Nagyselmec (szlovákul Liptovská Štiavnica) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Rózsahegyi járásban. 2011-ben 1049 lakosából 1035 szlovák volt.

Nagyselmec (Liptovská Štiavnica)
Liptovská Štiavnica - kúria.JPG
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásRózsahegyi
Rang község
Első írásos említés 1300
Polgármester Dušan Lauko
Irányítószám 034 01
Körzethívószám 044
Forgalmi rendszám RK
Népesség
Teljes népesség1174 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség32 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság561 m
Terület32,37 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagyselmec (Szlovákia)
Nagyselmec
Nagyselmec
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 03′ 00″, k. h. 19° 21′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 03′ 00″, k. h. 19° 21′ 30″
Nagyselmec weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyselmec témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Rózsahegytől 2 km-re keletre az Alacsony-Tátra hegyei között 560 m magasan fekszik.

TörténeteSzerkesztés

A falutól délre a Lúcny hrib-dűlőben a puhói kultúra népe földvárának nyomai látszanak. A falu a 13. században keletkezhetett, 1300-ban említik "Sceunicha" néven először, a Stiavnicky család birtoka volt, majd a 16. századtól a Rakovszkyaké. 1380-ban "Sceuniche", 1471-ben "Sczawnicza, Schewnicze", 1515-ben "Naghschewnyéza" néven említik az írott források. 1536-ban 14 portát számláltak a faluban. 1600-ban 24 paraszt és zsellérház, malom és mintegy 15 nemesi kúria állt a településen. 1715-ben 27 adózó portája volt. 1785-ben 123 köznemes élt a faluban, 83 házában összesen 708 lakost számláltak. 1828-ban 79 háza és 777 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal foglalkoztak. 1868-ban 857 lakosa volt.

Vályi András szerint "Kis Selmetz, Nagy Selmetz. Két tót falu Liptó Várm. földes Urai Rakovszky, és több Uraságok, Kis Selmetz Nagy Selmetznek filiája; fekszenek Rozenberghez 1/2 mértföldnyire; savanyú vize is van; határbéli földgyeik termékenyek, legelőjök, ’s fájok elég van."[2]

Fényes Elek szerint "Selmecz (nagy) (Stjavnicza Welky), tót falu, Liptó vmegyében: 585 kath., 186 evang., 6 zsidó lak. – Feküsznek Rosenbergtől délkeletre 1 órányira. – Van egy erős szeszü savanyu-víz forrása; alkotó részei: elszálló szesz vas, és lúg-föld, lugsavany. Kecske vagy szamártéjjel vegyitve igen hasznos a podagrában, tagok szakgatásában; a vért és nedveket tisztitja. F. u. Rakóvszky, s más uraságok."[3]

1910-ben 753, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Rózsahegyi járásához tartozott. Régi erődített vízikastélyának maradványai 1945-ben megsemmisültek.

2001-ben 872 lakosából 869 szlovák volt.

NevezetességeiSzerkesztés

  • A faluban áll egy késő reneszánsz 17. századi várkastély, melyet 1750-ben barokk stílusban átépítették, majd 1880-ban két további toronnyal bővítették.
  • Földvár sáncai a Lúcny hrib-dűlőben.

További információkSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés