National Currency National Bank Note

A National Currency National Bank Note pénzjegytípusban 1863 decembere és 1935 májusa között összesen 14 320 egyesült államokbeli kereskedelmi bank, úgynevezett „nemzeti bank” (National Bank) bocsátott ki amerikai dollár bankjegyeket, mintegy 17 000 000 000 dollár névértékben, a szövetségi kormány szigorú ellenőrzése és felügyelete mellett. Napjainkra mintegy 50 000 000 dollár értékű National Currency National Bank Note bankjegy nem került visszaváltásra, ezek egy része gyűjtők és múzeumok tulajdonában van, más részük elveszett, megsemmisült. Párhuzamosan voltak forgalomban az Egyesült Államok kormánya által kibocsátott, különféle típusú állami pénzjegyekkel (Demand Note, United States Note, Silver Certificate, Gold Certificate, Treasury Note) azaz államjegyekkel, illetve 1914-től a Federal Reserve Note, majd 1915-től Federal Reserve Bank Note típusú bankjegyekkel.[1]

Az első karta (First Charter) eredeti sorozata (Original Series) és 1875-ös sorozata (Series of 1875) 100 dolláros bankjegyének hátoldala. A dekoratív keret baloldalán annak a szövetségi államnak, vagy szövetségi területnek a címere, vagy jelvénye látható, amelyben a kibocsátó nemzeti bank székelt (jelene esetben Észak-Karolina), a keret jobboldalán az Egyesült Államok címermadara, a fehérfejű rétisas került ábrázolásra az amerikai zászlóval. Ritkábban előfordul, hogy a keret jobb- és baloldalán is a címermadár szerepel. Magában a keretben a függetlenségi nyilatkozat bemutatása szerepel, John Trumbull híres festménye alapján, ugyanez a Trumbull-kép látható a jelenlegi 2 dolláros bankjegyek hátoldalán.

Története szerkesztés

1863. február 25-én pedig Abraham Lincoln elnök aláírta a National Currency Act törvényt, melynek kettős célja volt, egyrészt hogy stabil piacot teremtsen az a polgárháború költségeinek finanszírozás érdekében a szövetségi kormány által kibocsátott államkötvényeknek, másrészt hogy felváltsa az egyes szövetségi államok kereskedelmi bankjainak szórványos, jellemzően csak az adott szövetségi államon belül elfogadott papírpénzeit egy országosan egységes, országszerte elfogadott, a szövetségi kormány által garantált és szigorúan ellenőrzött kereskedelmi banki papírpénz kibocsátással. A törvény felhatalmazta a több, mint 50 000 dollár tőkével rendelkező bankokat, hogy papírpénz kibocsátási joggal felruházott „nemzeti bankokká” (National Banks) szervezzék át magukat, azzal a feltétellel, hogy törzstőkéjük egyharmadának megfelelő összegű amerikai szövetségi államkötvényt (US Bonds) helyeznek letétbe az Egyesült Államok Kincstárnokánál (Treasurer of the United States), ezért cserébe a bankok engedélyt kaptak, hogy az államkötvényekben letétbe helyezett összeg 90 %-ának megfelelő értékű papírpénzt bocsássanak ki. A leltébe helyezett államkötvényekért az illetékes szövetségi hivatalnok (Comptroller of the Currency) kiadta az illető bank működési engedélyét (Certificate of Authority to Commence Business), azaz kartáját (Charter). A törvény 20 évben szabta meg az ilyen nemzeti bankok működési idejét.[2][3]

Az egyes nemzeti bankok $1,$2, $3, $5, $10, $20, $50, $100, $500, $1000 és $10 000 dolláros címletű bankjegyek kibocsátására lettek felhatalmazva, azonban $3 és $10 000 dollárost egyetlen bank sem hozott végül forgalomba. A címletek magán (American Bank Note Company – ABNC), vagy állami nyomdában (Bureau of Engraving and Printing – BEP) készültek, egységes dizájn alapján, a nagy méretű (Large Size) típusban négy kibocsátásban (1.) First Charter, Original Series, 2.) First Charter, Series of 1875, 3.) Second Charter, 4.) Third Charter) összesen nyolc dizájn változatban, az 1929-től bevezetett kis méretű (Small Size) típusban pedig két kissé eltérő változatban. A legkorábbi kiadásoktól eltekintve a kibocsátó bank neve mellett az azonosító kartaszám (Charter number) is szerepelt a bankjegyeken. 1929 előtt piros, barna, vagy kék sorozatszámokat, karatszámokat, illetve az Egyesült Államok Kincstárának többféle alakú, szintén piros, barna, vagy kék színű címerét (US Treasury Seal) használták. További jellegzetesség, hogy 1929 előtt a bankok vágatlan nyomdai ívekben kapták meg a bankjegyeiket, amelyeket aztán jellemzően ollóval vágtak ki, emiatt az egyes bankjegyek általában szabálytalan alakúak.[4]

A nemzeti bankok National Currency National Bank Note típusú bankjegy kibocsátásának a nagy gazdasági világválság és következményei vetettek véget 1935-ben. Franklin D. Roosevelt elnök kormányának döntése értelmében két addigi amerikai pénzjegytípus kibocsátása megszűntː 1933-tól az aranyérmékre váltható Gold Certificate típusú államjegyeké, majd 1935-től a National Currency National Bank Note típusú bankjegyeké. Pótlásukra Federal Reserve Note típusú bankjegyek, valamint United States Note és ezüstérmékre váltható Silver Certificate típusú államjegyek kerültek növelt mennyiségben forgalomba.

A National Currency National Bank Note bankjegyek a gyűjtők körében nagyon kedveltek, egyes kisebb bankok kibocsátásai különleges ritkaságoknak számítanak, például egy első karta (First Charter) 1875-ös sorozatú (Series of 1875) 5 dolláros, melyet a First National Bank of Walla Walla, Washington Territory (Charter 2380) adott ki, 2010-ben 161 000 dolláros rekordáron kelt el egy aukción.[5] A leggyakoribb változatok, azaz a nagyobb nemzeti bankok esetenként több százezer, vagy több millió példányban forgalomba került címletei is minimum a névértékük többszörösét érik napjainkra.

A National Currency National Bank Note típusú bankjegyek a mai napig törvényes és érvényes fizetőeszköznek minősülnek az Amerikai Egyesült Államokban.

Nagy méret (Large size) 1863-1929 szerkesztés

Az 1863 és 1929 között kibocsátott nagy méretű (Large Size) bankjegyek 187 mm × 79 mm méretűek. Négy hitelesítő aláírás látható rajtuk, kettő a szövetségi kormány illetékes tisztviselőié (Register of the Treasury és Treasurer of the U.S.), ezek metszet-mélynyomtatással készültek, még kettő a kibocsátó nemzeti bank tisztviselőié, a főpénztárosé (Cashier), és az elnöké, vagy alelnöké (President, Vice President), ezek leggyakrabban kézzel aláírtak, néha gumibélyegzős aláírások, még ritkábban metszet-mélynyomtatottak.[6]

Első karta (First Charter) szerkesztés

A papírpénz kibocsátás az első karta alapján 1863-ban indult, a karta 1882. július 11-én járt le, de egy 1882. július 12-én hozott törvény 20 évvel meghosszabbította azt 1902-ig. Az első karta időszakában két bankjegysorozatot bocsátottak ki, az eredeti sorozatot (Original Series) és az 1875-ös sorozatot (Series of 1875), csak ezekben szerepeltek $1, $2, $500 és $1000 dolláros címletek. Érdekesség, hogy a kibocsátásukkor óriási értékű $500 dollárosból 3 db fennmaradt példány mellett 170 db soha nem került visszaváltásra, elveszett, vagy megsemmisült, illetve 21 db $1000 dolláros szintén soha nem került visszaváltásra, elveszett, vagy megsemmisült, utóbbi címletből csak kiadatlan, sorszám, aláírás és kincstári címer nélküli mintapéldányok maradtak fenn.[3]

Az eredeti sorozatot (Original Series) és az 1875-ös sorozatot (Series of 1875) bankjegyeinek dizájnja megegyezett. Előoldalukon történelmi jelenetek, és/vagy allegorikus alakok, hátoldalukon középen nagyméretű történelmi jelenetek szerepeltek. Hátoldalukon továbbá a dekoratív keret baloldalán általában annak a szövetségi államnak, vagy szövetségi területnek a címere, vagy jelvénye látható, amelyben a kibocsátó nemzeti bank székelt, a keret jobboldalán az Egyesült Államok címermadara, a fehérfejű rétisas az amerikai zászlóval, ritkán előfordul, hogy a keret jobb- és baloldalán is a címermadár szerepel.

Dizájn (eredeti és 1875-ös sorozat)
Címlet Előoldal Hátoldal
̯$1 "Concordia" az egyetértés allegóriája, két nőalak egy oltár előtt. A zarándokatyák partraszállása.
$2 Nőalak az amerikai zászlóval. Walter Raleigh Amerikából származó dohányt és kukoricát mutat be Angliában.
$5 Balra Kolumbusz megpillantja az amerikai szárazföldet, jobbra indián hercegnő bemutatása. Kolumbusz és legénysége partraszállása.
$10 Balra Benjamin Franklin elektromossági kísérlete, jobbra nőalak sasháton. Hernando de Soto felfedezi a Mississippi vidékét, William H. Powell festménye alapján.
$20 Balra a lexingtoni csata (1775), jobbra nőalak ("Columbia") Pocahontas megkeresztelése, John C. Chapman festménye alapján.
$50 Balra Washington átkel a Delaware folyón, jobbra Washington imája. A zarándokatyák hajóra szállása Angliában.
$100 Oliver H. Perry és hajója, a USS Lawrence az 1813-as Erie-tavon vívott csatában, jobbra nőalak és fasces. A függetlenségi nyilatkozat bemutatása John Trumbull festménye alapján.
$500 Balra nőalak hajóágyúval, jobbra az SS Sirius brit gőzhajó megérkezése Amerikába, 1838-ban. Burgoyne brit tábornok 1777-es kapitulációja Saratogánál, Washington előtt.
$1000 Balra amerikai csapatok 1841-ben, jobbra a Capitolium. Washington lemondása a Kontinentális Hadsereg parancsnokságáról.
Eredeti sorozat (Original Series) szerkesztés

Az első karta eredeti sorozatában (First Charter, Original Series) az egyes nemzeti bankok $1, $2, $5, $10, $20, $50, $100, $500 és $1000 címletű bankjegyeket bocsátottak ki, nem minden egyes nemzeti bank hozta forgalomba a teljes címletsort, a nagyobb címleteket jellemzően csak kevés bank részére nyomtatták. Az eredeti sorozatban a bankjegyek többsége nem viselte az adott nemzeti bank azonosító kartaszámát (Charter Number), ez csak a kibocsátott bankjegyek egy kis részén jelent meg, miután nyilvánvalóvá vált, hogy túl bonyolult a több ezer nemzeti bank elhasznált, megrongálódott, ezért forgalomból kivonásra kerülő bankjegyeinek szétválogatása a gyakorlatban.[7]

1875-ös sorozat (Series of 1875) 1875-1902 szerkesztés

Az első karta 1875-ös sorozata (First Charter, Series of 1875) megegyezett az eredeti sorozat bankjegyeivel, annyi eltéréssel, hogy viselték az adott nemzeti bank általában vörös, ritkábban fekete színű azonosító kartaszámát (Charter Number).[7]

Második karta (Second Charter) szerkesztés

A második karta (Second Carther) bankjegyei eredetileg 1882. július 12. és 1902. április 11. között kerültek volna kibocsátásra, de 1902-ben 20 évvel, 1922-ig meghosszabbították ezt az időszakot. A második karta bankjegyeit párhuzamosan bocsátották ki 1882 és 1902 között az első karta 1863 és 1902 között kibocsátott bankjegyeivel. A második karta $5, $10, $20, $50 és $100 dolláros címleteket tartalmazott. Még a többi címlet előoldala változatlan maradt az első karta (First Charter) bankjegyeihez képest, addig az $5 címlet teljesen új előoldalt kapott, a merénylet áldozatául esett James A. Garfield (1831-1881) elnök portréjával. Hátoldaluknak három változata ismert: 1.) barna hátoldal (Brown Back), 2.) évszámos hátoldal (Date Back) és 3.) értékjelzéses hátoldal (Value Back)[8]

Dizájn (második karta – Second Charter)
Címlet Egységes előoldal Barna hátoldal (Brown Back) Évszámos hátoldal (Date Back) Értékjelzéses hátoldal (Value Back)
$5 James A. Garfield Barna keretben a kibocsátó nemzeti bank kék guilloché-ba foglalt kartaszáma. Zöld keretben "1882-1908" évszám. Zöld keretben "FIVE DOLLARS" értékjelzés.
$10 Balra Benjamin Franklin elektromossági kísérlete, jobbra nőalak sasháton. Barna keretben a kibocsátó nemzeti bank kék guilloché-ba foglalt kartaszáma. Zöld keretben "1882-1908" évszám. Zöld keretben "TEN DOLLARS" értékjelzés.
$20 Balra a lexingtoni csata (1775), jobbra nőalak ("Columbia") Barna keretben a kibocsátó nemzeti bank kék guilloché-ba foglalt kartaszáma. Zöld keretben "1882-1908" évszám. Zöld ketetben "TWENTY DOLLARS" értékjelzés.
$50 Balra Washington átkel a Delaware folyón, jobbra Washington imája. Barna keretben a kibocsátó nemzeti bank kék guilloché-ba foglalt kartaszáma. Zöld keretben "1882-1908" évszám. Zöld keretben "FIFTY DOLLARS" értékjelzés.
$100 Oliver H. Perry és hajója, a USS Lawrence az 1813-as Erie-tavon vívott csatában, jobbra nőalak és fasces. Barna keretben a kibocsátó nemzeti bank kék guilloché-ba foglalt kartaszáma. Zöld keretben "1882-1908" évszám. Zöld keretben "ONE HUNDRED DOLLARS" értékjelzés.
Barna hátoldal (Brown Back) 1882-1908 szerkesztés

A második karta (Second Charter) barna hátoldalú (Brown Back) bankjegyeit az 1882 és 1908 közötti időszakban bocsátották ki, nevüket az első karta (First Charter) zöld hátoldalú bankjegyeitől eltérő, barna alapszínű hátoldalukról kapták, amelyen a dekoratív történelmi ábrázolásokat a kibocsátó nemzeti bank nagyméretű, kék guilloché-ba foglalt kartaszáma váltotta. Előoldalukon a kincstári címer (US Treasury Seal), a bank kartaszáma és a sorozatszámok szintén barna színűek voltak, ritkábban kék sorozatszámok is előfordulnak.[9]

Évszámos hátoldal (Date Back) 1908-1916/1922 szerkesztés

A második karta (Second Charter) évszámos hátoldalú (Date Back) bankjegyeit 1908-tól bocsátották ki, az ̩$5, $10, $20 címletek 1916-ig, az $50 és $100 címleteik 1922-ig kerültek forgalomba. A jogi alapot az 1907-es pénzügyi pánikra válaszul hozott törvény (Aldrich-Vreeland Act) adta. Ez a törvény lehetővé tette, hogy minimum 10 nemzeti bank, amelyek együttes alaptőkéje meghaladta az 50 000 000 dollárt, önkéntes társulásokat hozzon létre (National Currency Associations), ezek az Egyesült Államok Kincstáránál (US Treasury) letétbe helyezett rövid lejáratú államkötvények ellenében, ezen kötvények értékének 75 % -áig bocsáthattak ki bankjegyeket. Ritkább szükségváltozatnak számítanak. Változatlan előoldalukon a kincstári pecsét (Treasury Seal), a bank kartaszáma és a sorozatszámok kék színűek lettek, hátoldaluk visszatért a hagyományos zöld színhez. Nevüket a hátoldalukon, középen látható "1882-1908" évszámról kapták. A hátoldal további változásaː az ̩$5 címlet esetében a hátoldali dekoratív keret baloldalán George Washington portréja váltotta a szövetségi állami címereket, jobboldalán pedig a Capitolium a fehérfejű rétisast, az $10 címlet esetében William Pitt Fessenden portréja váltotta a szövetségi állami címereket, jobboldalán pedig az ipart szimbolizáló allegorikus férfialak a fehérfejű rétisast. Az $20 címletnél a hátoldali dekoratív keret baloldalára a korábbi kibocsátásokon a jobboldalon látható, kiterjesztett szárnyú fehérfejű rétisas került, még a keret jobboldalán, korábban csak az $50, $100 címleteken szereplő, összezárt szárnyú fehérfejű rétisas ábrázolása kapott helyet. Az $50 címletnél a hátoldali dekoratív keret bal- és jobboldalára is az Egyesült Államok címere került, az $100 címlet esetében a dekoratív keret két oldalán két különböző fehérfejű rétisas ábrázolást használtak. Nevüket az itt látható "1882-1908" évszámokról kapták, melyek felváltották a nagyméretű nemzeti banki kartaszámot.[10][11]

