mely a 19. század második felétől Petrovay György földbirtokos jóvoltából a híres nagykörűi ropogós cseresznye termőhelye lett. Nagykörű "az ország cseresznyéskertje" címmel rendelkezik: itt található Magyarország legnagyobb cseresznyéskertje, több mint 200 hektáron. A nagykörűi cseresznye védett márkanév, 2016. óta a HÍR-védjegy használatára jogosult, 2017-ben nemzeti oltalmat kapott. Szintén 2017-ben a NÉBIH a Petrovay ropogós tájfajtát államilag elismert tájfajtává nyilvánította. 2018-ban kérelmezték a „Nagykörűi ropogós cseresznye” oltalom alatt álló földrajzi jelzés bejegyzését az Európai Unióban.[17]

Korábban Nagykörű része volt Csataszög is, ez a település 1994-ben önálló község lett.

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1624
1606
1579
1590
1569
1581
201320142017202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 94%-a magyar, 6%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[18]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95%-a magyarnak, 14,3% cigánynak, 0,5% németnek, 0,4% románnak mondta magát (5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 45%, református 5,5%, evangélikus 0,8%, felekezeten kívüli 35,1% (12,8% nem nyilatkozott).[19]

2022-ben a lakosság 92,8%-a vallotta magát magyarnak, 7,1% cigánynak, 1% németnek, 0,9% románnak, 0,1-0,1% lengyelnek, horvátnak, örménynek, bolgárnak, ruszinnak és szerbnek, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 33,5% volt római katolikus, 3,8% református, 0,8% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 0,1% ortodox, 1,3% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 23,5% felekezeten kívüli (35,9% nem válaszolt).[20]

A falu lakóinak fő megélhetési forrása a világhírű nagykörűi cseresznye, amit elsősorban exportra termelnek. Ugyanakkor fellendülőben van a falusi turizmus is, sok vendéglátásra szakasodott, régi ház várja az odalátogatókat. Az őslakosok száma egyre csökken, minden negyedik ház mint nyaraló működik. A környék igazi horgászparadicsom.

 
Cseresznyevirágzás

Nevezetességei

szerkesztés
Köztéri szobrok
  • Szent-István öröksége szobor
  • Tisza-szobor, a 2000. évi árvíz emlékére
  • Nepomuki Szent János szobra
  • I. világháborús emlékmű
  • II. világháborús emlékmű
Tájház

Módos gazda háza, ajándék a falunak.

Temető

Felújitott zsidó temető

Múzeum

A faluban található a Nagykörűi Fegyver- és Haditengerészeti Gyűjtemény.[21]

Templom

Már 1330-ban állt. Az évszázadok megviselték az épületet, így 1776-ban Haller Sámuel közreműködésével annak újjáépítésébe kezdtek. Az újjáépült templomot, mely egyszerű barokk épület, 1785-ben szentelték fel. Legutóbb 2014-ben újíttatta fel az önkormányzat. A templomkertben található Magyarország legnagyobb, több mint 100 fajtát felsorakoztató cseresznyegyűjteménye, mely génbankként is szolgál.

Tiszavirág

A tiszavirág nevű kérészek rajzása látványos természeti jelenség.

Hagyományok

Az Illés-kő története a török időkig nyúlik vissza. A portyázó csapatok a falut soha nem érték el, hanem belevesztek a mocsárba. Ennek emlékére állították az emlékművet. Az évforduló napját (július 19-ét) a mai napig megünneplik.

Fesztivál

Az első Cseresznyefesztivál fesztivál hagyományteremtő, turisztikai termékfejlesztés céllal került megrendezésre 1991-ben. Egyik alapító tagja a Gasztro-feszt Egyesület. 2006-ban már a 10. Cseresznyefesztivál zajlott le. A fesztiválra változatos, sokrétű programok sorozata jellemző: éppúgy megtalálhatók hagyományőrzők, mint íjászverseny, szalmabáb-készítés, táncbemutatók, ételkészítés (cseresznyéből), képzőművészeti kiállítások. Több éve ad helyet az önkormányzat alkotótábornak, melyre főleg Erdélyből jönnek képzőművészek.

A Nagy Befőzés fesztivál az őszi falusi kiskonyhai hagyományokat ápolja, eleveníti fel, igazi hagyományos vásári hangulatban, kisbíróval, népzenével, tökárveréssel, terményáldással 2009-óta. Szlogenje: “Sütés, főzés, füstölés, savanyítás, préselés”.[22]

Híres emberek

szerkesztés
  1. a b Nagykörű települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 14.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Megválasztották a tisztségviselőket, megalakult Nagykörű tanácsa”, Szolnok Megyei Néplap, 1989. január 6., 3. oldal (Hozzáférés: 2016. december 6.) 
  4. a b Nagykörű települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Hatvan településnek van polgármestere”, Új Néplap (Jász-Nagykun-Szolnok megyei napilap), 1990. október 4., 3. oldal (Hozzáférés: 2016. december 6.) 
  6. a b c Általában a választási eredményekkel kapcsolatban lásd: Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2016. december 5.); konkrétan az egyes évek elérhetőek itt: 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014, 2019
  7. A lakók száma az egyes években: 1990, 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014, 2019Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2016. december 5.)
  8. A képviselő-testület adatai az egyes években: 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014, 2019Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2016. december 5.);
  9. 1994-ben Nagykörűből kivált a korábbi külterületi részként nyilvántartott Csataszög, a népességcsökkenés nagyobb része ebből fakad. Helységnévtár: Nagykörű. Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2016. december 7.)
  10. A részvételi adatok a polgármester-választási adatokból származnak. (Némi eltérés elképzelhető a képviselő-választások adataihoz képest.) Az 1994 és 2002 közötti jegyzőkönyvek esetében az adatok (D) mezője mutatja a választójogosultak számát, az (F) mező a szavazók számát. Az érvényes szavaztatok száma az (J) mezőben szerepel. Az "érvénytelen / hiányzó" rovat a jegyzőkönyv (F) és (J) mezője különbségének felel meg. A 2006-os jegyzőkönyvek esetében a választójogosultak száma a (C), a szavazók száma az (E), az érvényesen szavazatok száma az (I) mezőben szerepel. A 2010-es jegyzőkönyvben sorrendben ugyanezek az adatok a (C), (E) és (H), a 2014-es jegyzőkönyvekben az (A), (B) és (G) mezőknek felelnek meg.
  11. Nagykörű települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
  12. Nagykörű települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  13. Nagykörű települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  14. Nagykörű települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  15. Nagykörű települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  16. Nagykörű települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 14.)
  17. OFJ kérelem benyújtása (EU DOOR adatbázis)
  18. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  19. Nagykörű Helységnévtár
  20. Nagykörű Helységnévtár
  21. A Császári és Királyi Haditengerészet Egyesület weboldala V.3.0. [2007. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. március 9.)
  22. Nagy Befőzés Archiválva 2020. január 12-i dátummal a Wayback Machine-ben(Nagykörű honlapja, Hozzáférés: 2020. január 12.)

További információk

szerkesztés