Főmenü megnyitása

A Nagyvárad téri református templom, vagy más nevén az Emlékezet Temploma a budapesti Nagyvárad téri Református Gyülekezet temploma. Az 1930 és 1935 között épült kálvinista templom nevével ellentétben nem a Nagyvárad téren, hanem annak közelében, az Üllői úton található.

Nagyvárad téri református templom
Emlékezet Temploma.jpg
Vallás kálvinizmus
Felekezet református
Egyházmegye Budapest-Déli Református Egyházmegye
Egyházközség Nagyvárad téri Református Gyülekezet
Lelkész Zila Péter
Építési adatok
Építése 1930-1935
Tervezője Dudás Kálmán
Felszentelés 1935. szeptember 22.
Felszentelő Ravasz László
Alapadatok
Befogadóképesség 330 ülőhely
30 állóhely[1]
Elérhetőség
Település Budapest, Józsefváros
Hely 1089 Budapest, Üllői út 90.
Elhelyezkedése
Nagyvárad téri református templom (Budapest)
Nagyvárad téri református templom
Nagyvárad téri református templom
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 28′ 40″, k. h. 19° 05′ 36″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 40″, k. h. 19° 05′ 36″
A Nagyvárad téri református templom weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyvárad téri református templom témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

TörténeteSzerkesztés

A templom építésének gondolata 1921-ben született meg, amikor január 1-én a Budapesti Református Egyházközség presbitériuma megkezdte a Külső-Ferencváros-Tisztviselőtelepi Református Missziói Egyházrész szervezését. Elsőnek Zakar Albert gondnok vetette fel az első világháború hőseinek emlékét megörökítő templom építésének gondolatát, melyre öccse elvesztése adott okot, aki 1915. június 28-án a lembergi csatában halt hősi halált, és elesett bajtársaihoz hasonlóan hazájától távol helyezték örök nyugalomra. A harctéren elesettek hozzátartozóinak nem volt lehetőségük leróni kegyeletüket, ezért szorgalmazták egy emléktemplom építését. A presbitérium elfogadta az indítványt, és az építendő templomot az Emlékezet Templomának nevezték el.

Ezt követően Szabó Imre lelkipásztor meghirdette a „százezer ezüst korona országos gyűjtési akciót”. Munkáját 1929-től Fiers Elek, majd ennek halála után dr. Patay Pál missziós lelkész folytatta. 1931-től ő lett az önállóvá vált egyházközség első lelkésze. Az Üllői úton található templomtelek használati jogát a főváros 1925-ben adományozta.[2] A munkálatok anyagi hátterét közadakozásból és úgynevezett „böjti étkezési”, „pad-”, „tégla-” és „gyalogjárójegyekből” biztosították. Az adakozók közül többen családi ereklyéket és az elesett hősök emléktárgyait is felajánlották. A gyűjtés során a hívek ötvenezer pengőt gyűjtöttek össze, amit a főváros százhúszezer pengős adománya egészített ki.[2] Az építkezés kezdetét jelző első kapavágásra 1930. március 30-án került sor. Dudás Kálmán építészmérnök tervei szerint a telek közepén álló templom jobbján egy önálló parókia állt volna, melyet egy folyosó kötött volna össze a templommal. Bal oldalára egy református elemi iskolát tervezetek. Utóbbi megépítése az anyagiak hiánya miatt nem valósult meg.

A templomépítés védnökségére a református vallását nyíltan valló vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzót kérték fel.[3] A gyülekezet küldöttsége a kormányzó beleegyezését kérte, hogy a templom alapkőletétele Horthy kormányzóságának tízéves jubileumához kapcsolódjék, és hogy a templom falán elhelyezett emléktáblán a hősi halált halt öccsének, vitéz nagybányai Horthy Szabolcsnak, Szolnok vármegye főispánjának neve is szerepelhessen. Végül arra is megkérték, hogy fogadja el az alapkőletételre szóló meghívást. Utóbbi kérésnek azért volt jelentősége, mert addig református templom alapkőletételén államfő még nem vett részt.[3] A kormányzó mindhárom kérésre igent mondott, és 1930. április 15-én neves közéleti személyiségek kíséretében az alapkőbe elhelyezett egy díszes alapokmányt, melyet rajta kívül gróf Klebelsberg Kunó, gróf Bethlen István, Ripka Ferenc, Sipőcz Jenő, Darányi Kálmán és Ravasz László püspök is aláírt. Utóbbi szolgált az ünnepi istentiszteleten is. A felkért vendégek, élükön az kormányzóval, egy ezüstözött kalapáccsal ráütöttek az alapkőre a következőt mondva: „Isten dicsőségére, az elesett hősök emlékezetére!” Ez a mondat a templom főbejárata fölött a mai napig is olvasható. Az alapokmány aláírására használt tollszárat és az ezüstözött kalapácsot Horthy Miklós az egyházközségnek ajándékozta. A templom felszentelésére, melyre a kormányzó ígérete ellenére csak képviselőjét tudta elküldeni, 1935. szeptember 22-én került sor.[4]

A templom színes ablakain a Trianon előtti Magyarország vármegyéinek címerei láthatóak.[5]

A templom 1993 óta helyi műemléki védelem alatt áll.[1][6]

Gyülekezeti életSzerkesztés

A templomban és a hozzá tartozó létesítményekben a kezdetek óta élénk gyülekezeti élet zajlik. Többek között gyermek- és ifjúsági csoport, férfiak és nők imaközössége, iratterjesztés és énekkar is működik az egyházközség keretein belül.[7]

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Budapest, VIII. kerületi templomok. nagyvofely.hu. (Hozzáférés: 2013. március 20.)
  2. a b N. Kósa Judit: A költözködő templom. Népszabadság Online, 2011. április 25. (Hozzáférés: 2013. március 21.)
  3. a b Dr. Sipos Ete Álmos: Vitéz nagybányai Horthy Miklós és a Bp. Nagyvárad téri templom. Horthy Miklós Társaság. (Hozzáférés: 2013. március 20.)
  4. Gyülekezet és templom története. Nagyvárad téri Református Gyülekezet. (Hozzáférés: 2013. március 20.)
  5. Gömbpanoráma a templom belsejéből. (Hozzáférés: 2013. március 21.)
  6. Templom és paplak. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2013. március 20.)
  7. A Nagyvárad téri Református Gyülekezet honlapja. (Hozzáférés: 2013. március 21.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés