Wikipédia

Nekcsei-biblia

A Nekcsei-biblia kétkötetes Szentírás, a magyar Anjou-kori könyvművészet és miniatúrafestészet világviszonylatban is felbecsülhetetlen értéke.[1] 1330 körül valószínűleg Hertul mester magyar királyi festő festette az Aba nemzetséghez tartozó Nekcsei Demeter (†1338) számára, aki I. Károly tárnokmestere volt 1315-1338 között. Ő rendelte meg - valószínűleg élete vége felé - ezt a kétkötetes Bibliát, hogy egy templomnak adományozza, mely Wehli Tünde és Dercsényi Dezső szerint a csatári pálos monostor volt (amelyet Nekcsei maga alapított azzal a szándékkal, hogy oda temetkezzen).[2] Díszítésének stílusa a Magyar Anjou-legendáriumhoz és a Képes krónikához hasonló. Jelenlegi őrzési helye (1873 óta): Washington D. C., Library of Congress (Pre Accession I.).

A Nekcsei-biblia egyik „D” iniciáléjában Szent Jeromost, a Vulgata szerzőjét ábrázolja

A Nekcsei-Biblia története szerkesztés

 
Nekcsei biblia két miniatúrája, Az ember teremtése és a Kiűzetés a paradicsomból bibliai jelenet

Jelenlegi őrzési helyére, a washingtoni Library of Congressbe 1873-ban került. Ekkor bocsátották árverésre a vagyonos angol könyvgyűjtő, Henry Perkins hagyatékát, így a Kongresszusi könyvtár 200 fontért megvásárolta a kódexet. Azóta a Nekcsei-Biblia a legbecsesebb, féltve őrzött kincseinek egyike.

Napjainkig is jelentős magyar származású műkincs lappang külföldön, melyek eredetét a mai tulajdonos azért nem tudja megállapítani, mert nem ismeri a magyar királyok, nemesek címereit (akiknek módjuk volt műtárgyakat akkoriban készíttetni). Többek között e célból jelent meg 1940-ben Dercsényi Dezső egy tanulmánya angol nyelven, amelyben Nagy Lajos király kincstárából fennmaradt emlékeket mutatta be.[3] Még ebben az évben Miss Meta Harrsen, a New York-i Pierpont Morgan Library tudományos munkatársa jó néhány fotóval bélelt levelet küldött Dercsényinek. Ebben közölte, hogy kézirattárukban egy jelentős töredék megtalálható az akkor még Vatikáni Képes Legendáriumnak nevezett kódexnek, a washingtoni Library of Congressben pedig egy kétkötetes Bibliát őriznek, mely véleménye szerint magyar eredetű. Megemlítette azt is, hogy véleményével fordult már magyar szakemberhez, de addig csak elutasító, nemleges választ kapott. A Biblia 5. oldalán a Teremtés könyvének kezdő sorai fölött a lapszélen Nekcsei Demeter tárnokmester címere látható. Dercsényi Dezsőnek így sikerült megállapítania a Biblia megrendelőjét, készíttetőjét, amelyet a külföldi kutatás egyhangúlag elfogadott.[4]

A Biblia magyarországi sorsa ismeretlen. Az első kötet előzéklapján I. Ferdinánd király konstantinápolyi követének, Zulemannak (Szulejmánnak) bejegyzése olvasható. Csapodi Csaba szerint Zulemant török földön ajándékozták meg a Bibliával. Ez kevésbé valószínű, noha tudjuk, hogy a törökök 1541-ben és később is nagy számú könyvet vittek el Budáról (a budai királyi várban nemcsak Mátyás király könyvtárából zsákmányoltak a törökök, hanem a palotakápolna liturgikus kódexeiből is).[5]

A Nekcsei-Biblia két hatalmas, vaskos kötetből áll: az első 352, a második 394 pergamenlapot tartalmaz, terjedelme tehát 1492 oldal. A kódex szinte tökéletes állapotban került Washingtonba, mindössze 6 lap és a 14. századi kötés hiányzott. Mindössze az első kötet két-három lapját viselte meg az elmúlt hat és fél évszázad. Az illuminációk színei elevenen ragyognak, és hogy ezután se fakuljanak meg, a Bibliát képező két kötetet féltő gondoskodással óvják, elkülönítve tárolják, környezetében állandó hőmérsékletet és páratartalmat biztosítanak, tartós fény nem érheti.

A jelenlegi kötést Henry Perkins csináltatta. A múlt századi könyvkötő mester mindkét kötet lapjait túlságosan szorosra fűzte, megfelelő védelmet biztosítva így a kéziratnak (ez némi fejtörést okozott az 1988-as magyar hasonmás készítőinek). A Library of Congress fényképésze, aki a hasonmás kiadáshoz a színes diafelvételek készítette, minden technikai lehetőséget felhasznált arra, hogy tökéletes munkát végezzen.

