Ne sírjatok, budapesti lányok

A Ne sírjatok, budapesti lányok! egy ismeretlen eredetű első világháborús katonadal, egyike azoknak, amelyeket a bevonuló katonák énekeltek; Budapest helyett más város nevével is előfordul.[1]

Ne sírjatok, budapesti lányok
Műfaj egyéb magyar népies dal
Hangfaj dúr
A kotta hangneme C dúr
Sorok A A5 A5v B
Hangterjedelem 1–5 5–9 5–9 1–4
Kadencia 1 (5) 6
Szótagszám 17 17 18 9

Dallama Gerő Károly Az uzsai gyöngy című népszínművében hangzott el először 1888-ban Három singes a pántlikám, de piros, de piros, de piros szöveggel. A darab zeneszerzője Erkel Elek.[2]

Az e szócikkbeli szöveggel először Palotásy Gyula: 101 legszebb magyar népdal című könyvében bukkant fel az 1890-es években. Kacsóh Pongrác zongorára alkalmazta Magyar katonanóták című, 1915-ben kiadott könyvében azzal a megjegyzéssel, hogy „1914. augusztus 1-je után, a mozgósítás napjaiban e daltól volt hangos az egész Magyarország.” Kodály Zoltán is lejegyezte 1914-ben az utcán menetelő katonáktól.

Feldolgozás:

Szerző Mire
Farkas Ferenc ének, zongora 50 csárdás, 17. kotta

Kotta és dallamSzerkesztés

Az alábbi szöveg csak egy változat, huszárok helyett szólhat például tüzérekről is.

A gőzösnek hat kereke
de fényes, de fényes, de fényes.
Benne ül egy nyalka huszár,
de kényes, de kényes, de kényes!

Ne sírjatok, budapesti lányok,
Visszajönnek a huszárok
Valaha, valaha vagy soha.
Ne sírjatok, budapesti lányok,
Visszajönnek a huszárok
Valaha, valaha vagy soha.

Az orosz cár palotája
de fényes, de fényes, de fényes.
Abban laknak a budapesti
legények, legények, legények

Ne sírjatok, pesti menyecskék,
visszajövünk, mint a fecskék,
valaha, valaha vagy soha.
Ne sírjatok, pesti menyecskék,
visszajövünk, mint a fecskék,
valaha, valaha vagy soha.

 

Más szövegek:

Csináltattam Pesten házat, ragyogó csillagom, galambom.
Ablakot rá háromszázat, ragyogó csillagom, galambom.
Közepébe tükrös szöbát, hol a rózsám festi magát,
Ragyogó csillagom, galambom.

Elment az én rózsám Pestre, ragyogó csiillagom, galambom.
Puccos dáma lett belőle, ragyogó csillagom, galambom.
Sárga cipő, gumisarok, engem a faképnél hagyott,
Ragyogó csillagom, galambom.

A Tanácsköztársaság idején az alábbi szöveggel énekelték:

De sok magas égbenyúló palota, palota, palota.
Mindezeket kérges kezű munkáskéz vakolta, vakolta.
Aki lakja a nagy termeket, hozzá még egy téglát sem tett,
nem biz'a, nem biz'a, nem biz'a!

Készül már a nagy szerelvény az útra, az útra, az útra,
rajta mennek proletárok a harcba, a harcba, a harcba.
Ne sírjatok, munkáslányok, visszajövök még hozzátok,
valaha, valaha, vagy soha.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Szabó Dániel: Katonadalok és az első világháború pp. 5. Aetas. (Hozzáférés: 2014. május 25.)
  2. Az uzsai gyöngy. Debreceni Egyetem elektronikus Archívum (Hozzáférés: 2017. jan. 28.)

ForrásokSzerkesztés

FelvételekSzerkesztés