Nagyselmec

község Szlovákiában

Nagyselmec (szlovákul Liptovská Štiavnica) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Rózsahegyi járásban.

Nagyselmec (Liptovská Štiavnica)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásRózsahegyi
Rang község
Első írásos említés 1300
Polgármester Dušan Lauko
Irányítószám 034 01
Körzethívószám 044
Forgalmi rendszám RK
Népesség
Teljes népesség1300 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség32 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság561 m
Terület32,37 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 03′ 09″, k. h. 19° 21′ 26″Koordináták: é. sz. 49° 03′ 09″, k. h. 19° 21′ 26″
Nagyselmec weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyselmec témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fekvése szerkesztés

Rózsahegytől 2 km-re keletre, az Alacsony-Tátra hegyei között, 560 m magasan fekszik.

Története szerkesztés

A falutól délre, a Lúcny hrib-dűlőben a puhói kultúra népe földvárának nyomai látszanak.

A falu a 13. században keletkezhetett, 1300-ban említik „Sceunicha” néven először. A Stiavnicky család birtoka volt, majd a 16. századtól a Rakovszkyaké. 1380-ban „Sceuniche”, 1471-ben „Sczawnicza”, „Schewnicze”, 1515-ben „Naghschewnyéza” néven említik az írott források. 1536-ban 14 portát számláltak a faluban. 1600-ban 24 paraszt és zsellérház, malom és mintegy 15 nemesi kúria állt a településen. 1715-ben 27 adózó portája volt. 1785-ben 123 köznemes élt a faluban, 83 házában összesen 708 lakost számláltak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Kis Selmetz, Nagy Selmetz. Két tót falu Liptó Várm. földes Urai Rakovszky, és több Uraságok, Kis Selmetz Nagy Selmetznek filiája; fekszenek Rozenberghez 1/2 mértföldnyire; savanyú vize is van; határbéli földgyeik termékenyek, legelőjök, ’s fájok elég van.[2]

1828-ban 79 háza és 777 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Selmecz (nagy) (Stjavnicza Welky), tót falu, Liptó vmegyében: 585 kath., 186 evang., 6 zsidó lak. – Feküsznek Rosenbergtől délkeletre 1 órányira. – Van egy erős szeszü savanyu-víz forrása; alkotó részei: elszálló szesz vas, és lúg-föld, lugsavany. Kecske vagy szamártéjjel vegyitve igen hasznos a podagrában, tagok szakgatásában; a vért és nedveket tisztitja. F. u. Rakóvszky, s más uraságok.[3]

A trianoni diktátumig Liptó vármegye Rózsahegyi járásához tartozott.

Régi, erődített vízikastélyának maradványai 1945-ben megsemmisültek.

Népessége szerkesztés

1868-ban 857 lakosa volt.

1910-ben 753, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 872 lakosából 869 szlovák volt.

2011-ben 1049 lakosából 1035 szlovák.

Nevezetességei szerkesztés

  • A faluban áll egy késő reneszánsz 17. századi várkastély, melyet 1750-ben barokk stílusban átépítettek, majd 1880-ban két további toronnyal bővítettek.
  • Földvár sáncai a Lúcny hrib-dűlőben.

További információk szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés