Nautilus (tengeralattjáró)

Jules Verne francia író által kitalált tengeralattjáró

A Nautilus Jules Verne francia író által kitalált tengeralattjáró. A Nemo kapitány (Vingt mille lieues sous les mersHúszezer mérföld a tenger alatt, 1870) regénye szinte végig ezen a hajón játszódik, A rejtelmes sziget regényben is fontos szerepet kap.

Nautilus
Egy iszonyú csapat calmarral való találkozás.[1]
Egy iszonyú csapat calmarral való találkozás.[1]
Hajótípus tengeralattjáró
Névadó Nemo kapitány
Tulajdonos Nemo kapitány
Üzemeltető Nemo kapitány
Jelmondat Mobilis in Mobili
Pályafutása
Ára 2  000 000 francia frank[2][3]
Vízre bocsátás 1865 vagy 1866[4][5]
Szolgálatba állítás 1865 vagy 1866
Sorsa megsemmisült
Általános jellemzők
Hossz 70 méter
Szélesség 8 méter
Maximális merülési mélység 15 000 méter[6]
Hajtómű elektromos áram
Üzemanyag áram
Sebesség 50 csomó[7][8]
Fegyverzet a hajó sarkantyúja
Páncélzat 152,4 mm

Legénység 20 fő
Férőhelyek száma 4 fő
A Wikimédia Commons tartalmaz Nautilus témájú médiaállományokat.
Az én hajóm külön világ. Éppoly idegen a földtől, mint a bolygók, amelyek az égitestet a nap körüli útjában követik.
– Jules Verne: 20 000 mérföld a tenger alatt (Nemo kapitány)[9]

A Nautilus levált a regénytől, önálló életet él. A Nautilus a tengeralattjáró szinonimája, minden bizonnyal többen ismerik, mint ahányan a regényt olvasták. Verne Robert Fulton 1800-ban épült Nautilusa után nevezte el hajóját,[10] Verne regényei hatására számos tengeralattjáró, hajó kapta meg a Nautilus nevet.

A Nautilus kívülrőlSzerkesztés

Ez a rajz tünteti fel a hajó méreteit, professzor úr. Mint látja, hajóm alakja erősen elnyújtott, kúpban végződő henger: feltűnően hasonlít a szivarhoz. Ez bizonyult eddig a legalkalmasabb alaknak. A henger hosszúsága egyik csúcstól a másikig pontosan 70 méter; a legszélesebb keresztgerenda 8 méter. Az arány tehát nem pontosan 1 : 10, ahogyan a gyorsjáratú gőzhajókat építik, de a hajótest vonala elég hegyes, a víz alatti rész hajlata elég hosszú, úgyhogy a kiszorított vizet könnyen megosztja, s mi sem gátolja a haladásban.[3]

E méretekből könnyen kiszámíthatja a Nautilus felületét és köbtartalmát. Felülete 1011,45 négyzetméter, köbtartalma pedig 1500,2 köbméter ami azt jelenti, hogyha a hajó teljesen alámerül, ezerötszáz köbméter vizet szorít ki, tehát a súly ezerötszáz tonna.[3]

Amikor a tengeralattjáró terveit készítettem, az volt a szándékom, hogy egyensúlyi helyzetben kilenctized része merüljön a víz alá, és csak egytizedével emelkedjék ki a vízből. Tehát csak annyi vizet szorítson ki, amennyi kilenctized részének megfelel, vagyis 1356,48 köbmétert. Súlya ezek szerint ezt a tonnaszámot nem haladhatja meg. Ezt azonban csak a fenti arányokban való megszerkesztéssel érhettem el.[3]

A Nautilus teste két burkolatból áll, egy belsőből és egy külsőből, amelyet T alakú vaskapcsok kötnek össze; ez a szerkezet rendkívül nagy szilárdságot ad a hajónak. A sejtszerű kiképzés által olyan óriási az ellenállása, mintha egyetlen tömör tömb volna. Külső burkolata nem enged; a szegecseléstől függetlenül is hozzátapad a törzshöz. A különböző anyagok tökéletes összeillesztése folytán szerkezete olyan egységes, hogy a leghevesebb viharnak is ellenáll.[3]

A két burkolat acéllemezekből készült. A külső burkolat öt centiméter vastag; súlya 394,96 tonna. A belső burkolat, aztán az 50 centiméter magas, 25 centiméter széles, egymagában is 62 tonna súlyú hajótő, a gépek, a holtsúly, a különböző szerelvények és berendezések, a belső választófalak és merevítések: mindez együttvéve 961 tonna, ami együtt a kívánt 1360 tonna súlyt eredményezi.[3]

A Nautilus a Verne könyvek képeinSzerkesztés

A Nautilus építéseSzerkesztés

A Nautilus minden egyes alkatrészét más és más helyről hozattam burkolt rendeltetéssel. A hajótőt Creusot-nál gyártották, a csavartengelyt Pen and Co.-nál, Londonban, a borítás acéllemezeit Leardnél, Liverpoolban, a hajócsavart Scottnál, Glasgow-ban. A tartályokat a párizsi Cail et Cie. készítette, a gépet a poroszországi Krupp, vágósarkantyúját a Motola-művek Svédországban, a precíziós műszereket a Hart Bros. New Yorkban, és így tovább. A gyárosoknak más és más név alatt küldtem el a tervrajzokat.[3] Az alkatrészeket egy meg nem nevezett szigeten szerelték össze a Nemo kapitány alkalmazta férfiak.

A Nautilus belsejeSzerkesztés

Kormányfülke, fényszóró és csónakSzerkesztés

A lapos tető csupán nyolcvan centiméternyire emelkedett ki a vízből. ... A tető közepén egy csekély domborulat jelezte a hajótestbe félig besüllyesztett csónak helyét. Az orron és a faron két alacsony, rézsútos falú fülke emelkedett ki, vastag lencseüveg ablakokkal. Az egyikben a kormányos tartózkodik, a másikban van a hatalmas fényerejű reflektor, amely a Nautilus útját megvilágítja.[12]

A tető körül kifeszített, korlátnak szolgáló hajókötelet leeresztették. Az ívlámpa házikóját s a kormányfülkét lesüllyesztették a hajótestbe, úgyhogy egy szintbe kerültek a Nautilus tetejével.[13]

Kormányfülke

Nemo kapitány a központi lépcsőhöz vezetett. A középen kinyitott egy ajtót, s a felső folyosókon át a kormányfülkéhez mentünk, amely, mint tudjuk, kiemelkedik a tetőből. Most láttam csak belülről a fülkét. Minden oldala hat láb hosszú... Középen áll a vízszintes síkban elhelyezett kormánykerék, amely a Nautilus farához futó kormányláncba kapaszkodik. A fülke falába süllyesztett, lencseüveggel ellátott négy kerek ablakon át a kormányos minden irányban kitekinthet.[14] A kormányos egy üvegezett fülkében tartózkodik. A fülke a Nautilus külső burkolatából emelkedik ki. Falaiba lencseüvegek vannak szerelve... Az én lencseüvegeim mérete azonban huszonegy centiméter a középen,[3]

Ha a felszínre emelkedtünk, akkor is csak a kormányfülke látszott ki a vízből.[15]

Fényszóró

A tető túlsó végén elhelyezett fényszóró élesen megvilágította a vizet.[14] A kormányos fülkéje mögött egy óriási villanyfényszóró van elhelyezve. Sugarai félmérföldnyi távolságra világítják meg a tengert![3]

Csónak

A csónakot a hajó külső részén egy mélyedés fogadja be. A jármű pedig teljesen zárt, tökéletesen vízhatlan, s erős hengeres csavarokkal hozzá van erősítve ágyához. A létra a Nautilus testébe vágott kibújó-nyíláshoz vezet; ez a nyílás pedig pontosan hozzáilleszkedik a csónak oldalán alkalmazott ugyanakkora nyíláshoz. Ezen a két nyíláson át jutok be a csónak belsejébe. Előbb elzárják a Nautiluson levő nyílást, aztán én szorítócsavarokkal elzárom a másikat, a csónakon levőt, megeresztem a hengeres csavarokat, s a csónak szédületes gyorsasággal száll fel a víz felszínére. Ekkor kinyitom a gondosan elzárt fedélzetnyílást...[5]

Képek a Nautilus tetejéről, kormányfülkéről és fényszóróról

FőszintSzerkesztés

...ismertem a tengeralattjáró egész előrészét, amelynek a középtől kiindulva és a hajó orra felé haladva ez a pontos beosztása: először is az ötméteres ebédlő, amelyet szigetelőfal választ el a könyvtártól ebbe a helyiségbe nem hatolhat be a víz. A könyvtár szintén öt méter hosszú, mellette van a tíz méter hosszú szalon, amelyet ismét vízhatlan fal választ el a kapitány szobájától. Ez a szoba ötméteres. A kapitány szobája után következik az én két és fél méteres szobám, e mellett egy hét és fél méteres légtartály van, amely az orrtőkéig terjed. Ez összesen harmincöt méter.[5]

