Nasztaszen

núbiai király

Nasztaszen (uralkodói nevén Anhkaré) Meroé kusita uralkodója volt i. e. 335–315/310 között. Egy Dongolában talált sztélé szerint édesanyja Pelha királyné volt. Apja talán Harsziotef király.[1]

Nasztaszen
előd
Núbia
kusita uralkodója
utód
Amanibakhi
Gatiszen

PHARAOHS OF EGYPT- NASTASEN ANKHKHARE (reign c.330 BC), Berlin.jpg

Prenomen
<
N5D28S34
>

Ankkaré
Nomen
<
n
i s
N18
z
M23M23
>

Nasztaszen
Apja Harsziotef (?)
Anyja Pelha
Sírja Nuri (Nu. 15)
A Wikimédia Commons tartalmaz Nasztaszen témájú médiaállományokat.
Nasztaszen

EmlítéseiSzerkesztés

Nasztaszen ismert sztéléjéről, melyen hosszú életrajzi felirat olvasható, egy ezüst kézi tükör nyeléről (ma Kartúmban, katalógusszám: 1374) és számos usébti-figuráról. A tükörnyél és az usébtik Nuriból, a korszak uralkodóinak temetőjéből került ki, a Nu. 15 piramisból. Nasztaszen volt az utolsó kusita király, akit a napatai királyi temetőben temettek el.

Az 1.63 méter magas gránitsztélét Új-Dongolában találták, ma Berlinben van (katalógusszám 2268). Eredetileg valószínűleg a Dzsebel Barkal-i Ámon-templomban állt. A királyt anyja és felesége kíséretében ábrázolja.

 
Nasztaszen anyja, Pelha (balra) és felesége, Szehmah (jobbra) kíséretében. (Lepsius Denkmähler)

Konfliktusa HababassalSzerkesztés

Nasztaszen uralkodása alatt visszavert egy felső-egyiptomi támadást Kús ellen. Emlékművén az egyiptomiak vezérét Kambaszutennek nevezi, ami valószínűleg Hababas nevének helyi változata. Habbas felső-egyiptomi helyi uralkodó volt, aki i. e. 338 körül felkelést vezetett a perzsák ellen. Núbiai hadjárata kudarccal végződött, és Nasztaszen beszámol arról, hogy a győzelemnek köszönhetően jó hajókra és más zsákmányra tett szert.[2]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Dows Dunham and M. F. Laming Macadam, Names and Relationships of the Royal Family of Napata, The Journal of Egyptian Archaeology, Vol. 35 (Dec., 1949), pp. 139-149
  2. Fage, p. 225

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Nastasen című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

IrodalomSzerkesztés

  • Fage, J.D. & Roland Oliver. The Cambridge History of Africa Volume 2: From C.500 BC to AD1050. Cambridge: Cambridge University Press, 858 Pages. o. (1975). ISBN 0-521-21592-7 
  • Török László, in: Fontes Historiae Nubiorum, Vol. II, Bergen 1996, 467-501, ISBN 82-91626-01-4

Külső hivatkozásokSzerkesztés