Nagykoalíció (Németország)

Nagykoalíció (németül: Große Koalition) alatt a modern Németországban általában a kereszténydemokrata CDU/CSU szövetség és a Szociáldemokrata Párt (SPD) együttes kormányzását értik. Ennek az az oka, hogy a választásokon ők szoktak az első két helyen végezni. Elméletileg azonban más pártok is kerülhetnek az első pozíciókba, és alkothatnak nagykoalíciót.[1]

Weimari Köztársaság (1919–1933) szerkesztés

A Weimari köztársaság idején (1919–1933) a nagykoalíció szót olyan kormánykoalícióra értették, amelyben szerepelt az SPD, a katolikus Centrum Párt és két liberális párt: a Német Demokrata Párt (DDP) és a Német Néppárt (DVP). Ilyen koalíció kormányzott 1923-banm illetve 1928 és 1930 közt, amikor az olyan radikálisokkal való szembenállás hozta őket egy táborba, mint a KPD és az NSDAP.

A Szövetségi Köztársaságban (1949) szerkesztés

 
Tíz évvel koalíciójuk után: Willy Brandt (balra) és Kurt Georg Kiesinger (középen), Helmut Schmidt kancellárral

Szövetségi szinten szerkesztés

A háború utáni Németországban szövetségi szinten, a Bundestagban négyszer alakult nagykoalíció.[2][3]

A Kiesinger-kabinet szerkesztés

1966. december 1-én az SPD és a CDU, a Német Szövetségi Köztársaság két fő pártja alakított kormányt. Erre azután lett szükség, hogy az együtt kormányzó CDU/CSU és az FDP összevesztek bizonyos adóemelések miatt. Miután az FDP miniszterei lemondtak, új kormányt kellett alakítani. Ebbe az SPD-t vették bele, a kancellár a CDU-s Kurt Georg Kiesinger lett. A nagykoalíció a Bundestag 95 százalékát ellenőrizte. Működése ellenérzéseket váltott ki sok politikailag aktív egyetemistából, akik létrehozták a Parlamenten Kívüli Ellenzéket (németül Ausserparlamentarische Opposition), kibontakozó német diákmozgalom (a 68-asok) magját. A Kiesinger-féle nagykoalíció 1969-ig állt fenn.[4][5]

Merkel első, harmadik és negyedik kabinetje szerkesztés

A 2005-ös németországi választásokon egyik hagyományos korábbi koalíció sem szerzett a kormányzáshoz szükséges mandátumtöbbséget. Az SPD és a Zöldek képesek lettek volna többséget kialakítani, ha beveszik a Demokratikus Szocializmus Pártját (Partei des Demokratischen Sozialismus, PDS), a volt Kelet-Németország kommunista állampártjának utódját is. A politikai karanténban lévő PDS-szel azonban nem akartak koalícióra lépni, ehelyett az SPD elfogadta a nagykoalíciót a CDU/CSU szövetséggel. A kancellár a CDU-s Angela Merkel lett, és a két párt azonos számú miniszteri posztot kapott. Novemberben hivatalba lépett az első Merkel-kormány.[6] A nagykoalíció a 2009-es választásokkal véget ért. Ekkor a CDU/CSU az SPD helyett az FDP-vel lépett koalícióra, és megalakult a második Merkel-kormány.[7]

A 2013-as választásokat követően, november 27-én ismét a CDU/CSU és az SPD alakított kormányt.[2] Ekkor is lehetőség lett volna baloldali kormányt létrehozni az SPD, a Zöldek és a Baloldali Párt (a PDS utódpártja) részvételével, mégis nagykoalíció született. Ezt a nagykoalíciót GroKo néven becézték (a Große Koalition rövidítése).[8]

A 2017-es választások után az addigi leghosszabb kormányalkotási folyamat végén (több mint öt hónappal a választások után) újfent nagykoalíció jött létre,[3] noha a választások éjszakáján ezt az SPD még kizártnak tartotta.[9]

Tartományi szinten szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Archivált másolat. [2021. április 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 19.)
  2. a b Bundesregierung: Die Große Koalition ist besiegelt”, 2013. december 16. (Hozzáférés ideje: 2016. augusztus 20.) (german nyelvű) 
  3. a b SPD-Mitglieder stimmen für Große Koalition. DER SPIEGEL, 2018. március 4. (Hozzáférés: 2021. augusztus 27.)
  4. Hintergrund: Die große Koalition 1966-1969 (german nyelven). dw.com . Deutsche Welle, 2005. október 15. (Hozzáférés: 2016. augusztus 20.)
  5. Sturm, Daniel Friedrich. „Wie die erste große Koalition entstand”, 2005. szeptember 27. (Hozzáférés ideje: 2016. augusztus 20.) (german nyelvű) 
  6. Kanzler-Wahl: Merkel auf der Zielgeraden (german nyelven). SPIEGEL ONLINE . (Hozzáférés: 2016. augusztus 20.)
  7. Reformprogramm: Merkel verspricht weitreichende Entlastung (german nyelven). SPIEGEL ONLINE , 2009. október 24. (Hozzáférés: 2016. augusztus 20.)
  8. »GroKo« ist das Wort des Jahres 2013”, Welt Online, 2013. december 13. (Hozzáférés ideje: 2021. augusztus 27.) (német nyelvű) 
  9. Liberale brechen Jamaika-Verhandlungen ab. DER SPIEGEL, 2017. november 20. (Hozzáférés: 2021. augusztus 27.)

Irodalom szerkesztés

Fordítás szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Grand coalition (Germany) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.