Főmenü megnyitása

Nagytálya község Heves megye Egri járásában.

Nagytálya
Magyarok Nagyasszonya-templom
Magyarok Nagyasszonya-templom
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeHeves
JárásEgri
Jogállás község
Polgármester Orosz József[1]
Irányítószám 3398
Körzethívószám 36
Népesség
Teljes népesség851 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség63 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület13,19 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájBükk-vidék[3]
Földrajzi kistájEgri-Bükkalja[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagytálya (Magyarország)
Nagytálya
Nagytálya
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 49′ 01″, k. h. 20° 25′ 01″Koordináták: é. sz. 47° 49′ 01″, k. h. 20° 25′ 01″
Nagytálya (Heves megye)
Nagytálya
Nagytálya
Pozíció Heves megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagytálya témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

A falu a 2501-es úton, Mezőkövesdtől nyugatra, Andornaktálya és Maklár között fekvő település.

TörténeteSzerkesztés

Nagytálya nevét 1332-1237 között a pápai tizedjegyzék említette először Talha minor és Talha major (Nagy- és Kis-Tálya) néven. Mindkét helység az egri püspökség birtoka volt.

1430-ban Kistályát az egri püspökség a szomszédos Novajjal együtt az újonnan alapított egri prépostságnak adományozta.

1546-os összeírásban csak Tálya nevű helység szerepelt, melynek ekkor 28 portája volt.

1554-ben végzett összeírás szerint Eger várának ostromakor Tálya teljesen elpusztult, de a következő évtizedben újra benépesült.

1564-ben 53 porta szerepelt az összeírásban, s ekkor egyike volt a vármegye legnagyobb községeinek, s az összeírásban is csak Gyöngyös és Felnémet volt nagyobb portaszámú.

Az 1635 és 1683-as összeírásokban nem fordult elő neve.

Az 1612-es adatok szerint Kis-Tályán törökök gazdálkodtak.

A 17. század végén ismét az egri püspökségé lett, és a püspökségé, majd az érsekségé maradt a későbbiekben is, egészen 1848-ig.

A 20. század elején az egri érsekséget írták legnagyobb birtokosának.

Nagytályára a 18. században telepített svábokat az egri püspök, de idővel teljesen elmagyarosodtak, a község lakosai a 20. század elején már döntő részben magyar anyanyelvűek voltak.

A lakosság vallásra nézve tiszta római katolikus volt.

Nagytálya 1950 és 1958 között Maklártálya néven egyesítve volt a vele már akkor is egybeépült szomszédos Maklár községgel.[4]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[5]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86%-a magyarnak, 0,3% németnek mondta magát (14% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,9%, református 6,2%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 18,8% (24,2% nem nyilatkozott).[6]

NevezetességeiSzerkesztés

  • Római katolikus temploma - 1903-ban épült. A templomot a II. világháborúban felrobbantották, majd 1947-1949 között új templomot építettek a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére.
  • Törőcsik Mari Faluház

Híres szülötteiSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Borovszky Samu: Heves vármegye

JegyzetekSzerkesztés

  1. Nagytálya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Maklártálya története a KSH online helységnévtárában
  5. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 26.)
  6. Nagytálya Helységnévtár

Külső hivatkozásokSzerkesztés