Nehézmetán
| Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. (2024 áprilisából) |
A metán egy szén- és négy hidrogénatomból áll. A nehézmetán ugyanezen elemek atomjaiból áll, de a hidrogénatomok mindegyike deutériumatom. A nehézmetán és a metán olvadás- és forráspontja egy-két fokkal térnek el.[forrás?] A nehézmetán színtelen, szagtalan, erősen gyúlékony gáz. Égése után szén-dioxid és nehézvíz keletkezik. A nehézmetán a természetben kis mennyiségben fordul elő.[1] Fizikai és kémiai tulajdonságai a metánhoz hasonlóak.[forrás?]
Előfordulás szerkesztés
A nehézmetán előfordulási aránya a metánizotopológok közt 5,82·10−14%.[1]
Tulajdonságok szerkesztés
A -nal szemben a tapadási és kondenzációs aránya nagyobb.[2] Ez felhasználható deutériumsűrítésre, továbbá ez alapján megismerhető lehet a gázkondenzáció nem egyensúlyi körülmények közt, például a légi közlekedésben alacsony hőmérsékletű környezetekben, és megmagyarázhatja a naprendszeri bolygók nagyobb deutériummennyiségét és a csillagközi jégporfelszíni folyamatokat is.[2]
A metán és a nehézmetán izotópkülönbségét a C–H és C–2H kötések hosszbeli és polarizálhatóságbeli különbsége adja.[2]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Stolper, D.A. (2014. február 1.). „Combined 13C–D and D–D clumping in methane: Methods and preliminary results”. Geochimica et Cosmochimica Acta 126, 169–191. o. DOI:10.1016/j.gca.2013.10.045. ISSN 0016-7037.
- ↑ a b c Brann MR, Hansknecht SP, Ma X, Sibener SJ (2021. október 28.). „Differential Condensation of Methane Isotopologues Leading to Isotopic Enrichment under Non-equilibrium Gas-Surface Collision Conditions”. J Phys Chem A 125 (42), 9405–9413. o. DOI:10.1021/acs.jpca.1c07826. PMID 34658236. (Hozzáférés: 2024. április 14.)