Értékjelzéses hátoldal (Value Back) 1916-1922 szerkesztés

A második karta (Second Charter) értékjelzéses hátoldal (Value Back) bankjegyeit 1916 és 1922 között bocsátották ki az Aldrich-Vreeland Act törvény 1915-ös lejárta miatt. Kifejezetten ritka, szükségváltozatnak számítanak. Kinézetük alapvetően megegyezett az évszámos (Date Back) változattal. Nevüket a hátoldalukon, középen, betűvel kiírt értékjelzésről kapták, amely felváltotta a második karta (Second Charter) évszámos hátoldalú (Date Back) bankjegyein látható "1882-1908" évszámot.[12][13]

Harmadik karta (Third Charter) szerkesztés

A harmadik karta (Third Charter) teljesen új dizájnnal jelent meg, $5, $10, $20, $50 és $100 dolláros címleteket tartalmazott. az előoldalakon neves amerikaiak (Benjamin Harrison elnök, William McKinley elnök, Hugh McCulloch pénzügyminiszer, John Sherman szenátor, pénzügyminiszter, John J. Knox Jr. szövetségi pénzügyi főhivatalnok) portréi, a hátoldalakon pedig történelmi jelenetek, allegorikus alakok, épületek láthatóak. 1902-1924 között a bank kartaszáma (Charter Number) mellett egy nagyméretű betűjelzést alkalmaztak, amely megmutatta, hogy az adott bank melyik nemzeti banki kibocsátási körzethez tartozikː N – New England (Új-Anglia), E – Eastern (keleti), S – Southern (déli), M – Midwest (Középnyugat), W – Western (nyugati) és P – Pacific (Csendes-óceán partvidéke).

Dizájn (harmadik karta – Third Charter)
Címlet Előoldal Hátoldal
$5 Benjamin Harrison A zarándokatyák partraszállása.
$10 William McKinley Allegorikus nőalak (Panama) egy hadihajótól (USS Maine) és egy kereskedelmi hajótól övezve.
$20 Hugh McCulloch Allegorikus nőalak, fasces, az Egyesült Államok Capitoliuma, az Egyesült Államok Kincstára (US Treasury)
$50 John Sherman Allegorikus férfialak (műszaki tudományok), allegorikus nőalak (navigáció), gőzmozdony.
$100 John J. Knox Jr. Két allegorikus férfialak által közrefogott, kiterjesztett szárnyú fehérfejű rétisas, amerikai zászlóktól övezve.
Piros kincstári címer (Red Seal) 1902-1908 szerkesztés

A harmadik karta (Third Charter) bankjegyei közül az 1902-1908 között kibocsátott piros kincstári címeres (Red Seal) és piros sorozatszámos típus számít a legritkábbnak.[12]

Kék kincstári címer (Blue Seal), évszámos hátoldal (Date Back) 1908-1915/1926 szerkesztés

A harmadik karta (Third Charter) évszámos hátoldalú (Date Back) bankjegyeit 1908-tól bocsátották ki, kék kincstári címerrel és kék sorozatszámokkal. Az ̩$5, $10, $20 dolláros címletek 1915-ig, az $50 és $100 dolláros címleteik 1926-ig kerültek forgalomba. Nevüket a hátoldalukon látható "1902-1908" évszámról kapták. A jogi alapot szintén az 1907-es pénzügyi pánikra válaszul hozott törvény (Aldrich-Vreeland Act) adta, mint a második karta (Second Charter) évszámos hátoldal (Date Back) kibocsátás esetében. Ez a törvény lehetővé tette, hogy minimum 10 nemzeti bank, amelyek együttes alaptőkéje meghaladta az 50 000 000 dollárt, önkéntes társulásokat hozzon létre (National Currency Associations), ezek az Egyesült Államok Kincstáránál (US Treasury) letétbe helyezett rövid lejáratú államkötvények ellenében, ezen kötvények értékének 75 % -áig bocsáthattak ki bankjegyeket. Ritkább szükségváltozatnak számítanak.[12]

Kék kincstári címer (Blue Seal), sima hátoldal (Plain Back) 1915-1929 szerkesztés

