Főmenü megnyitása

Nemesi előnév

Wikimédia-egyértelműsítőlap

A nemesi előnév (praedicatum) Magyarországon a nemesi származásra utal. Eredetileg azt a földterületet jelölte, amelyet a királynak tett valamely szolgálatért hűbér gyanánt kaptak. A későbbiek során az egyes családi ágak elkülönítésére második előnévként a lakóhelyet is jelölhette, illetőleg a földterület adományozása nélküli nemességet szerzők (armalista, vagy ún. „diplomás nemesek”) esetében kitalált előnevek is előfordultak. Elméletileg akárhány előnevet használhattak, ez azonban mindig királyi (kancelláriai) jóváhagyáshoz volt kötve. E szigorú rendelkezés hátterében az állt, hogy a nemességet egészen 1848-ig, sőt bizonyos tekintetben (főrendiházi tagság) ezt követően is, kiváltságok illették meg. A nemesi előnév csak apai ágon volt tovább vihető, de a leánygyermek még örökölte.

Az egy vagy több előnevet Magyarországon a nemes úr és családja vezetékneve előtt folyó szövegben kisbetűvel kezdve, mai helyesírással kell írni,[1][2] például: rákóci és felsővadászi II. Rákóczi Ferenc,[3] nagybányai Horthy Miklós, udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos.[4] A bárók, grófok, hercegek stb. esetében a nemesi előnevet a cím után használták, például: báró altorjai Apor Vilmos. 1940-ben a 280.932/1940 számú belügyminiszteri rendelet szabályozta a rangok, nevek sorrendjét.[5] Az a nemes, aki nemesi származását hetedíziglen igazolni tudta, megkapta az udvarképességet jelentő királyi kamarás címet.[6]

Az előnév eredete a középkorra tehető, és Európa sok országában általánossá vált. Német nyelvterületen a von, Németalföldön a van, az újlatin nyelveket használók a da, de szócskát használták, de ugyanígy megtalálható hasonló például a cseheknél és a lengyeleknél is. A kornak megfelelő latin nyelvű alakja a de vagy az ex. Csak azok használhatták, akik számára feudális uralkodójuk azt az adományozással együtt engedélyezte. A nemesi előnevek a latin nyelvű szövegekben, a de szócska után szerepeltek, amely a származási helyet jelezte. Abban az esetben, amikor több nemesi előneve lett volna a személynek, az et szócskát használták, amely egyszerűen „és” volt: Franciscus Rákóczi de Rákócz et Felsővadász; Nicolaus Horthy de Nagybánya; Ludovicus Kossuth de Udvard et Kossuthfalva stb.

Erdélyben az előnevek jellemzően nem nemesi előnevek, hanem a lakóhelyet jelölik. Különböző előnevűek lehettek mind ugyan annak a családnak a leszármazottai (pl. kisbaconi, középajtai, nagysolymosi, bessenyői stb. a Benkő családé).[2]

Tartalomjegyzék

A nemesi előnevek használatának tilalmaSzerkesztés

Magyarországon a nemesi előnevek használatát az 1947. évi IV. törvény megtiltotta.[7] E törvényt a rendszerváltást követően többen bírálták, egészének vagy egyes részeinek megsemmisítése érdekében több alkalommal fordultak az Alkotmánybírósághoz is, de az Alkotmánybíróság se részeiben, se egészében nem találta az alaptörvénnyel ellentétesnek.[8] Az Országgyűlés ugyancsak fenntartotta a törvényt, amikor az 1989-ig született jogszabályok jelentős részét hatályon kívül helyezte egy deregulációs csomagban.[9]

Az Alkotmánybíróság 2009-ben született határozatában ugyanakkor megállapította azt is, hogy a tilalomhoz nem fűződik szankció, így a magánérintkezésben nem kényszeríthető ki. „Az állam meghatározhatja, hogy az anyakönyvbe milyen adatok kerülhetnek bejegyzésre, a magánérintkezésben történő névhasználat azonban a privátautonómia része.”

Lásd mégSzerkesztés

HivatkozásokSzerkesztés

  1. Helyesírás, Osiris, Bp., 2004, 167-169. o.
  2. a b Előnév (Heraldikai lexikon, Hozzáférés: 2019. február 26.)
  3. Breznai kiáltvány: még Felső-Vadászi Rákóczi az eredeti nemesi előnév
  4. A magyar helyesírás szabályai, 12. kiadás: 12., 151., 153. és 165. pont
  5. Belügyminiszteri rendelet a „rang és cím anyakönyvi bejegyzésére vonatkozó szabályok módosításáról és kiegészítéséről” (1940. május 18.)
  6. Magyar Katolikus Lexikon
  7. Az 1947. évi IV. törvény egyes rangok és címek megszüntetéséről. [2008. február 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 16.)
  8. Az Alkotmánybíróság 988/B/2009. (X. 25.) AB határozata
  9. 2007. évi LXXXII. törvény egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről

ForrásokSzerkesztés