A Nautilus belseje
hely, hossza idézet, kép
hajó orra
orr-tőke
légtartály (7,5m)
Aronnax szobája (2,5m) A számomra kijelölt kabin egy finom ízléssel berendezett aránylag tágas szoba volt, ággyal, mosdóval s egyéb, kényelmes bútorral.[5]
Nemo szobája (5m) Az ön szobája az enyémbe nyílik - mondta, s kinyitotta az ajtót. - Az én szobám meg a szalonba...[5] ...a hőmérő a Nautilus belsejében levő hőmérsékletet mutatja, a barométer a légnyomást, s előre jelzi az időváltozást. A higrométer a levegő páratartalmát mutatja: a viharpohárban levő keverék bomlásából vihar közeledtére következtethetek, az iránytű az égtájakat mutatja, a szextánssal a nap magasságából kiszámíthatom a szélességi fokot, a kronométer segítségével a hosszúsági fokot ... Feszmérő. Ha a vízzel összeköttetésbe hozom, megmutatja a külső nyomást, s ebből már tudom, hogy milyen mélységben halad a hajóm. ... újfajta mélységmérők a vízrétegek hőmérsékletét mutatják. Ebből is következtetek a mélységre.[5]
vízhatlan fal
ebédlő (5m) Beléptünk az ebédlőbe. A nemes ízléssel berendezett terem két végén két hatalmas, ébenfával berakott tölgyfa pohárszék állt; polcain felbecsülhetetlen értékű fajansz, porcelán, üvegedény s ezüst szikrázott a pompás kivilágításban. A mennyezet finom színű üvegfestményei kellemesen szűrték meg a magasból aláhulló fényt.[5]
szigetelőfal, szárnyasajtó A terem végén megnyílt a szárnyasajtó. Ugyanolyan nagyságú szobába léptem, mint az ebédlő.[5]
könyvtár (5m) A könyvtárban álltunk. A falakat mennyezetig érő, fekete paliszanderfából készült, rézbera- kással díszített, széles polcok borították; rajtuk temérdek, egyforma kötésű könyv. A polcok körülfutottak az egész termen, alattuk óriási, barna bőrrel kárpitozott, kényelmes, süppedős pamlagok álltak.[5]
szárnyasajtó Nemo kapitány most egy másik ajtót nyitott ki, azzal szemközt, amelyen át a könyvtárba jöttünk. [5]
szalon: (10m) Óriási, fényesen kivilágított szalonba léptem. A tíz méter hosszú, hat méter széles, öt méter magas négyszögletes terem finom cirádákkal ékített mennyezetéről egyenletes, nappali fény áradt a múzeum káprázatos kincseire.[5] A terem közepén villanyfénnyel megvilágított szökőkút játszott; medencéjét egyetlen óriáskagyló képezte.[5] A szemben levő falon függő számlap a Nautilus sebességét jelzi. Villamos vezeték köti össze a sebességmérő csavarjával: műszerem állandóan mutatja a hajó pillanatnyi sebességét."[8]
akna ...a hajó közepére értünk. Itt két vízhatlan fal között egy akna tátongott. Az akna peremére vaslétra volt kapcsolva.[5] Megkérdeztem a kapitányt, hova vezet ez a létra. - A csónakhoz.[5] Ugyan ez a létra vezet a Nautilus tetejéhez is.
kis szoba (2m) ...a tetőre vezető lépcső mellett egy két méter hosszú kabinba néztem be, ahol Conseil és Ned pompás étvággyal fogyasztották éppen a bőséges ebédet.[5]
konyha (3m) Azután a három méter hosszú konyhába léptünk. Innen nyíltak a nagy éléskamrák.[5]
fürdőszoba A konyha mellett volt a kényelmes fürdőszoba; a csapokból éjjel- nappal hideg és meleg víz folyt.[5]
legénység (5m) A fürdőszobán túl egy öt méter hosszú helyiség következett, a legénység hálóhelye.[5]
vízhatlan fal A folyosó végén negyedik vízhatlan fal választotta el a legénységi szállást a gépháztól.[5]
gépház (20m) Megnyílt egy ajtó, s beléptem a húsz méter hosszú terembe. Nemo kapitány aki minden bizonnyal kitűnően képzett mérnök itt állította fel a Nautilus meghajtását végző gépeket.[5] A jól kivilágított gépház két részre oszlott. Egyikben voltak az áramfejlesztő telepek, a másikban a hajócsavart mozgató gépek.[5]
fegyver– és búvárruhatár Beléptünk egy kamrába, amely a gépterem mellett volt, s itt átöltöztünk a tenger alatti sétára.[3] Ebben a kamrában volt a Nautilus fegyvertára és a ruhatár elhelyezve. Tizenkét búvárruha függött a falon, ilyet kellett nekünk is a sétára felöltenünk. [17]
hajó tatja