A harmadik karta (Third Charter) leggyakoribb változata az úgynevezett sima hátoldal (Plain Back) változat, ez kék kincstári címerrel és kék sorozatszámokkal 1915 és 1929 között került kibocsátásra. Nevét onnan kapta, hogy a hátoldalán már nem volt látható az '1902-1908" évszám.[12]

Kis méret (Small size) 1929-1935 szerkesztés

Az 1929-ben bevezetett kis méretű (Small Size – 156 mm × 67 mm) sorozat $5, $10, $20, $50 és $100 dolláros címleteket tartalmazott, az előoldalakon az amerikai történelem nagy alakjai, a hátoldalakon hozzájuk kapcsolódó ikonikus épületek, emlékművek láthatóak. Két típusának (Type 1 & Type 2) dizájnja teljesen megegyezett, a kincstári címer (Treasury Seal) és a sorozatszámok barna színűek lettek. A különbséget csak az jelentette, hogy az 1. típus (Type 1) esetében két fekete kartaszám (Charter Number) szerepelt az előoldalon, még a 2. típus (Type 2) esetében két fekete és két kisebb, barna színű, tehát összesen négy darab kartaszám került az előoldalra.[14][15]

Ugyanilyen dizájnnal nyomtatták 1929-1933 között a National Currency Federal Reserve Bank Note típusú bankjegyeket is.

Dizájn (1929-es sorozat, 1. é 2. tipus – Type 1 & Type 2)
Címlet Előoldal Hátoldal
$5 Abraham Lincoln Lincoln-emlékmű
$10 Alexander Hamilton Egyesült Államok Kincstára (US Treasury)
$20 Andrew Jackson Fehér Ház
$50 Ulysses S. Grant Az Egyesült Államok Capitoliuma
$100 Benjamin Franklin Independence Hall
1. Típus (Type 1) 1929-1933 szerkesztés
2. Típus (Type 2) 1933-1935 szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Cuhaj, George S. - Brandimore, Williamː Standard Catalogue of Unbited States Paper Money, 34th Edition, Krause Publications, Iola 2015ː 317-318. o.
  2. https://govtrackus.s3.amazonaws.com/legislink/pdf/stat/12/STATUTE-12-Pg665.pdf
  3. a b Cuhaj, George S. - Brandimore, Williamː Standard Catalogue of Unbited States Paper Money, 34th Edition, Krause Publications, Iola 2015ː 322. o.
  4. Cuhaj, George S. - Brandimore, Williamː Standard Catalogue of Unbited States Paper Money, 34th Edition, Krause Publications, Iola 2015ː 320. o.
  5. https://currency.ha.com/itm/national-bank-notes/washington/walla-walla-washington-territory-5-1875-fr-403-the-first-nb-ch-2380/a/3510-14010.s
  6. Cuhaj, George S. - Brandimore, Williamː Standard Catalogue of Unbited States Paper Money, 34th Edition, Krause Publications, Iola 2015ː 319. o.
  7. a b http://banknote.ws/COLLECTION/countries/AME/USA/USA-NATIONAL/USA-NATBANK.htm#FIRST
  8. Cuhaj, George S. - Brandimore, Williamː Standard Catalogue of Unbited States Paper Money, 34th Edition, Krause Publications, Iola 2015ː 322-323. o.
  9. http://banknote.ws/COLLECTION/countries/AME/USA/USA-NATIONAL/USA-NATBANK.htm#SECOND
  10. Cuhaj, George S. - Brandimore, Williamː Standard Catalogue of Unbited States Paper Money, 34th Edition, Krause Publications, Iola 2015ː 321-323. o.
  11. http://banknote.ws/COLLECTION/countries/AME/USA/USA-NATIONAL/USA-NATBANK.htm#BLUE%20SEA
  12. a b c d Cuhaj, George S. - Brandimore, Williamː Standard Catalogue of Unbited States Paper Money, 34th Edition, Krause Publications, Iola 2015ː 323. o.
  13. http://banknote.ws/COLLECTION/countries/AME/USA/USA-NATIONAL/USA-NATBANK.htm#BLUE%20SE
  14. Cuhaj, George S. - Brandimore, Williamː Standard Catalogue of Unbited States Paper Money, 34th Edition, Krause Publications, Iola 2015ː 324. o.
  15. http://banknote.ws/COLLECTION/countries/AME/USA/USA-NATIONAL/USA-NATBANK.htm#SMALL