Az 1988-as magyar hasonmás kiadás szerkesztés

A hasonmás oldalak az eredeti nagyságában készültek (45,4x31,7 cm). 1986-ban a Helikon Kiadó akkori igazgatója, Molnár Magda ellátogatott a washingtoni Kongresszusi Könyvtárba, megtekinthette a Biblia mindkét kötetét, majd megállapodtak abban, hogy az összes illusztrált oldalt, összesen 108 lapot adnak ki hasonmás kiadásban, mivel a teljes 1492 oldal reprodukálása a költségek miatt megvalósíthatatlan. Így a Nekcsei-Biblia művészi szempontból legértékesebb, legszebb lapjai az olvasók, könyvgyűjtők, könyvtárak számára is hozzáférhetővé vált. A luxus kivitelben megjelent hasonmás különleges kötésben, tokban, az aranyfüsttel készült miniatúrákat arany színű fóliával nyomtatva.

156 (116 figurális, 40 ornamentális) kezdőbetű díszíti. Címoldalán Nekcsei címere, a teremtéstörténet, a folió bal alsó sarkában maga a megrendelő látható a feleségével. Gazdag építészeti tagolású trónuson ül Krisztus, körülötte a 12 apostol. Ha hiányzik is mellőlük az attributum, a Legendárium képecskéi alapján mindegyikük felismerhető. Krisztus lábánál tornyos, oldalkápolnás tipus modellje, előtte jellegzetes felajánló mozdulattal térdel az egyéni vonásokkal megmintázott idős Nekcsei feleségével, Garai Katalinnal s egy térdeplő angyallal. A donátor házaspár mögött Szűz Mária áll egy sienai típusú angyallal, s a neki dedikált (valószínűleg gyöngyöspatai) tipusra mutat. A trónépítmény zsámolyának négyzetes fülkéjében egy szent mellképe: a Legendáriummal való összevetés alapján Szent Demeter, a tárnokmester védőszentje. A bibliát az első három lap gazdagon díszített díszoldalain kívül egy-egy iniciálé és levelekből, indákból, palmettákból összeállított díszítmény ékesíti.[6]

Források szerkesztés

  • Magyar katolikus lexikon [1]
  • Bogdán István: Régi magyar históriák (Rendelé a tárnok Nekcsei Dömötör)
  • Csapodi-Tóth-Vértesy 1987:31., Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára 156.
  • A Nekcsei-Biblia legszebb lapjai. Budapest-Washington, 1988 (Hasonmás kiadás)
  • Berkovits Ilona (szerk.): Magyar kódexek a XI-XVI. században. Magyar Helikon, 1965
  • Bertényi Iván: Magyarország az Anjouk korában. Gondolat Kiadó, 1987
  • Dercsényi Dezső: Nekcsei Dömötör bibliája a washingtoni Library of Congressben. Magyar Könyvszemle LXVI (1942). 113-125. o.
  • Levárdy Ferenc: Magyar Anjou Legendárium. Budapest, 1973
  • Szabó Gyula: A Nekcsei-Biblia XIV. századi címerei. A Fáklya (Warre, Ohio, USA) VIII. évf. 4-5. sz. Különnyomat (1959?) 1-8.
  • Wehli Tünde: Könyvfesztészet a magyarországi Anjou-udvarban'. Művészet I. Lajos király korában 1342-1382. Katalógus. Budapest, 1982. 119-136. o.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Levárdy Ferenc: A Biblia miniátorai. Tanulmányok a Nekcsei-Bibliáról. in: A Nekcsei-Biblia legszebb lapjai. Hasonmás kiadás. Budapest-Washington, 1988, 31-32. p.
  2. ↑ Tanulmányok a Nekcsei-Bibliáról. In: A Nekcsei-Biblia legszebb lapjai. Hasonmás kiadás. Budapest-Washington, 1988, 9. p.
  3. ↑ Dercsényi Dezső: The Tresaures of Louis the Great. The Hungarian Quarterly. 1940
  4. ↑ Tanulmányok a Nekcsei-Bibliáról. 4. p.
  5. ↑ Dercsényi Dezső: A Nekcsei-Biblia kora és története. Tanulmányok a Nekcsei-Bibliáról. 12. p.
  6. ↑ Dercsényi Dezső: Nekcsei Dömötör bibliája a washingtoni Library of Congressben. Magyar Könyvszemle LXVI (1942). 113-125. o., epa.oszk.hu
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nekcsei-biblia&oldid=22800699”