A Nautilus irányításaSzerkesztés

A hajó jobbra-balra való irányításához, a megforduláshoz, egyszóval a vízszintes síkban való haladáshoz közönséges széleslapátú kormányt használok. A kormány a fartőke végén van elhelyezve, kerék- és csigasor mozgatja. De én a Nautilust lentről fölfelé s föntről lefelé, függőleges irányban is hajthatom mégpedig két ferde szárny segítségével, amelyek a hajó oldalán, a merülési középpontban vannak elhelyezve. Ezek a szárnyak bármely irányba állíthatók, s belülről hatalmas emelők mozgatják. Ha a szárnyak párhuzamosan állnak a hajóval, ez vízszintes irányban mozog. Ha szögben állnak hozzá, a Nautilus az elhajláshoz és a csavarmeghajtáshoz képest tetszőlegesen meredek vagy lejtős vonalban száll le vagy emelkedik felfelé. Ha pedig gyorsan akarok a felszínre kerülni, leállítom a csavart: a víznyomás ekkor függőleges irányban hajtja fel a Nautilust, mint ahogyan a hidrogénnel töltött léggömb is szédítő gyorsasággal emelkedik fel a levegőbe.[3]

A kormányfülkét villanyvezeték kötötte össze a gépházzal, s Nemo kapitány a kormánykerék mellől egyidejűleg szabhatta meg az irányt és a sebességet. Megnyomott egy fémgombot, s erre a csavar forgása hirtelen meglassult.[14]

A hajócsavar forgása elérte a legnagyobb gyorsaságot; a négy lapát hatalmas erővel csapkodta a vizet.[6]

A telepek által fejlesztett áramot a hajófarba vezetem, ahol óriási elektromágnesek egy különleges emeltyű- és fogaskerék-rendszerű hajtóműre viszik át, amely a hajócsavart mozgatja; ez másodpercenként akár százhúsz fordulatot is végezhet.[8]

A Nautilus útjaSzerkesztés

A greenwichi délkört, mint egyetlen egységes kezdő hosszúsági kört csak az 1884-es Nemzetközi Meridián Konferencia fogadta el, jó néhány évvel a regény írása után. Verne nem mindig követhető okból keverve használja a washingtoni, londoni és párizsi kezdőkört. Ebben a szóvikkben a koordináták a greenwichire átszámolva szerepelnek.

A Nautilus útja a Nemo kapitány regénybenSzerkesztés

 
A Nautilus útja az Atlanti-óceánon 1866-67-ben
 
A Nautilus útja az Csendes-óceánon 1866-ban
A hajó Nemo kapitány regénybéli útja a jobb oldali, Csendes-óceánt ábrázoló térképen kezdődik és a bal oldali térképen folytatódik.
Összefoglalás

Aronnax, a Nautilus kéretlen utasa visszaemlékezése: Szerencsére mégiscsak megfékeztem magamat, leheveredtem az ágyamra, hogy lecsillapuljak. Idegeim lassanként megnyugodtak, de túlfűtött agyam lázasan dolgozott, s gyors egymásutánban pergett le előttem az Abraham Lincolnról való eltűnésem óta eltelt hónapok minden emléke, a boldog és a szomorú élmények, a tenger alatti vadászatok, a Torres-szoros, az új-guineai bennszülöttekkel való kaland, a Nautilus zátonyra futása, a koralltemető, a szuezi átjáró, Szantorin-szigete, a krétai búvár, a Vigo-öböl, Atlantisz, a jégtorlasz, a Déli-sark, a jégbörtön, a polipokkal való küzdelem, a vihar a Golf-áramlatban, a Bosszúálló s az utolsó, rettenetes jelenet, a csatahajó s a legénység elsüllyesztése!...[18]

Az út részletesen

A táblázat csak azokat az eseményeket tartalmazza, amelyekhez Verne megadta mindkét koordinátát, vagy a nevesített földrajzi hely egyértelműen beazonosítható.

