Főmenü megnyitása

Nemesbük Zala megye Keszthelyi járásában, Hévíz szomszédságában elterülő község.

Nemesbük
Nemesbüki híd
Nemesbüki híd
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeZala
JárásKeszthelyi
Jogállás község
Polgármester Dr. Simotics Barnabás Imre[1]
Irányítószám 8371
Körzethívószám 83
Népesség
Teljes népesség696 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség71,44 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,98 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nemesbük (Magyarország)
Nemesbük
Nemesbük
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 49′ 18″, k. h. 17° 08′ 39″Koordináták: é. sz. 46° 49′ 18″, k. h. 17° 08′ 39″
Nemesbük (Zala megye)
Nemesbük
Nemesbük
Pozíció Zala megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemesbük témájú médiaállományokat.

KözlekedésSzerkesztés

Nemesbük jó minőségű aszfaltúton csak egy Hévízről induló hét kilométeres bekötőúton érhető el. Ezen túl egy betonút köti össze Zalaköveskúttal. Külterületének nyugati részén egy rövid szakaszon elhalad a 76-os főúttól Kehidakustány (Kustány) felé vezető 7335-ös út is.

A településre KeszthelyHévíz felől mintegy tucat autóbusz járat közlekedik naponta.

TörténeteSzerkesztés

A település első említése 1408-ból való. A kezdetektől fogva nemesi falu volt, ám sok nemesi család kifejezetten szegénynek számított, kevés földet birtokoltak. A 16. században sok jobbágy is vásárolt földet Nemesbükön, így egyre csökkent a nemesi telkek aránya. A török idők során több portyázásra is sor került a településen, de mindvégig lakott maradt. A falu híres volt jó minőségű földjeiről, ahol búzát termesztettek.

Új templomot 1777-ben kapott. A 19. században a falu fejlődése lassan történt, társadalmi összetételét tekintve még mindig 50% volt a nemesek aránya, akik közül többen szőlővel rendelkeztek Cserszegtomaj, Rezi és Alsópáhok községekben.

1930 és 1936 között Nemesbük része volt Zalaköveskút.[3]

A második világháború után a település gyorsan modernizálódott, új házak épültek, 1948-ban bevezettek a villanyt is. Nőtt az ingázók száma, akik elsősorban Keszthelyen és Hévízen, a szolgáltatási szektorban helyezkedtek el.

Az 1990-es években jelentősen megnőtt a falusi turizmus keretében a település utáni érdeklődés, amelyet a közeli, nagy turisztikai központok (Hévíz, Keszthely) közelségének és a falu csendességének köszönhető.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 86,2%, cigány 1,5%, német 9,9%, román 0,6%. A lakosok 60,77%-a római katolikusnak, 3,1% reformátusnak, 1,7% evangélikusnak, 6,3% felekezeten kívülinek vallotta magát (25,2% nem nyilatkozott).[4]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Nemesbük települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Nemesbük története a KSH online helységnévtárában
  4. Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal

Külső hivatkozásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés