Nagytalmács

város Romániában, Szeben megyében

Nagytalmács (románul Tălmaciu, németül Talmesch) város Romániában, Szeben megyében.

Nagytalmács (Tălmaciu, Talmesch)
Nagytalmács címere
Nagytalmács címere
Nagytalmács zászlaja
Nagytalmács zászlaja
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeSzeben
Rangváros
KözségközpontTălmaciu
Beosztott falvak
PolgármesterNicolae-Petru Basarabă (PSD, 2016
Irányítószám555700
Körzethívószám0x69[1]
SIRUTA-kód145827
Népesség
Népesség5476 fő (2011. okt. 31.)[3] +/-
Magyar lakosság14 (0%, 2021)[4]
Község népessége6711 fő (2021. dec. 1.)[2]
Népsűrűség52,31 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság378 m
Terület128,29 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 40′ 00″, k. h. 24° 15′ 40″Koordináták: é. sz. 45° 40′ 00″, k. h. 24° 15′ 40″
Nagytalmács weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagytalmács témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Az evangélikus templom

Fekvése szerkesztés

Nagyszebentől 12 km-re délkeletre, a Szeben folyó és a Cód patak összefolyásánál fekszik.

Nevének eredete szerkesztés

Neve valószínűleg a Tolmács besenyő törzsnévből való. 1318-ban Tholmach, 1335-ben Tholmas, 1342-ben Talmacz, 1429-ben Talmucz, 1480-ban Talmysz, 1503-ban Thalmak, 1854-ben Nagy Talmács, Gross-Talmatsch és Talmaciu néven említették.

Története szerkesztés

Talmács eleinte besenyők által lakott település lehetett, melyet még 955 után telepítettek le itt az akkori gyepüvonal védelmére. Később a valószínűleg a tatárjárás alatt elnéptelenedett településre szászokat telepítettek le. Ők lettek Talmács új alapítói. 1369-ben civitasnak írták. 1453 után a kialakuló Talmácsszék székhelyévé és egyetlen szász lakosságú településévé vált. Evangélikus lelkésze, Johannes Lebel 1559-ben De oppido Thalmud, genannt Thalmus címmel latin nyelvű eposzt írt Nagytalmács állítólagos alapításáról. Eszerint az első talmácsiak a Második Templom lerombolása után Dacia provinciában letelepedő zsidók voltak, a hely valódi neve pedig Talmud. Evangélikus egyháza 1766-ban 170 férfit és 186 asszonyt számlált. 1876-ban csatolták Szeben vármegyéhez, majd 1879-ben ide helyezték át a nagydisznódi szolgabírói járás székhelyét. A korábbi mezőváros iparosodása 1924-ben a fonoda alapításával kezdődött. A gyár 1936-tól lakásokat épített saját munkásainak. Ekkor helyezték ide az első állandó ortodox papot is, kevés román lakója korábban a kistalmácsi templomot látogatta. 1948-ban közigazgatásilag hozzácsatolták Bojcát és Kistalmácsot. A szocializmus éveiben lakótelepet építettek, ahová többek közt moldvaiak és olténiaiak költöztek be. Szász lakossága közben Németországba vándorolt. 1989-ben kapott városi címet. A 2000-es években két új lakónegyede épült, egyik az északi, a másik a délnyugati peremén. 2004-ben a Vöröstoronyi-szoros településeivel együtt, önálló községként kivált belőle Bojca.

1850-ben 586 lakosából 463 volt német és 111 cigány nemzetiségű; 459 evangélikus és 116 ortodox vallású.

1910-ben 1284 lakosából 760 volt német, 224 román, 183 magyar, 52 ruszin, 35 főleg lengyel és 25 szlovák anyanyelvű; 696 evangélikus, 229 római katolikus, 150 ortodox, 117 görögkatolikus, 62 református és 29 unitárius vallású. (A népszámlálás adatai annyiban nem festenek reális képet, hogy az állandóan itt letelepedetteken kívül magukba foglalják a Magyar–Olasz Erdőipar Rt. ideiglenesen Feltrinellitelepen működő fűrészüzemének munkásait is.)

2002-ben 5615 lakosából 5394 volt román, 103 cigány, 76 német és 32 magyar nemzetiségű; 5297 ortodox, 62 evangélikus, 49 evangéliumi keresztény és 31 római katolikus vallású.

Testvérvárosa szerkesztés

Gazdasága szerkesztés

  • Legrégebbi ipari üzeme az 1924-ben alapított Românofir, az egyetlen cérnagyár Romániában.[5] 1923-ban alapították mint posztógyárat, 1926 óta gyárt cérnát. 2005-ben négyszáz dolgozója volt.[6]
  • fafeldolgozó üzem[7]
  • francia tulajdonú, autóberendezéseket előállító gyár
  • kenyérgyár
  • ásványvíz-palackozó

Oktatás szerkesztés

  • Johannes Lebel Közgazdasági Iskolacsoport

Látnivalók szerkesztés

 
A talmácsi vár
 
A vár makettje a dinnyési Várparkban

Híres emberek szerkesztés

  • Itt született 1941-ben Adolf Armbruster történész.

Jegyzetek szerkesztés

  1. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
  2. 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet
  3. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  4. 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
  5. www.bizoo.ro. [2011. február 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 22.)
  6. Sibianul 2005. július 11.[halott link]
  7. www.hlv.ro. [2009. november 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 12.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Nagytalmács témájú médiaállományokat.
  • Talmescher Echo (a világban élő nagytalmácsi szászok folyóirata) (németül)