Nagytálya

magyarországi község Heves vármegyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 15.

Nagytálya község Heves vármegye Egri járásában.

Nagytálya
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Nagytálya címere
Nagytálya címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeHeves
JárásEgri
Jogállásközség
PolgármesterOrosz József (független)[1]
Irányítószám3398
Körzethívószám36
Népesség
Teljes népesség894 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség63 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság126 m
Terület13,19 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájBükk-vidék[3]
Földrajzi kistájEgri-Bükkalja[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 49′ 01″, k. h. 20° 25′ 01″47.817000°N 20.417000°EKoordináták: é. sz. 47° 49′ 01″, k. h. 20° 25′ 01″47.817000°N 20.417000°E
Nagytálya (Heves vármegye)
Nagytálya
Nagytálya
Pozíció Heves vármegye térképén
Nagytálya weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagytálya témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Füzesabonytól északra, Egertől délre, Mezőkövesdtől nyugatra fekszik, mindhárom várostól közel azonos (~10-13 kilométeres) távolságra. A közvetlenül határos települések: észak felől Andornaktálya, kelet felől Ostoros, dél felől Maklár (mellyel a belterülete teljesen összenőtt), délnyugat felől Kerecsend, nyugat felől pedig Demjén. [A felsoroltak közül Ostoros nem tekinthető a szomszédjának, mert lakott területe messze északra esik tőle, csak déli külterületei érintik a határszélét.]

Megközelítése

szerkesztés

Lakott területén a 2501-es út halad át, ezen érhető el Füzesabony és Eger felől is. Külterületeit érinti az M25-ös autóút, a 253-as főút és a Füzesabony–Putnok-vasútvonal is. Utóbbinak megállási pontja nincs a község határai között, így a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a közelben létesült Maklár vasútállomás kínálja.

Története

szerkesztés

Nagytálya nevét egy pápai tizedjegyzék említette először Talha minor és Talha major (Nagy- és Kis-Tálya) néven. Mindkét helység az egri püspökség birtoka volt.

1430-ban Kistályát az egri püspökség a szomszédos Novajjal együtt az újonnan alapított egri prépostságnak adományozta.

1546-os összeírásban csak Tálya nevű helység szerepelt, melynek ekkor 28 portája volt.

1554-ben végzett összeírás szerint Eger várának ostromakor Tálya teljesen elpusztult, de a következő évtizedben újra benépesült.

1564-ben 53 porta szerepelt az összeírásban, s ekkor egyike volt a vármegye legnagyobb községeinek, s az összeírásban is csak Gyöngyös és Felnémet volt nagyobb portaszámú.

Az 1635 és 1683-as összeírásokban nem fordult elő neve.

Az 1612-es adatok szerint Kis-Tályán törökök gazdálkodtak.

A 17. század végén ismét az egri püspökségé lett, és a püspökségé, majd az érsekségé maradt a későbbiekben is, egészen 1848-ig.

A 20. század elején az egri érsekséget írták legnagyobb birtokosának.

Nagytályára a 18. században telepített svábokat az egri püspök, de idővel teljesen elmagyarosodtak, a község lakosai a 20. század elején már döntő részben magyar anyanyelvűek voltak.

A lakosság vallásra nézve tiszta római katolikus volt.

Nagytálya 1950 és 1958 között Maklártálya néven egyesítve volt a vele már akkor is egybeépült szomszédos Maklár községgel.[4]

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Hevesi László (független)[5]
  • 1994–1998: Hevesi László (független)[6]
  • 1998–2002: Hevesi László (független)[7]
  • 2002–2006: Ifj. Hevesi László (független)[8]
  • 2006–2010: Lovasi Ferenc (független)[9]
  • 2010–2014: Lovasi Ferenc (független)[10]
  • 2014–2019: Orosz József (független)[11]
  • 2019–2024: Orosz József (független)[12]
  • 2024– : Orosz József (független)[1]

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
869
842
851
931
915
874
894
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86%-a magyarnak, 0,3% németnek mondta magát (14% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,9%, református 6,2%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 18,8% (24,2% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 94,1%-a vallotta magát magyarnak, 0,7% németnek, 0,3% görögnek, 0,2% bolgárnak, 0,2% cigánynak, 0,1% lengyelnek, 3,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 39,6% volt római katolikus, 6,1% református, 0,5% görög katolikus, 0,4% evangélikus, 1,5% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 12,7% felekezeten kívüli (37,7% nem válaszolt).[15]

Nevezetességei

szerkesztés
 
Az 1903-ban épült római katolikus templom.
  •  
    zsilip
     
    zsilip
    Nagytálya, Rima patak zsilip
  • Római katolikus temploma - 1903-ban épült. A templomot a II. világháborúban felrobbantották, majd 1947-1949 között új templomot építettek a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére.
  •  
    Nagytálya volt vízi malma
    Törőcsik Mari Faluház

Híres szülöttei

szerkesztés
  • Borovszky Samu: Heves vármegye
  1. a b Nagytálya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 15.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Maklártálya története a KSH online helységnévtárában[halott link]
  5. Nagytálya települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. Nagytálya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  7. Nagytálya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  8. Nagytálya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  9. Nagytálya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  10. Nagytálya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  11. Nagytálya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  12. Nagytálya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 5.)
  13. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 26.)
  14. Nagytálya Helységnévtár
  15. Nagytálya Helységnévtár

További információk

szerkesztés
Demjén Andornaktálya Ostoros
Kerecsend

 
   Nagytálya   
 

Novaj
Kerecsend Maklár Szihalom