Wikipédia

Nemeskéri Kiss család

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon.

A nemeskéri Kiss család, egy ősi Sopron vármegyei származású igen kiterjedt nemesi család, amely több dunántúli vármegyében is virágzott.

A nemeskéri Kiss család címere (a Siebmacher féle könyvből)

A család történeteSzerkesztés

A család nemesi előneve a Sopron vármegyei Nemeskér nevű település után vette fel. A nemesi címeres levelet Kiss István és feleségétől, Birksy Erzsébettől született gyermekei nyerik, 1637. december 29-én III. Ferdinánd magyar királytól.

Somogyi ága avagy idősebb ágaSzerkesztés

A nemeskéri Kiss István és feleségétől, Birksy Erzsébettől származó nemeskéri Kiss István elvette Toronyi Klárát Sopron vármegyében. Kiss István és Toronyi Klára gyermeke, nemeskéri Kiss Ferenc, akinek Székely Teréztől (1782-ben) született fia, nemeskéri Kiss Dániel, aki előbb gazdatiszt, majd vétel útján a Somogy vármegyei kötcsei birtokos.[1] Nemeskéri Kiss Dániel 1812-ben házasságot kötött Kovács György leányával, Kovács Annával. Nemeskéri Kiss Dániel, a karádi uradalmi igazgatónak és Kováts Annának a lánya nemeskéri Kiss Karolin (1816–1895) volt, aki férjhez ment Budán 1834. április 20-án a család veszprémi ágából származó nemeskéri Kiss Gáborhoz (1807–1878), nemeskéri Kiss Antal (1783–1847) és vizeki Tallián Júlia (1786–1838) fiához. Kiss Dániel uradalmi igazgató fia pedig a kötcsei születésű és lakos nemeskéri Kiss Lajos (1813–1888), Somogy vármegye táblabírája, birtokos, volt.[2] 1844. szeptember 3-án feleségül vette nemesdédi Stephaits Beatrixot (1812–1877),[3] nemesdédi Stephaits Gábor (1771–1843), somogyi főszolgabíró és nagyalásonyi Barcza Erzsébet lányát. Kiss Lajos és Stephaits Beatrix házasságából született nemeskéri Kiss Vilmos (1848–?), akinek az első felesége Gludovácz Etelka (1855–1879) volt.[4] Neje korai halála után 1885. január 20-án feleségül vette Bécsben Bünsdorf Mária Ludovikát (1858–1936),[5] Bünsdorf Frigyes és Le Brun Mária lányát. Az első hazásságából egy leány- és egy fiúgyermek született: nemeskéri Kiss Ilona Mária Etelka (1877–1961),[6] akit először alsószilvágyi Gaál József, majd 1902. szeptember 27-én Kötcsén Próbáld Károly (1856–1944), királyi vezérőrnagy-hadbiztos, a Ferenc József rend tiszti keresztjének tulajdonosa, vett el;[7] és dr. nemeskéri Kiss Emil (1878–1947), főszolgabíró, aki Budapesten hunyt el leszármazottak nélkül.[8][9] Kiss Vilmos második házasságából viszont egy leány született: nemeskéri Kiss Irma (1886–1960), akit hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Miklós (1879–1962), huszár ezredes, országgyűlési képviselő, vett el. Nemeskéri Kiss Vilmos két leányában, és a gyermek nélküli fia Kiss Emilben kihalt a nemeskéri Kiss család somogyi ága.

Veszprémi ágaSzerkesztés

 
Nemeskéri Kiss Miklós (1820– 1902) az 1848–49-es forradalom és szabadságharc honvéd ezredese, franciaországi magyar emigráns politikus.
 
