Nagyvendég

község Szlovákiában

Nagyvendég (szlovákul Veľké Hoste) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban.

Nagyvendég (Veľké Hoste)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásBáni
Rangközség
Első írásos említés1329
PolgármesterPavel Igaz
Irányítószám956 40
Körzethívószám038
Forgalmi rendszámBN
Népesség
Teljes népesség554 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség69 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság239 m
Terület8,26 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 40′ 45″, k. h. 18° 09′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 40′ 45″, k. h. 18° 09′ 30″
Nagyvendég weboldala
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Bántól 12 km-re délnyugatra, a Livina-patak bal partján fekszik.

Története

szerkesztés

A mai község területén már az újkőkorban emberi település volt. A régészeti letekek szerint a lengyeli kultúra, majd a bronzkorban a hallstatti kultúra népe lakott itt. A terület a római korban is lakott volt, majd a 7.-9. század közötti időből korai szláv település temetője került itt elő.

A mai falu valószínűleg a 11. században keletkezett, írott forrás azonban csak 1329-ben "Wendegy" néven említi először. 1390-ben már Nogwendegy alakban említik. Kezdetben a Hont-Pázmány nembeli Becsend birtoka. A 16. századtól a nagytapolcsányi, majd a 17. századtól a tavarnoki uradalom része volt. 1570-ben 5 és fél elhagyott jobbágytelek, 3 zsellér és 6 új adózó porta található a településen. 1715-ben 12 adózó háztartása létezett. 1778-ban 2 malom, 30 jobbágy és 11 zsellér háztartás állt a községben. 1828-ban 40 házában 274 lakos élt. Lakói földművesek, napszámosok voltak.

Vályi András szerint "Kis, és Nagy Vendég. Két tót falu Nyitra Várm. földes Ura Gr. Traun Uraság, lakosai katolikusok, és másfélék; N. Vendég Kis Vendégnek filiája; határbéli földgyeik hasonlók Zlatnikéhoz."[2]

Fényes Elek szerint "Kis- és Nagy-Vendég, (Hosztye Male, Velke), Nyitra m. két egymás mellett lévő tót falu, a trencséni országutban, Trencsén vmegye szélén, az első 258 kath., 8 zsidó lak., s kath. paroch. templommal; a második 272 kath., 8 zsidó lak. Erdejük derék, de földeik soványak; legelőjük jó. F. u. gr. Erdődy Józsefnő. Ut. p. Nagy-Tapolcsán."[3]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrazsámbokréti járásához tartozott.

Népessége

szerkesztés

1910-ben 423, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 580 lakosából 578 szlovák volt.

2011-ben 574 lakosából 559 szlovák.

Nevezetességei

szerkesztés
  • A Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1920-ban épült.

Híres emberek

szerkesztés

Külső hivatkozások

szerkesztés