Nemes Katalin

(1915–1991) magyar zongoraművész- és tanár

Nemes Katalin (leánykori nevén Frieder Katalin) (Debrecen, 1915. október 5.[6]Budapest, 1991. március 29.) zongoraművész és -tanár; Nemes György újságíró, író felesége, Nemes Anna műfordító édesanyja.

Nemes Katalin
SzületettFrieder Katalin
1915. október 5.[1]
Debrecen[1]
Elhunyt1991. március 29. (75 évesen)
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
HázastársaNemes György (1937. szeptember 9. – )[3]
Gyermekeikét gyermek:
Nemes Anna
SzüleiFrieder Ernő
Winkler Erzsébet
Foglalkozása
  • zongoraművész
  • zongoratanár
IskoláiOrszágos Magyar Királyi Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (1933–1937)
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető (60-4-313. fülke)[4][5]
SablonWikidataSegítség

Édesapja banktisztviselő volt. Tízéves korától öt tanéven keresztül szülővárosa konzervatóriumában, Halácsy Margitnál tanult. A Zeneakadémián 1932 és '37 között Stefániai Imre, Bartók Béla és Keéri-Szántó Imre növendéke volt. Közben a megélhetésért egy szalonzenekarban zongorázott. Az akadémiai oklevél megszerzése után, 1937. szeptember 9-én kötött házasságot Nemes Györggyel.[7]

1947–49-ben a Nemzeti Zenedében, 1949-től 1951-ig a budapesti Zenei Gimnáziumban tanított, ekkor került immár tanárként vissza a Zeneakadémiára, öt évre tanársegédként, majd egyetemi tanár lett, s főtárgyként oktatta a zongorát. Tanítványai közé tartozott Hambalkó Edit, Jandó Jenő.

Tanári pályájával párhuzamosan koncertező művész is volt, ősbemutatóként játszotta Kadosa Pál, Kardos István és Mihály András versenyművét.

Hamvai férjével közös urnafülkében nyugszanak a Farkasréti temetőben [A 60–4–313].

„Kati néni bölcs volt, és mindig kedves. Nem szerette a fellengzős, dagályos embereket, egyszerű volt. Negyvenéves főiskolai (későbbi nevén egyetemi) tanári pályája alatt összesen hetven növendéket tanított, akikből sikeres pódiumművészek és/vagy tanárok lettek idehaza és külföldön. Növendékei kezdettől fogva Kati néninek szólították, pedig nem volt „nénis”.

Élete végéig kívül-belül fiatal maradt, lendületes, jó humorú, szókimondó. Azt hiszem tanításának kulcsa a zene szeretete volt. A zene anyanyelvére oktatta diákjait türelemmel, bár szigorúan, – de mindig szeretettel és humorral.”

Némethy Attila[8]

Díjai, elismerései

szerkesztés
  • Liszt Ferenc-díj III. fokozata (1962)[9]
  • Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója (1965)[10]
  • Munka Érdemrend arany fokozata (1975)[11]
  • Április Negyedike Érdemrend (1985)[12]
  1. a b FamilySearch (angol nyelven)
  2. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. június 16.)
  3. FamilySearch (angol nyelven)
  4. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  5. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  6. Születési bejegyzése a debreceni polgári születési akv. 2085/1915. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
  7. Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 1602/1937. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
  8. „Tanításának kulcsa a zene szeretete volt” = Fidelio 2015. október 20.
  9. Művelődésügyi Közlöny, 1962. június 1. (6. évfolyam, 11. szám)
  10. Művelődésügyi Közlöny, 1965. augusztus 1. (9. évfolyam, 15. szám)
  11. Művelődési közlöny, 1975. május 8. (19. évfolyam, 9. szám)
  12. Magyar Közlöny, 1985. április 5. (15. szám)