Nemeskéri Kiss Pál (1856-1928), császári és királyi kamarás, államtitkár

Nemeskéri Kiss István és Birksy Erzsébet unokája, a Sopron vármegyei lakos nemeskéri Kiss Miklós és Hollósy Judit házasságából származó, nemeskéri Kiss Dániel (1670-1740), feleségül vette Purganics Erzsébetet. Kiss Dániel és Purganics Erzsébet gyermeke, nemeskéri Kiss Sándor (1698-1777), királyi tanácsos, Veszprém vármegye alispánja, az ismeretlenségből emelte fel családját: házasságot kötött a tekintélyes és tehetős Veszprém megyei köznemes királydaróci Daróczy Zsófiával, akinek a szülei királydaróci Daróczy Ferenc (1686-1743), udvari tanácsos, Tolna, Baranya, Bács vármegye alispánja, és eörményesi Fiath Zsófia voltak. Nemeskéri Kiss Sándor 1769. április 3-án királyi tanácsosi címet kapott Mária Terézia magyar királynőtől.[10] Házastársa, királydaróci Daróczy Zsófia, több gyermekkel áldotta meg őt: köztük nemeskéri Kiss János (1752-1808), udvari tanácsos, aranysarkantyús vitéz, akinek a neje forintosházi Forintos Jozefa volt; nemeskéri Kiss Sándor (1740-1801) főhadnagy; nemeskéri Kiss Zsófia (1738-1798), gyulai Gaál József (1726-1790) neje; nemeskéri Kiss Katalin (1744-1792), aki gróf Jankovich Antal (1728-1789), Pozsega vármegye administratorának a felesége volt; cserneki és tarkeői Dessewffy Imréné nemeskéri Kiss Terézia (1741-1776); nemeskéri Kiss Rozália (1739-1842), lomnicai Skerlecz Ferenc (1731-1802) Békés vármegye főispánjának a felesége; és nemeskéri Kiss Ignác (1749-1814), akinek a neje hidvégi Hiemer Erzsébet (1755-1817) volt.[11]

Nemeskéri Kiss János (1752-1808) udvari tanácsos és forintosházi Forintos Jozefa házasságából egy fiú- és egy leány gyermek született: pallini Inkey Imrené nemeskéri Kiss Jozefa; és a miszlai születésű nemeskéri Kiss Pál (1799–1863), császári és királyi kamarás, a fiumei szabadkikötő és a tengermellék kormányzója, a főrendiház tagja, a szardíniai Móricz-és Lázár rend vitéze volt.[12] Kormányzósága alatt készültek a tervek és kezdődtek a munkák a Vukovár-Fiume, valamint a Buda-Fiume vasút és a nagykikötő, meg a hullámgát építésére. Felesége tagyosi Csapó Ida (1807-1856), tagyosi Csapó Dániel (1778-1844) és tengelici Gindly Katalin lánya lett.[13] Házasságuk azonban magtalan volt.[14]

Nemeskéri Kiss Ignác és Hiemer Erzsébet egyik fia, nemeskéri Kiss József (1786–1829), Tolna vármegye táblabírája, akinek a felesége kehidai Deák Jozefa (1791-1853) volt, kehidai Deák Ferencnek (1803-1876) a nővére. Kiss József és Deák Jozefának több gyermeke született: nemeskéri Kiss Zsigmond (1818-1882),[15] akinek a második feleségétől, Raáb Augusztától (1838-1897)[16] született nemeskéri Kiss Vilmos (1865-1927),[17] és nemeskéri Kiss Karolina (1848-1915), bonyhádi Perczel Kálmán (1839-1895) neje. Kiss József és Deák Jozefa többi gyermeke, nemeskéri Kiss Vince (1825-1864), nedecei Nedeczky Lajosné nemeskéri Kiss Emma (1813-1856), kis-szenicei Szeniczey Gusztávné nemeskéri Kiss Eleonóra, nemeskéri Kiss Eduárd (1816-1880) és kis-szeniczei Szeniczey Ferencné nemeskéri Kiss Katalin (1821-1896) volt.[18]

Kiss Ignácnak és Hiemer Erzsébetnek egy másik gyermeke, Nemeskéri Kiss Antal (1783-1847) volt, aki feleségül vette vizeki Tallián Julianna (1786-1838) kisasszonyt, vizeki Tallián Ignác (1745-1822), Zala vármegyei táblabíró, és nádasi Tersztyánszky Zsófia (1758-1796) lányát[19][20] Három fiúgyermekük született: nemeskéri Kiss Gábor (1807-1878), baranyai táblabíró, akinek a neje nemeskéri Kiss Karolin (1816-1895); nemeskéri Kiss Lajos (1818-1904),[21] somogy-szakácsi földbirtokos, akinek a neje miskei és monostori Thassy Cecil (1819-1882); és az utolsó és legfiatalabb gyermekük, Nemeskéri Kiss Miklós (1820– 1902), az 1848–49-es forradalom és szabadságharc honvéd ezredese, franciaországi magyar emigráns politikus, volt aki a családját újabb felemelkedésre vitte.

