Főmenü megnyitása

Nagyrákos község Vas megyében, a Körmendi járásban.

Nagyrákos
A katolikus templom
A katolikus templom
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeVas
JárásKörmendi
Jogállás község
Polgármester Németh Istvánné[1]
Irányítószám 9938
Körzethívószám 94
Népesség
Teljes népesség267 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség16,2 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület16,11 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagyrákos (Magyarország)
Nagyrákos
Nagyrákos
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 49′ 42″, k. h. 16° 27′ 23″Koordináták: é. sz. 46° 49′ 42″, k. h. 16° 27′ 23″
Nagyrákos (Vas megye)
Nagyrákos
Nagyrákos
Pozíció Vas megye térképén
Nagyrákos weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyrákos témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Az Őrségben, az Őrségi Nemzeti Park területén elhelyezkedő egykori mezőváros Őriszentpétertől 3 kilométerre délkeletre, Zalalövőtől 12 kilométerre nyugatra fekszik a Zala folyó mellett. Mindkét várossal, illetve Zalaegerszeg nyugati agglomerációjával is a 7411-es út köti össze, továbbá itt ér véget a Kerkafalva-Szatta útvonalon húzódó 7417-es út.

Vasúton a Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonalon közelíthető meg, helyben vasúti megállója van.

Jellegzetes őrségi szeres település. A vasúttól északra fekszik keleten Alsószer, nyugaton Csárdaszer, a kettő között északon Nemesszer, míg a vasúttól délre Belsőszer és Devecserszer.

TörténeteSzerkesztés

Írott forrásban 1204-ben említik először. Neve arra utal, hogy a mellette folyó patakban sok volt a rák. 1404-ben Nagyrákos, melyet Egyházasrákosnak is neveztek, már mezőváros volt vámszedési joggal. Lakóinak egy része mint határőrzésre kötelezett, nemesi rangot kapott. 1428-ban Nagrakus alakban említik. 1452-ben Nag Rakws alakban, 1454-ben Opidum Nagh Bakos, 1465-ben Op. Rakos néven szerepel. "Nagy-Rákos vámszedő hely is volt és Német-Újvár vár sorsában osztozott. 1451-ben azonban a haraszti Tapánok, 1452-ben a monyorókereki Elderbach Pertold, 1453-ban pedig (1454-ig) Tárczai János és szandai Tárnok Demeter kezére került zálogban. Valamelyik Rákosban, mint az 1404. évi oklevél is mutatja, köznemesek is laktak"[3]

Vályi András művében „Kis, vagy Külső Rákos, Nagy, vagy Belső Rákos. Két elegyes falu Vas Vármegyében, földes Urok Gróf Batthyáni Uraság, lakosaik katolikusok, és másfélék, Kis Rákos, Nagy Rákosnak filiája, fekszenek egymástól mintegy kis fél mértföldnyire, határjokban erdejek, és legelőjök van, kereskedésre is módgyok; de mivel földgyök néhol sovány, második osztálybéliek.”

Fényes Elek szerint „Kis és Nagy-Rákos, 2 magyar falu, Vas vmegyében, 613 ref., 61 kath., 7 evang. lakossal, Nagy-Rákoson ref. anyagyülekezettel. Birják gr. Batthyáni s más nemesek.”[4]

Vas vármegye monográfiájában "Nagy-Rákos magyar község a Zala folyó mellett. Házak száma 45, lélekszám 501, vallásuk r. kath. és református. Postája Őri-Szt-Péter, távirója Csákány. A körjegyzőség székhelye. 1798-ban megujitott templomának szentélye román stílű, hajója góthikus. " [5]

1910-ben 533 magyar lakosa volt. 1980-ban megszűnt az őrségi vasútvonal, majd a 2000-ben átadott Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonal újra a vérkeringésbe kapcsolta a települést, a Szlovénia, Budapest és Zalaegerszeg felé megnyílt viszonylattal.[6] A községben új vasúti megálló létesült, egy 375 m hosszú vasúti alagút és az 1400 m-es - nívódíjas - völgyhíd között.[7]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,4%-a magyarnak, 1,1% németnek mondta magát (3,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 28,4%, református 53,5%, evangélikus 1,1%, felekezet nélküli 6,5% (8,7% nem nyilatkozott).[8]

NevezetességeiSzerkesztés

KépekSzerkesztés

Híres emberekSzerkesztés

Itt született Gorza Sándor (1918-1996), néprajzkutató, szakíró, összegyűjtött néprajzi anyagai "Szülőföldem Nagyrákos" címmel 1997-ben jelentek meg.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Nagyrákos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I.-IV. Budapest: MTA. 1890–1941.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. Borovszky Samu, Bp. 1898.
  6. Egy referencia az érdekességről
  7. Egy referencia az érdekességről
  8. Nagyrákos Helységnévtár
  9. Nagyrákos. Őrség.hu. (Hozzáférés: 2019. augusztus 4.)
  10. A vásár 2009-es programja. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. november 26.)

Külső hivatkozásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyrákos témájú médiaállományokat.