Nagyszemű hering

csontoshal-faj

A nagyszemű hering (Alosa saposchnikowii) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának heringalakúak (Clupeiformes) rendjébe, ezen belül a heringfélék (Clupeidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Nagyszemű hering
Természetvédelmi státusz
Adathiányos
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Clupeomorpha
Rend: Heringalakúak (Clupeiformes)
Család: Heringfélék (Clupeidae)
Alcsalád: Alosinae
Nem: Alóza (Alosa)
H. F. Linck, 1790
Faj: A. saposchnikowii
Tudományos név
Alosa saposchnikowii
(Grimm, 1887)
Szinonimák
  • Alosa saposchnikowi (Grimm, 1887)
  • Alosa saposhnikovi (Grimm, 1887)
  • Caspialosa caspia saposhnikovi (Grimm, 1887)
  • Caspialosa saposhnikovi (Grimm, 1887)
  • Clupea saposchnikowii Grimm, 1887
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Nagyszemű hering témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyszemű hering témájú kategóriát.

Korábban a Caspialosa nembe sorolták.

Előfordulása szerkesztés

A nagyszemű hering elterjedési területe főként a Kaszpi-tenger északi fele és a Volga deltája.

Megjelenése szerkesztés

Ennek a halnak a teste heringszerű, könnyen leváló apró, kerekded pikkelyekkel (52-55 egy hosszanti sorban). Testhossza 20-30 centiméter, legfeljebb 35 centiméterig. A test magassága 23-29 százaléka a test hosszának. Testtömege legfeljebb 469 gramm. Szemei nagyok, átmérőjük a testhossz 6-6,4 százaléka. Hátúszója rövid. Oldalvonala nincs. A felső állkapocs erőteljes középső bemetszéssel, az alsó állkapocs a szem hátulsó szegélyéig ér. Fogazata erőteljes. A 26-41 (átlagosan 30-31) vaskos, hosszú kopoltyútüske nem áll nagyon szorosan egymás mellett. Hátoldalának színe zöldesen vagy kékesen csillog, oldalai és hasoldala ezüstszínűek. A kopoltyúfedő mögött néha fekete folt van.

Életmódja szerkesztés

A nagyszemű hering gerinctelen állatokkal, főleg a nyílt vízben élő rákokkal táplálkozik. Egyaránt megél a sós-, édes- és brakkvízben is. Hidegkedvelő faj, az Alosa-fajok közül, ez a faj vándorol északra a legkorábban.

Legfeljebb 9 évig él.

Szaporodása szerkesztés

A nagyszemű hering vándorhal, hideg években egészen a Kaszpi-tenger déli feléig vonul. Az íváshoz készülődő csapatok tavasszal észak felé vándorolnak, behatolnak a folyók (különösen a Volga) torkolatvidékére. Az ívóhelyek a delták brakkvízében vannak, a halak a folyókban már nem úsznak felfelé. Áprilisban ívik. A nőstények 4, a hímek már 3 éves korukban ivarérettek.

Felhasználása szerkesztés

Ezt a halfajt, iparilag csak kismértékben fogják ki.

Rokon faj szerkesztés

Ugyanezen a területen él egy közeli rokon faj Alosa sphaerocephala, amely kisebb (18,5 centiméterig), feje oldalnézetből gömbölyded, fogazata gyengébb, és hosszabb kopoltyútüskéi vannak.

Jegyzetek szerkesztés

  1. BioLib
  2. Grimm, O. von. 1887. Astrakhan herring. Sel'skoe khozyaistvo i lesovodstvo 1887 (núm. 2): 1-43 in separate.

Források szerkesztés

  • Édesvízi halak. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 547 140 8  
  • Alosa saposchnikowii (Grimm, 1887) FishBase
  • Whitehead, P.J.P., 1985. FAO Species Catalogue. Vol. 7. Clupeoid fishes of the world (suborder Clupeoidei). An annotated and illustrated catalogue of the herrings, sardines, pilchards, sprats, shads, anchovies and wolf-herrings. FAO Fish. Synop. 125(7/1):1-303. Rome: FAO.