Főmenü megnyitása
A nedeczei Nedeczky család címere (Siebmacher könyvéből)

A nedeczei ill. dunanedeczei és lábatlani Nedeczky család egy ősrégi és nagyon kiterjedt magyar Trencsén vármegyei eredetű nemesi származású család amely a 13. századig visszavezethető. A családnak két ága van: az egyik, a Zala vármegyei, amely a "nedeczei" nemesi előnevet, és a másik a Komárom vármegyei, amely a "dunanedeczei és lábatlani" nemesi előneveket használja.

Tartalomjegyzék

A család történeteSzerkesztés

1384. augusztus 29-én Mária magyar királynőtől Trencsén vármegyei Nedece birtokot nyerték adományba, János fiainak, Péternek, Lászlónak és Jánosnak, mely adományt 1412. július 1-én Budán Zsigmond magyar király erősített meg. Péter fia Márton, fia Nedeczky alias Spanyik Miklós, 1497-ben II. Ulászló magyar király új adományt szerzett Nedeczky alias Nagy Miklóssal, lietvai várnaggyal együtt. Nedeczky Miklós elveszi feleségül Bánovszky Katalint, akitől származott az 1500 és 1576 között élt Nedeczky Erazmusz; ennek az Erazmusznak a felesége Orssich Erzsébet lett, aki egy több gyermek közül egy Raffael fiával áldotta meg. Nedeczky Raffael, 1585-ben vágújhelyi harmincados volt, és feleségétől, Vojtkovich Annától, Vojtkovich Gergely és gradeczi Horváth-Stansith Ilona lányától született Nedeczky Mihály fia.

Nedeczei Nedeczky Mihály (1584-1642) feleségül vette mihályházi Ormándy Erzsébetet, mihályházi Ormándy János és nemes Földes Katalin lányát, akitől született fia Nedeczky István (†1667). Ennek a nedeczei Nedeczky Istvánnak és béládi Bozor Ilonának (†1685) a két fia a "dunanedeczei és lábatlani Nedeczky" ágat alapította meg. Nedeczky Mihály és Ormándy Erzsébetnek egy másik gyermeke, Nedeczky Imre, aki elvette borcsiczi Borcsiczky Anna Máriát. Nedeczky Imre és Borcsiczky Anna unokája, Nedeczky Zsigmond és ilovai Fekete Ilona gyermeke, Nedeczky Imre, hrabovai Hrabovszky Eszter férje, kinek a gyermekei a Zala megyei nedeczei Nedeczky ágat alapították meg.

A nedeczei Nedeczky ágSzerkesztés

 
A nedeczei Nedeczky család balatonedericsi kastélya.

Nedeczky Imre és hrabovai Hrabovszky Eszter fia, nedeczei Nedeczky Károly (†1759), királyi tanácsos, átköltözött Zala vármegyébe a házassága után. Neje, az ősrégi tekintélyes tóthi Lengyel család sarja, tóthi Lengyel Krisztina (1710-1756), tóthi Lengyel Miklós és mártonfalvi Mártonfalvay Magdolna lánya. A tóthi Lengyel család kihalalásakor, a leányági leszármazottai, köztük a Nedeczky család örököle a birtokállományát; Ekkor Zala vármegyében Lesencetomajon lett földbirtokos a nedeczei Nedeczky családnak ez az ága. Nedeczky Károly tanácsos és Lengyel Krisztina gyermekei között szerepeltek: nedeczei Nedeczky Tamás (1737-1773) táblabíró, zalai és somogyi földbirtokos, aki feleségül vette adamóczi Ambró Franciska (1744-1792) kisasszonyt; és nedeczei Nedeczky Károly (1766-1823), veszprémi kanonok, választott drivasztói püspök. Mária Terézia úrbérrendezése korában, Nedeczky Tamás 4 úrbéri birtokkal rendelkezett, amely összesen 350 úrbéri holdat alkotott: a legnagyobb a 149 úrbéri holdas Somogy megyei kastélyosdombói, a második viszont a 133 úrbéri holdas lesencetomaji volt. Nedeczky Tamásnak 28 jobbágya és 12 zsellére volt.[1] Nedeczky Tamás fivére, Nedeczky Albert, Pakson 1763. március 12-én feleségül vette báró Újváry Walburgát, báró Újváry László ezredes és báró Száraz Erzsébet lányát; ebből a házasságból egyetlenegy gyermek származott, nedeczei Nedeczky Anna (1764-1839), aki barkóczi Rosty Pál (1745-1810) főhadnagy felesége lett. A Mária Terézia kori úrbérrendezésén Nedeczky Albert 3 úrbéri birtokkal rendelkezett, összesen 387 úrbéri holdja, 27 jobbágya és 3 zsellére volt.[2]

Nedeczky Tamás és adamóczi Ambró Franciska fia, nedeczei Nedeczky Ferenc (1769-1835), Zala vármegyei táblabíró, a vármegyei másodaljegyzője, árvaszéki elnöke, és földbirtokos volt.[3] Nedeczky Ferenc jó házasságot kötött: 1797. december 21-én Szombathelyen vette feleségül a tekintélyes lomniczai Skerlecz családból való lomniczai Skerlecz Mária Klára (1777-1828) kisasszonyt, lomniczai Skerlecz Ferenc (1731-1802), helytartó tanácsos, Békés vármegye főispánja, és a nemeskéri Kiss családból való nemeskéri Kiss Rozália (1740-1822), lányát. Nedeczky Ferenc és Skerlecz Mária házasságából 7 gyermek született, köztük: nedeczei Nedeczky Hedvig (1814-1879), akinek a férje tagyosi Csapó Vilmos (1798-1879), 1848-as honvéd ezredes; bocsári Svastics Pálné nedeczei Nedeczky Rozália (1797-1849); névedi Botka Janosné nedeczei Nedeczky Franciska (1803-1882); és nedeczei Nedeczky Lajos (1800-1841), Zala vármegyei földbirtokos, főszolgabíró.

Nedeczky Lajos (1800-1841), Deák Ferenc kedves, ifjúkori barátja volt. Nedeczky Lajos, balatonedericsi és lesencetomaji földbirtokos is volt; a vármegyei közigazgatási pályafutását először aljegyzőként, majd szolgabíróként a szántói járásban. 1831. augusztus 20-án Pakson vette el nemeskéri Kiss Emma (1813-1856) úrhölgyet, nemeskéri Kiss József (1786-1829) és kehidai Deák Jozefa (1791-1853) lányát. A frigyükből több gyermek született: nedeczei Nedeczky István (1832-1908), 1848-as honvéd, országgyűlési képviselő; nedeczei Nedeczky Emma (1833-1906), akinek a férje névedi Botka Imre (1826-1879); nedeczei Nedeczky Eleonóra (1836-1857), békási Békássy Gyula (1833-1904) országgyűlési képviselőnek, 1848/49-es honvédnak a felesége; és nedeczei Nedeczky Ida (1838-1907), csallóközmegyercsi Szabadhegy Sándor (1830-1883), 1848-as huszár kapitánynak a házastársa, és nedeczei Nedeczky István (1832-1908) földbirtokos, 1848-as honvéd, az 1860-as években a magyarországi függetlenségi szervezkedések egyik vezetője, országgyűlési képviselő volt. Feleségétől, gyulai Gaál Konstancia úrnőtől, született lányát, nedeczei Nedeczky Emma (1858-1883) kisasszonyt,[4] nedeczei Nedeczky Jenő (1840-1914), országgyűlési képviselő vette el Nemesvitán 1881. február 26-án.[5] Nedeczky Jenő, maga a kisasszony nagybátyja volt, Nedeczky István öccse. A balatonedericsi családi Fekete-kastélyt Nedeczky Jenő vette meg pénzügyi nehézségekkel küszködő bátyjától, Nedeczky Istvántól.

A dunanedeczei és lábatlani Nedeczky ágSzerkesztés

Ezt az ágat, nedeczei Nedeczky István (†1667) és béládi Bozor Ilona (†1685) két fia alapította meg: Ezek közül, aki a család ennek az ágának az egyik legkiválóbb tagja Nedeczky Sándor (1654-1719) volt, aki 1684.-ben gróf galánthai Esterházy Pál nádor titkára volt. Később, Nedeczky Sándor a dikaszterium tagja lett; 1702. március 8-án I. Lipót magyar király adományozta Nedeczky Sándornak, feleségének nagybaráti Huszár Ilonának (†1731), valamint fivérének, Nedeczky Mihálynak (1656-1710), Komárom vármegye főjegyzőjének, és nejének nagybaráti Huszár Zsuzsannának (†1754), a Komárom vármegyei a lábatlani, a radvánnyi, a vérthbiko-biklyi, a biszkei és a dunanedeczei földbirtokokat. Innentől fogva Nedeczky Sándor és Nedeczky Mihály, valamint leszármazottjai használták a két nemesi előnevet: "dunanedeczei és lábatlani".[6] Lábatlani és dunanedeczei Nedeczky Sándor II. Rákóczi Ferenc pártjára állt, majd 1706-ban a fejedelem követként küldte Oroszországba, hogy a Habsburgok ellen szerezzen orosz segítséget. 1711-ben hazajött, és hamarosan 1713-ban Komárom vármegye alispánja volt.[7]

Nedeczky Ferenc (1696-1768), királyi tanácsos, királyi táblai ülnök, Komárom vármegye alispánja, dunanedeczei és lábatlani Nedeczky Mihály főjegyző és nagybaráti Huszár Zsuzsanna fia volt; Házastársa, beniczi és micsinyei Beniczky Johanna (1706-1783) lett. A legidősebb gyermekük, dunanedeczei és lábatlani Nedeczky András (1727-1775), komáromi alispán, kancelláriai tanácsos, akinek a felesége felsőbüki Nagy Ágnes volt, azonban házasságukból nem maradt gyermek. A másodszülött fiúgyermek, dunanedeczei és lábatlani Nedeczky Kristóf (1736-1772) hadnagy volt, aki feleségül vette 1763. május 29-én Sitkén, románfalvi Fejérváry Katalin (†1803) kisasszonyt. Nedeczky Ferenc királyi tanácsos és Beniczky Johanna legkisebb gyermeke, dunanedeczei és lábatlani Nedeczky Ferenc (1742-1814), aki a Mária Terézia kori úrbér rendezésben, nem szerepel az összeírásokban, se úrbéri földbirtokosként, se jobbágy vagy zsellér uraként. Ez a Nedeczky Ferenc volt aki tovább vitte a családot; feleségül vette gyerkényi Pyber Zsófia (1751-1819) kisasszonyt, gyerkényi Pyber Ferenc és Újlaky Erzsébet lányát, aki 10 gyermekkel áldotta meg őt. A sok gyermeke közül, Gáspár és Ferenc vitték tovább a családot, két külön ágat megalapítva.

Idősebb dunanedeczei és lábatlani Nedeczky Gáspár (1775-1839) Komárom vármegye aljegyzője volt 1802 és 1810 között, majd 1817-ben a csallóközi főszolgabíró, és 1818 és 1823 között Komárom vármegye főjegyzője; ezután, gróf fogarasi Nádasdy Ferenc váci püspök jószágigazgatója lett 1823 és 1830 között. Idősebb Nedeczky Gáspár Nagysallón 1807. február 5-én vette feleségül nemes Rainprecht Jozefát (1775-1855). Idősebb Nedeczky Gáspár és Rainprecht Jozefa fia, ifjabb dunanedeczei és lábatlani Nedeczky Gáspár (1822-1893), plébános, történetíró;[8] 1854-ben lett a dömösi egyház plébánosa, stallum amelyet egészen haláláig töltötte be. Nedeczky Gáspár plébános fivérei: dunanedeczei és lábatlani Nedeczky Kálmán (1810-1890), Komárom vármegye főjegyzője 1844 és 1848 között; Nedeczky Flóris (1812-1900), ügyvéd, 1848-as honvéd százados, a hercegprímási uradalmi ügyésze;[9] és Nedeczky Károly (1813-1857), Esztergom vármegye jegyzője, és szintén a primási uradalom ügyésze volt. Nedeczky Kálmán főjegyző és Fülöp Ágnes (1817-1849) fia, dunanedeczei és lábatlani Nedeczky Ödön (1841-1912), királyi kúriai bíró, Lipótrend lovagja volt.[10] Nedeczky Ödön Egerben, 1883. július 16-án vette feleségül gesztőczi Samassa Otíliát, akitől két lány született: Nedeczky Olga (1885-1970), aranyosmaróti dr. Zoltán Rónay (1875-1946), miniszteri tanácsos neje és Nedeczky Sarolta (1886-1916), aranyosmaróti dr. Rónay László (1880-1956), miniszteri tanácsos felesége, aki Rónay Zoltán öccse volt.