A Nautilus útja a Nemo kapitány regényben
dátum helyszín cselekmény
1866
július 20. ...a Calcutta and Burmah Steam Navigation Company egyik gőzöse, a Governor Higginson, Ausztrália keleti partjától ötmérföldnyire valóban találkozott az úszó óriással.[19]
július 23. ...a West India and Pacific Steam Navigation Company Cristobal Colon nevű gőzöse a Csendes-óceán vizein azonos jelenséget észlelt.[19]
augusztus 7. é. sz. 42° 15′, ny. h. 60° 35′ ... a Compagnie Nationale Helvetiája s a Royal Mail Shannonja ellentétes irányban haladt az Atlanti-óceánon az Egyesült Államok és Európa között; kölcsönösen jelezték egymásnak a tengeri szörnyet...[19]
1867
március 5. é. sz. 27° 30′, ny. h. 72° 15′ ??? A Montreal Ocean Company Moravian nevű hajója ... éjnek idején farával jobb felől nekiütközött egy sziklának, amelyet semmiféle térkép sem jelez ezen a tájon.[19]
április 13 é. sz. 45° 37′, ny. h. 15° 12′ ??? ...Délután 4 óra 17 perckor, amikor az utasok a nagy szalonban az ebédnél gyűltek össze, a hajótesten alig érezhető lökés futott végig. Az ütést a hajó a faron, a bal oldali kerék mögött kapta.

A Scotia ugyanis nem futott neki semminek. A hajófarhoz ütközött hozzá valami.[19]

június 11 ...egy San Franciscóból Sanghaj felé tartó gőzös az állatot ... a Csendes-óceán északi vizein látta.[20]
november 5. é. sz. 31° 15′, k. h. 147° 42′ Az Abraham Lincoln pozíciója, amikor felfedezi a Nautilust.
november 8. é. sz. 30° 07′, k. h. 37° 15′ HIBÁS A Nautilus a párizsi délkörtől számított 37° 15' nyugati hosszúság és a 30° 7' északi szélesség mentén halad. Tehát körülbelül háromszáz mérföldnyire vagyunk a japán partoktól. Ma november 8-a van...[21]
november 17. é. sz. 32° 40′, k. h. 165° 30′[22] Az északi szélesség 32° 40'-e és a nyugati hosszúság 167° 50'-e alatt egy kis szigetecskét találtam; Crespo kapitány fedezte fel 1801-ben.[23][24]
december 1. d. sz. 8° 57′, ny. h. 139° 32′[25] December 1-én a száznegyvenkettedik fok mentén áthaladt az egyenlítőn, s ugyanazon hónap 4-én, gyors utazás után, melyen semmi rendkívüli nem történt, már a Marquises-szigetcsoport vizeibe értünk. Három mérföldnyi távolságban, a déli szélesség 8° 57’-e s a nyugati hosszúság 139° 32’-e alatt megpillantottam a francia birtokban levő szigetcsoport legnagyobb szigetét, a Nouka Hivát s a Martin-fokot.[26]
december 27. d. sz. 16° 04′, k. h. 164° 32′[27] Északkeleten egy kisebb meg egy nagyobb vulkanikus sziget emelkedett ki a tengerből, negyven mérföld kerületű korallszirttel körülvéve. Ott voltunk a tulajdonképpeni Vanikoro-sziget előtt - amelyet Dumont d’Urville Recherche-szigetnek nevezett el - éppen a kis Vanou-öböl előtt, a déli szélesség 16° 4’-e és a keleti hosszúság 164° 32’-e alatt.[28]
1868
január 4-9. Torres-szoros A Nautilus ...hirtelen irányt változtatva egyenesen nyugatnak vágott a Geboroar-sziget felé.

Egy hirtelen lökés földhöz vágott. A Nautilus megállt. Kissé bal felé dőlve megfeneklett egy zátonyon.[29]

Szóba került a többi között a Nautilus helyzete is; éppen abban a szorosban feneklett meg, ahol Dumont d’Urville kis híján hajótörést szenvedett.[30]

Holnap - tette hozzá a kapitány, s felállt -, holnap délután két óra negyven perckor a Nautilus elszabadul, és sértetlenül kihajózik a Torres-szorosból.[30]

január 11. é. sz. 10° 00′, k. h. 135° 00′[31] január 11-én, a hosszúság százharmincötödik és az északi szélesség tizedik fokán megkerültük a Carpentaria-öböl csúcsát képező Wessel-fokot.[32]
január 11. é. sz. 15° 00′, k. h. 105° 00′ Január 18-án a Nautilus a százötödik hosszúsági fokon s a déli szélesség tizenötödik foka mentén haladt.[32]
január 21. é. sz. 12° 05′, k. h. 94° 33′[33] 21-én reggel a déli szélesség 12° 5’-e s a hosszúság 94° 33’-e alatt megpillantottuk Keeling szigetét.[34]
január 28. é. sz. 8° 58′, k. h. 79° 53′ - Ceylon szigete gyöngyhalászatáról híres. Volna-e kedve, Aronnax úr, megtekinteni az egyik halásztelepet?

Az előttem levő térképen megkerestem a Manaar-öbölt. A kilencedik délkörön találtam meg, Ceylon északnyugati partján. A kis Manaar-sziget vonulata keríti be. Teljesen meg kell kerülnünk Ceylon nyugati partját, hogy eljussunk az öbölbe.[35]

ferbuár 3. é. sz. 23° 36′, k. h. 58° 35′ Midőn e tengert elhagytuk, egy pillanatra feltűnt előttünk Maszkát, az Oman-föld legjelentősebb városa.[36]
ferbuár 3. é. sz. 12° 48′, k. h. 45° 02′ Február 6-án a Nautilus elhaladt Aden előtt; a város hegyfokon épült, s keskeny földnyelv köti össze a szárazfölddel.[36]
ferbuár 9. é. sz. 21° 25′, k. h. 39° 49′ Aznap este a Nautilus a 21° 30’ északi szélességen, a felszínen haladva, az arab part felé közeledett. Megpillantottam Hedzsászt,[37] Egyiptom, Szíria, Törökország és India jelentős kereskedelmi gócpontját.[14]
február 15. Kréta Megállapítottam a Nautilus irányát, s láttam, hogy Kréta szigete felé halad.[38] Váratlanul egy búvár kopogtat be a Nautilus ablakán. – Ne nyugtalankodjék – mondta a – Nicolas volt, a Matapan-foki[39] híres búvár. Úgy úszik, mint a hal. A Kikládokon [40] mindenki ismeri őt.[38]
február 18. é. sz. 35° 56′ 41″, ny. h. 5° 34′ 10″ és é. sz. 42° 14′, ny. h. 8° 43′ Február 18-án, reggel három óra tájt a Gibraltári-szoros bejáratához ért.[41] Estére elérték a Vigói-öblöt. - Professzor úr - felelte a kapitány -, a Vigói-öbölben vagyunk, s ha érdekli önt, most megláthatja, milyen titok van eltemetve az öbölben, a tengerfenéken.[42][43]
február 19. é. sz. 33° 22′, ny. h. 16° 17′ ...a Nautilus helyzete már be volt jelölve. A hosszúság 16 fok 17 percén s a szélesség 33 fok 22 percén haladtunk, százötven mérföldnyire a legközelebbi parttól.[44]
március 13. d. sz. 45° 37′, ny. h. 37° 53′ Ezen a napon a Nautilus roppant érdekes mélységmérési kísérleteket végzett.[45]
március 17. d. sz. 67° 39′, ny. h. 51° 30′ Tengert, vízfelületet semerre sem láttunk. A Nautilus előtt végtelen, egyenetlen síkság terült el. Egymásra tornyosuló jégtömbök kusza, szeszélyes összevisszasága terpeszkedett szemünk előtt, mint zajláskor a folyam hátán az egymásra torlódó jég - csakhogy ahhoz nem mérhető, óriási arányokban.[46]
március 19-21. Déli-sark ...én, Nemo kapitány 1868. március 21-én elértem a déli szélesség 90. fokát, a Déli-sarkot...[46]
április 1. d. sz. 53° 56′, ny. h. 67° 56′ Másnap, április 1-én, amikor a Nautilus feljött a felszínre, déli tizenkét óra előtt néhány perccel nyugat felől szárazföldet pillantottunk meg. A Tűzföld volt.[47]
május 12. Május 12-én tört ki a vihar, éppen abban az órában, amikor a Nautilus alig néhány mérföldnyire New York kikötőbejáratától, Long Island magasságában hajózott.[48]
május 30. é. sz. 49° 56′, ny. h. 6° 19′ Május 30-án megpillantottuk Anglia legdélibb csúcsa és a Sorlingues-ek között Land’s Endet, amelyet jobbfelől hagytunk magunk mögött.[49]
június 1. é. sz. 47° 24′, ny. h. 17° 28′ Néhány perccel később a Nautilus nyolcszázharminchárom méter mélységben megállt a tengerfenéken. ... Nyolcvannégy esztendő előtt ... ez a hajó hősies küzdelem után ... ötvenhat tengerészével együtt inkább a halált választotta, semmint hogy megadja magát az ellenségnek! Kitűzte a farra a lobogót, s ezzel a kiáltással süllyesztette el magát a tengerbe: “Éljen a köztársaság!” Ez a hajó a Vengeur volt![49]
június 22.[50] é. sz. 67° 48′, k. h. 12° 50′ - A Malström! A Malström! - kiáltozták. ... Tudjuk, hogy dagály idején a Vaeröy- és Lofoten-szigetek közé szorult víz irtózatos erővel tombol. Egyetlen hajó sem szabadult ki eddig az örvénylő kavargásból![18]

A Nautilus a A rejtelmes sziget regénybenSzerkesztés

A Nautilus útja a Nemo kapitány regényben
dátum helyszín cselekmény
1868
október 15. Lincoln-sziget "A csónakon a Nautilus farához eveztek. Ott a vízvonalon megtalálták a hajó merülését szabályozó tartályok két széles nyílású csapját.

A telepesek megnyitották a csapokat, a tartályokat víz árasztotta el, a Nautilus süllyedni kezdett, mind lejjebb és lejjebb merült, majd végül eltűnt a víztükör alatt.

A telepesek azonban még sokáig nyomon követhették mélybe merülését. Erős fénye még az alsóbb rétegekből is fölhatolt az áttetsző vízen keresztül, mígnem a kripta lassan sötétbe borult. Végül az elektromos fény roppant sugárzása is elhunyt, és a Nautilus - immár Nemo kapitány koporsója - megpihent a hullámsírban."[51]

1869
március 8. Lincoln-sziget "... március 8-ról 9-re virradó éjszakán mérhetetlen gőzoszlop tört föl a kráterből, és irtózatos dörej közepette több mint háromezer lábnyira tornyosult a sziget fölé. A Dakkar-kripta belső fala nyilvánvalóan engedett a gázok nyomásának, beomlott, s a tengervíz a központi kürtőn keresztül bezúdult a tűzokádó torokba, s ott tüstént gőzzé forrt.

... Egész hegydarabok omlottak a Csendes-óceánba, és néhány perc múltán tenger borította azt a helyet, ahol nemrégen még a Lincoln-sziget virágzott."[52]

Műszaki adatokSzerkesztés

  • Hossz: 70 m
  • Szélesség: 8 m
  • Lökettérfogat : 1506 t
  • Öv páncél: 15, 24 cm
  • Maximális sebesség: 50 csomó
  • Meghajtás: akkumulátorral működő elektromos motor
  • A propeller átmérője 6,00 m
  • Legénység: maximum: 20 fő, minimum: 5 fő
  • Mentőcsónak: egy

KépekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Jules Verne: Nemo kapitány
  • Jules Verne: A rejtelmes sziget
  • Wolfgang Hohlbein : Operation Nautilus (Ifjúsági könyvsorozat)
  • Pleticha Heinrich (szerkesztő): Jules Verne kézikönyv (Bertelsmann Kiadó, Stuttgart és München, 1992)