Nedeczky Ferencnek és Pyber Jozefának egy másik fia, Nedeczky Gáspár főjegyző öccse, dunanedeczei és lábatlani Nedeczky Ferenc (1773-1845) volt, aki Nyergesújfaluba költözött. Első felesége, Nedeczky Borbála (1780-1812) halála után, majd Tomanek Anna kisasszonyt vette el Nyergesújfaluban 1812. november 3-án. A második feleségétől származott: Nedeczky János (1817-1889), gyógyszerész; Nedeczky Eleonóra (1816-1864), akinek a férje szenkviczi Palkovics Károly (1786-1865) Esztergomi főorvos; és a családi hagyományokat követve, ismét egy Nedeczky Ferenc nevű gyermekük volt. Nedeczky János gyógyszerész és Schober Teréz (1820-1888) fia, dunanedeczei és lábatlani Nedeczky Gyula (1850-1906), kereskedelmi minisztériumi miniszteri tanácsos lett.[11]

Ez a Nedeczky Ferenc Piszkén született 1819-ben, felnőtt korában uradalmi erdész volt Kéménden. Először Bordács Lukréciát vette el Nagysallón, 1845. november 23-án, majd vette el Nemecsek Máriát, akitől három fiú- és egy leánygyermeke származott: Károly, József, Borbála és Ferenc. Nedeczky Ferenc és Nemecsek Mária fia, Nedeczky Ferenc Szalkán született 1862-ben; Keresztszülei Gajger György, szalkai kocsmáros, és Podhajszky Anna voltak. Nedeczky Ferenc (1862-†?) iskolai igazgató volt Szántón, és első feleségétől, Seszták Júliától született, dunanedeczei és lábatlani Nedeczky Szilárd (1896-1974), alhadnagy, drégelypalánki jegyző.[12] Nedeczky Szilárdnak a neje Vinkovich Aurélia Vivianna "Aranka" (1885-1978) helyi tanítónő volt.[13] Vinkovich Aranka szülei, a lévai születésű Vinkovich Vince (1848-1937), kántortanító, aki 36 évig főtanító volt Drégelypalánkon, és az esztergomi születésű Herbák Mária (1849-1908) voltak. Apai nagyszülei, idősebb Vinkovich Vince, lévai szabómester és Tolnai Borbála voltak. Anyai nagyszülei, Herbák János, molnármester és Hofner Anna voltak.

A Nedeczky család címereSzerkesztés

A Nedeczky család két ágya, ugyanazt az ősi címert használja: "Kék mezőben, zöld pázsiton, egy két hátulsó lábán fennálló, hátulról keresztül nyilazott egész medvét ábrázol. Ezen medve felett van egy páncél, mely felül a mellnek, alól pedig a hasnak vértezetét képezi; a felső rész vérpiros gerezdeket mutat; az alsó pedig fehér szövetén arany-abroncs-szijjakkal átövedzett. Ezen pánczél felett van ötágú arany korona; e felett ismét egy egészen keresztül nyilazott medve, mely szinte két hátulsó lábán áll, mint az előbbi. A kék mezőnek egyik oldalán, ezüst mezőn be- s lehajló széle növényszerű vérpiros díszítmény, a másik oldalon ugyanilyen diszítmény arany színben, kék mezőn ékesíti a címert".

A család legjelentősebb tagjaiSzerkesztés

  • nedeczei Nedeczky Károly (†1759), királyi tanácsos.
  • nedeczei Nedeczky Károly (1766-1823), veszprémi kanonok, választott drivasztói püspök.
  • nedeczei Nedeczky Ferenc (1769-1835), Zala vármegyei táblabíró, a vármegyei másodaljegyzője, árvaszéki elnöke.
  • nedeczei Nedeczky Lajos (1800-1841), Zala vármegyei földbirtokos, főszolgabíró.
  • nedeczei Nedeczky István (1832-1908), 1848-as honvéd, országgyűlési képviselő, földbirtokos.
  • nedeczei Nedeczky Jenő (1840-1914), országgyűlési képviselő.
  • dunanedeczei és lábatlani Nedeczky Sándor (1654-1719), Komárom vármegye alispánja, nádori titkár.
  • dunanedeczei és lábatlani Nedeczky Ferenc (1696-1768), királyi tanácsos, királyi táblai ülnök, Komárom vármegye alispánja.
  • dunanedeczei és lábatlani Nedeczky Gáspár (1775-1839) Komárom vármegye főjegyzője.
  • dunanedeczei és lábatlani Nedeczky Gáspár (1822-1893), dömösi plébános, történetíró.

JegyzetekSzerkesztés

  • Majerčíková, D.: Zemianske rody v Žiline.
  • Nedeczky Gáspár 1891: A Nedeczky család. Budapest.