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z aa ab ac ad ae af ag ah ai Illusztráció Húszezer mérföld a tenger alatt (Nemo kapitány) első francia illusztrált kiadásból. Alphonse de Neuville és Édouard Riou képei és metszetei. A képaláírások a Franklin Irodalmi és Nyomdai Rt. (1943) hatodik képes kiadásából származnak betűhűen.
  2. A Nautilus ... a felszereléssel együtt kereken kétmillióba került: a műkincsekkel és gyűjteményekkel együtt pedig négy-öt millióba.
  3. a b c d e f g h i j k Nemo kapitány. Első rész. XIII. fejezet
  4. Megtaláltam Joseph Bertrand művei között A csillagászat megalapítói (Les fondateurs de l'astronomie moderne) című könyvét is; ez a munka 1865-ben jelent meg, s ebből azt következtettem, hogy a Nautilus vízrebocsátása ezután történt.
  5. a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u Nemo kapitány. Első rész. X. fejezet
  6. a b Nemo kapitány. Második rész. XI. fejezet
  7. Tengeri csomón a hajó sebességének meghatározására szolgáló mérőkötélen alkalmazott jelzéseket értjük. Egy-egy kötélcsomó között a távolság 14,6 m. A hajó kb. annyi tengeri mérföldet halad óránként, ahány csomót fut a mérési idő (30 másodperc) alatt. Így a csomó és a tengeri mérföld kifejezések a tengerjáró hajók sebességének megjelölése szempontjából rokon értelmű szavak: éppúgy mondhatjuk azt, hogy a hajó óránként 50 csomó, mint azt, hogy 50 mérföld/óra, azaz 87 km/h sebességgel halad.
  8. a b c Nemo kapitány. Első rész. XII. fejezet
  9. Nemo kapitány. Első rész. XXIII. fejezet
  10. Burgess, Robert, F.. Ships Beneath the Sea (angol nyelven). McGraw-Hill (1975. október 27.). ISBN 0070089582 
  11. a b c d e f Illusztráció A rejtelmes sziget első francia illusztrált kiadásból. Jules Férat képei és metszetei. A képaláírások a Franklin Irodalmi és Nyomdai Rt. (194?) hatodik képes kiadásából származnak betűhűen.
  12. Nemo kapitány. Második rész. XIV. fejezet
  13. Nemo kapitány. Második rész. XXI. fejezet
  14. a b c d Nemo kapitány. Második rész. V. fejezet
  15. Nemo kapitány. Második rész. VI. fejezet
  16. A magyar kiadások nyomdai okok miatt hagytak ki önkényesen képeket, ehhez a képhez ezért nincs képaláírás.
  17. Nemo kapitány. Első rész. XVI. fejezet
  18. a b Nemo kapitány. Második rész. XXII. fejezet
  19. a b c d e Nemo kapitány. Első rész. I. fejezet
  20. Nemo kapitány. Első rész. II. fejezet
  21. Nemo kapitány. Első rész. XIV. fejezet
  22. Párizsi délkör miatt módosítva. Párizs: 2° 20
  23. Nemo kapitány. Első rész. XV. fejezet
  24. A sziget nem létezik és valószínűleg soha nem is létezett, de nem Verne találta ki. A Crespo-szigetet 1801-ben "fedezte fel" a manilai El Rey Cárlos galeón kormányosa. A kezdetektől éltek a gyanúval, hogy csak felhő-képződését nézett szigetnek, mert a hajó nem közelítette meg a szigetet. A Crespót néha Magas-szigetnek hívják, ez vélhetően gúnyneve a szigetnek nézett felhők miatt.
  25. Marquises-szigetek d. sz. 9° 27′ 16″, ny. h. 139° 23′ 20″
  26. Nemo kapitány. Első rész. XVIII. fejezet
  27. Vanikoro pontos helye: d. sz. 11° 37′, k. h. 166° 58′
  28. Nemo kapitány. Első rész. XIX. fejezet
  29. Nemo kapitány. Első rész. XX. fejezet
  30. a b Nemo kapitány. Első rész. XXII. fejezet
  31. A Google térkép szerint: d. sz. 10° 58′, k. h. 136° 46′
  32. a b Nemo kapitány. Első rész. XXIII. fejezet
  33. Az atoll földrajzi középpontja: d. sz. 12° 08′ 41″, k. h. 96° 52′ 10″
  34. Nemo kapitány. Második rész. I. fejezet
  35. Nemo kapitány. Második rész. II. fejezet
  36. a b Nemo kapitány. Második rész. IV. fejezet
  37. Mekka nem tengerparti város. A látott város minden bizonnyal Dzsidda.
  38. a b Nemo kapitány. Második rész. VI. fejezet
  39. A görögországi Matapan-fok a görög szárazföldi területek legdélebbi pontja, a regény szerint viszont Kréta déli partjainál járunk.
  40. A Kikládok (görögül Κυκλάδες [Kikládesz]) szigetcsoport az Égei-tenger középső részén, Krétától északra. Nemo nem azt állította, hogy a Nautilus valamelyik Küklád szigetnél járna.
  41. Nemo kapitány. Második rész. VII. fejezet
  42. Nemo kapitány. Második rész. VIII. fejezet
  43. Utalás az 1702-es Vigó-öbölbeli csatára, lásd: Battle of Vigo Bay
  44. Nemo kapitány. Második rész. IX. fejezet
  45. Nemo kapitány. Második rész. XI. fejezet
  46. a b Nemo kapitány. Második rész. XIV. fejezet
  47. Nemo kapitány. Második rész. XVII. fejezet
  48. Nemo kapitány. Második rész. XIX. fejezet
  49. a b Nemo kapitány. Második rész. XX. fejezet
  50. A rejtelmes sziget. Harmadik rész. XVI. fejezet
  51. A rejtelmes sziget. Harmadik rész. XVII. fejezet.
  52. A rejtelmes sziget. Harmadik rész. XIX. fejezet.

Külső hivatkozásokSzerkesztés