Nemeskéri Kiss Miklós (1820-1902) 1853-ban feleségül vette Mathilde Le Charron őrgrófnőt (1820-1896), őrgróf Claude Le Charron és báró Reaufort Angéla lányát.[19] Házastársával, és a családjával együtt a Villecerf falu melletti Saint-Ange kastélyában telepedtek le. Az 1867. évi kiegyezés után amnesztiát kapott és hazatért Magyarországra. Két nagy birtokot vásárolt: az Esterházy-uradalmat a felvidéki Véglesen, és Gödön pedig a Sina és Simon bankárok nagybirtokának jelentős részét, a kúriával együtt. Gyermekei még Franciaországban születtek de később Magyarországon nőttek fel: nemeskéri Kiss Aladár (1854–1930); nemeskéri Kiss Margit (1861-1944); nemeskéri Kiss Miklós (1862-1931); és nemeskéri Kiss Pál (1856-1928), gödi földbirtokos, császári és királyi kamarás, államtitkár, a Lipót rend középkeresztese.[22] Pál felesége, gróf szapári, muraszombathi és széchyszigeti gróf Szapáry Vera (1863-1936), gróf Szapáry István (1829-1902), Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főispánja, és gróf rádai Ráday Borbála (1835-1898), lánya volt.[23]

Nemeskéri Kiss Pál államtitkár és gróf Szapáry Vera házasságából egy leány- és két fiúgyermek született, akik szintén előkelő főnemesi családokkal kötöttek házasságot: nemeskéri Kiss Margit (1891-1976), először gróf bethleni Bethlen Károly (1889-1916),[24] majd Száhlender Béla (1874-1955) neje; Nemeskéri-Kiss Sándor (1884-1958), diplomata, vadász, akinek a felesége gróf galánthai Esterházy Mónika Margit (1928-2015) volt,[25] és vitéz nemeskéri Kiss Géza (1886-1974), királyi fővadászmester, akinek a házastársa gróf Maldeghem Georgina volt.

Győri-Somogyi ágaSzerkesztés

Nemeskéri Kiss István és Birsky Erzsébet dédunokája, Dániel, fia, György fia, nemeskéri Kiss János (1717–1787), Sopron vármegyéből költözött el Pest városába, ahol 1743. január 20-án vette el özvegy Tobias Jánosné Hidegh Katalint (1711-1781) a Pest belvárosi plébániáján. Nemeskéri Kiss János, köpenyegszabó, szűrszabó 1768. február 29-én pesti polgárságot szerzett.[26] Kiss János és Hidegh Katalin fia, a pesti születésű nemeskéri Kiss Gábor (1756-1799), szűrszabó, köpenyegszabó, feleségül vette 1782. április 28-án Taksonyban Hoffman Katalint (1764-1832), Hoffman Mihály (1741-1796) varsányi árendásnak (birtok haszonbérlőnek) és Laub Katalinnak a lányát. 1782. szeptember 16-án Kiss Gábor pedig pesti polgárságot szerzett.[27] Nemeskéri Kiss Gábor és Hoffmann Katalin fia, nemeskéri Kiss Gábor (1794-1863), Pesten született, és alaptanulmányai után gyógyszerészi képzettséget szerzett, majd Marcaliba költözött, ahol 1823. december 4-én vette el dulici Duliczky Franciska Rozáliát (1809-1888),[28][29] dulici Duliczky János (1769–1823), marcali gyógyszerész, és Májon Borbála (1776–1824) lányát. A dulici Duliczky család Turóc vármegyei származású és Somogyba vándorolt át a 18. század során; Duliczky-Gabrhel (sic!) Mihály 1737. május 20-án királyi adományként szerzett egy dulici birtokot III. Károly magyar királytól,[30] amely tulajdona volt a dulici Bulyovszky családnak. Nemeskéri Kiss Gábor, 1825-ben az apósa a marcali "Szentháromság" nevű gyógyszertárat vette át, amelyet maga Duliczky János 1797-ben alapított meg.

Kiss Gábornak és Duliczky Franciskának három leány- és három fiúgyermeke született: Nemeskéri Kiss István (1833-1884), gyógyszerész; nemeskéri Kiss Antónia (1827-1909),[31] horogszegi Szilágyi Gáspár (1820-1889), a Győri püspökség uradalmi kormányzójának a neje;[32] Leitner Miksáné nemeskéri Kiss Ilona; nemeskéri Kiss Katalin (1841-1879), Guttmann Frigyes (1842-1883), a Himod uradalmi ispánjának a neje; a győrrévfalui lakos nemeskéri Kiss Miklós (1831-1897), 1848-as honvéd, királyi járás-bírósági végrehajtó, földbirtokos;[33] és nemeskéri Kiss Gábor (1844–1929), királyi curiai bíró, a Lipót rend lovagja.[34] Nemeskéri Kiss Miklós (1831–1897), 1848-as honvéd, királyi járás-bírósági végrehajtó, győrrévfalui földbirtokos, kétszer házasodott meg: az első neje bibiti Horváth Zsófia (1845–1872), a második bibiti Horváth Franciska (1853–1935) asszony volt,[35] mindketten bibiti Horváth Sándor és Kiss Franciska győrzámolyi lakosoknak a lányai. Nemeskéri Kiss Miklós földbirtokos és bibiti Horváth Zsófia lányai: kolossvári Kolossváry Imréné nemeskéri Kiss Mária (1869–1904),[36] valamint Fridli Jánosné nemeskéri Kiss Irén. Nemeskéri Kiss Miklós földbirtokos és a második nejétől, bibiti Horváth Franciska asszonytól származó fia, nemeskéri Kiss Ernő (1877–1938), MÁV főintéző volt;[37] feleségül vette 1924. május 11-én Győrben Czeloth Erzsébet (1882–1967) úrhölgyet, akinek a szülei Czeloth János és Róth Erzsébet voltak.[38]

Kiss Gábor feleségétől, Kränzlein Ida (1852–1915) asszonytól,[39] három leány- és egy fiúgyermek született: dr. nemeskéri Kiss Aurél (1881-?), ügyvéd, győri közjegyző, nemeskéri Kiss Mária, és nemeskéri Kiss Irén (1887–1971),[40] akinek a férje dr. Heller Erik (1880-1958), jogász, egyetemi tanár,[41] valamint nemeskéri Kiss Ida (1879–1965), Győr városi tisztviselő, a győri napközi otthonok létesítője, vezetője, a diák-menza létrehozója, a Bisinger-alapítvány aggok otthonának újraélesztője és vezetője.[42] Heller Erik édesapja, Heller Ágost (1843-1902), magyar fizikus, tudománytörténész, az MTA tagja. Dr. nemeskéri Kiss Aurél győri ügyvédnek a felesége borovici Joveskó Izabella volt, akinek a szülei Jovesko János (1852–1937), tábornok, a bécsi törzstiszti iskola tanára, és Vinnay-Mayer Izabella voltak.[43] Kiss Aurél és Joveskó Izabella frigyéből született: dr. nemeskéri Kiss László (1912-?), jogász, méneskari főhadnagy.[44]

Nemeskéri Kiss István (1833-1884), nemeskéri Kiss Gábor és Duliczky Franciska fia, az édesapja halála után átvette a marcali gyógyszertárát, de azt 1873-ban eladván elköltözött, és majd Nemesvid első gyógyszertárát, 1874-ben alapította meg a "Megváltó" név alatt. Közel egy évtizeddel korábban, nemeskéri Kiss István feleségül vette Győr belvárosi plébániáján, 1863. október 18-án, Schandl Alojzia Johannát (1837-1915), akinek az szülei Schandl János Ignác (1799-1881), győri polgár, gyümölcskereskedő, városi tanácsos, aki az 1848-as szabadságharc alatt Győr szabad királyi város egyik képviselője volt, és Lakner Alojzia (1810-1879) voltak. Lakner Alojzia szülei, Lakner Mátyás (1784-1860), az ószőnyi uradalom tiszttartója és Pachl Terézia (1791-1865) voltak.[45] A Schandl (Sándl) család részéről, jelentős felmenőkkel büszkélkedhetett: Schandl János anyja, az észak-komáromi születésű Oswaldt Eleonóra (1769-1805) volt, idősebb Schandl Jánosnak (1758-1826) neje, akinek a szülei Osvald Ignác (1731-1794) polgár, Komárom város kamarása (emeritus civitatis camerarius),[46] és Tuschleitner Elisabeth (1733-1803) voltak;[47] fivére Oswald Jakab (1764-1826) komáromi szenátor, a Komáromi vár kapitánya volt.

Nemeskéri Kiss István és Schandl Alojzia házasságából született: ifjabb nemeskéri Kiss István (1864–1922), gyógyszerész, nemeskéri Kiss Endre (1865–1915), gazdász, királyi járásbírósági végrehajtó, tartalékos honvéd hadnagy, persai Persay Gyuláné nemeskéri Kiss Erzsébet (1867–1888), Lászl Gusztáv ügyvédné nemeskéri Kiss Margit (1868–1916), valamint nemeskéri Kiss Imre (1870–1892), gazdasági intézői tanuló. Az egyik leány gyermek, aki elérte a felnőttkort nemeskéri Kiss Erzsébet Mária Klementina Alojzia (1867-1888), 1884. április 2-án Nemesviden,[48] férjhez ment az áporkai születésű persai Persay családból származó persai Persay Gyula (1855-1924) gyógyszerész úrhoz, akinek a szülei persai Persay János (1813-1870), áporkai földbirtokos, és tornóci Szalay Terézia (1818-1857) voltak. A házasságkötésnél a tanúk tekintetes Schandl Mátyás úr és tekintetes Nagy Károly úr birtokosok voltak.[49]

Persay Gyuláné nemeskéri Kiss Erzsébet fivére, nemeskéri Kiss Endre (1865-1915), okleveles gazdász, hadnagy volt, aki feleségül vette nagyjeszeni Jeszenszky Kornélia (1870-1958) úrleányt, akinek a szülei nagyjeszeni Jeszenszky Nándor (1830-1916), evangélikus lelkész és Koós Ida (1836-1914) voltak. Nemeskéri Kiss Istvánné Jeszenszky Kornéliának a fivére dr. nagyjeszeni Jeszenszky Géza (1867–1927), ügyvéd, politikus, hírlapíró, báró Bánffy Dezső miniszterelnöknek az egyik legbizalmasabb embere, a Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligájának az egyik megindítója. Kiss Endre 1915. május 18-án Galíciában esett el a fronton. Nemeskéri Kiss Endre és Jeszenszky Kornélia gyermeke vitéz nemeskéri Kiss István (1894–1967), katonatiszt, aki altábornagy volt a második világháború alatt. Vitéz nemeskéri Kiss István felesége bistei Pallaghy Ágota (1903-1975),[50] vitéz bistei Pallaghy Dezső (1870-1953)[51] tábornok és lesenczetomaji Virius Karolin (1880-1942)[52] leánya volt. Vitéz nemeskéri Kiss István és Pallaghy Ágota házasságából két fiúgyermek született.

Kiss István nemesvidi gyógyszerész és Schandl Alojzia fia ifjabb nemeskéri Kiss István (1864–1922), nemesvidi gyógyszerész, aki elvette a polgári származású Douglas Vilma (1872–†?) kisasszonyt, akinek a szülei Douglas János (1837–1894), somogyapáti uradalmi ispán és Gyurits Franciska (1850–1911) voltak; nemeskéri Kiss Istvánné Douglas Vilmának az apai nagyapja Douglas Henrik, gróf Nádasdy Tamásnak lovásza, aki Angliából költözött el a Magyar Királyságba a 19. század első felében.[53] 1905-ben a nemesvidi gyógyszertárt ifjabb Kiss Istvántól bérbe vette Dezsényi Géza okleveles gyógyszerész.[54] Idősebb nemeskéri Kiss István gyógyszerész és Schandl Alojziának egy másik leánygyermeke nemeskéri Kiss Margit (1868–1916),[55] akinek a férje Lászl Gusztáv (1847–1902), marcali köz- és váltó ügyvéd, a Marcali Takarékpénztár Rt. aligazgatója és cégvezetője, a zalaegerszegi ügyvédi kamarának a választmányi tagja volt.[56]

A Kiss-Jankovics családi alapítványSzerkesztés

A család veszprémi ágából származó nemeskéri Kiss Sándor (1698-1777) királyi tanácsos, Veszprém vármegye alispánja és királydaróci Daróczy Zsófia lánya, nemeskéri Kiss Katalin (1744-1792) férjhez ment darúvári Jankovich Antal (1728-1789) királyi tanácsoshoz, aki 1772. szeptember 21-én kapott grófi címet Mária Terézia magyar királynőtől.[57] Egyetlenegy fiúgyermekük, darúvári gróf Jankovich Ferenc halála után, Jankovich Antal özvegyasszonya, családi alapítványt hozott létre az igen tehetős házaspár vagyona legnagyobb részéből, melyről az 1791. április 8-án kelt végrendeletében rendelkezett. Az alapítvány jövedelmét nemeskéri Kiss Katalin testvérei leszármazottjainak iskoláztatására kellett fordítani, szigorú és kifogástalan erkölcsi magaviselet valamint jó tanulmányi előmenetel esetén. Az alapítvány több mint egy évszázadon keresztül működött, azonban vagyona az első világháború után elértéktelenedett, mert nagyobbrészt értékpapírokból állt. Az 1931-ben megtartott alapítványi közgyűlés kimondta az alapítvány szüneteltetését.[58]

A család kiemelkedő tagjaiSzerkesztés

A nemeskéri Kiss család címereSzerkesztés

Az 1637. december 29-én adományozott családi címer leírása: kék pajzsban zöld pázsiton lágyéka és homloka körül zöld lombkoszorús, jobbjával földre támasztott rúdon széltől lengetett kék-vörös zászlót tartó, szétvetett lábbal szemközt álló meztelen erdei ember. Sisakdísz: a koronából kinövő pajzsbeli ember. Takaró: kék-arany, vörös-ezüst.[1]

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ a b SOMOGY VÁRMEGYE NEMES CSALÁDAI. Írta Baranyai Béla orsz. levéltári fogalmazó, Somogy vármegye volt főlevéltárosa
  2. ↑ familysearch.org nemeskéri Kiss Lajos gyászjelentése
  3. ↑ familysearch.org Kiss Lajosné Stephaits Beatrix gyászjelentése
  4. ↑ familysearch.org nemeskéri Kiss Vilmosné Gludovácz Etelka gyászjelentése
  5. ↑ familysearch.org Kiss Vilmosné Bünsdorf Mária gyászjelentése
  6. ↑ familysearch.org Próbáld Károlyné nemeskéri Kiss Ilona gyászjelentése
  7. ↑ familysearch.org Próbáld Károly gyászjelentése
  8. ↑ familysearch.org de. nemeskéri Kiss Emil gyászjelentése
  9. ↑ Bp. XIV. ker. állami halotti akv. 421/1947. folyószám.
  10. ↑ A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 48. kötet - 144 - 145. oldal
  11. ↑ Szluha Márton: Vas vármegye nemes családjai I. kötet. Heraldika kiadó, 2011. 751. o.
  12. ↑ familysearch.org nemeskéri Kiss Pál a magyar tengermellék kormányzójának a gyászjelentése
  13. ↑ familysearch.org nemeskéri Kiss Pálné Csapó Ida gyászjelentése
  14. ↑ Miszla falu története
  15. ↑ familysearch.org nemeskéri Kiss Zsigmond gyászjelentése
  16. ↑ familysearch.org nemeskéri Kiss Zsigmondné Raáb Auguszta gyászjelentése
  17. ↑ familysearch.org nemeskéri Kiss Vilmos gyászjelentése
  18. ↑ familysearch.org Szeniczey Ferencné nemeskéri Kiss Katalin gyászjelentése
  19. ↑ a b Szluha Márton: Vas vármegye nemes családjai I. kötet. Heraldika kiadó, 2011. 753. o.
  20. ↑ Szluha Márton: Vas vármegye nemes családjai II. kötet. Heraldika kiadó, 2012. 697. o.
  21. ↑ familysearch.org nemeskéri Kiss Lajos somogyszakácsi földbirtokos gyászjelentése
  22. ↑ familysearch.org nemeskéri Kiss Pál gyászjelentése
  23. ↑ genealogy.eu Szapáry family 02. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 28.)
  24. ↑ genealogy.eu Bethlen family 05
  25. ↑ genealogy.eu Esterházy family03
  26. ↑ Kiss, Johannes • polgár • Pest • 1768.02.29. • köpenyegszabó, szűrszabó. [2017. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 24.)
  27. ↑ Kiss, Gabriel • polgár • Pest • 1782.09.16. • szűrszabó, köpenyegszabó. [2017. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 24.)
  28. ↑ familysearch.org nemeskéri Kiss Gáborné Duliczky Franciska gyászjelentése
  29. ↑ familysearch.org Kiss Gábor és Duliczky Franciska házassági bejegyzése
  30. ↑ A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 37. kötet - 614 - 616. oldal
  31. ↑ familysearch.org Szilágyi Gáspárné nemeskéri Kiss Antónia gyászjelentése
  32. ↑ familysearch.org horogszegi Szilágyi Gáspár gyászjelentése
  33. ↑ familysearch.org nemeskéri Kiss Miklós gyászjelentése
  34. ↑ familysearch.org nemeskéri Kiss Gábor curiai bÍró
  35. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - nemeskéri Kiss Miklósné Horváth Franciska
  36. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Kolossváry Imréné nemeskéri Kiss Mária
  37. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - nemeskéri Kiss Ernő
  38. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - nemeskéri Kiss Ernőné Czeloth Erzsébet
  39. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - nemeskéri Kiss Gábor Kränzlein Ida
  40. ↑ familysearch.org Heller Erikné nemeskéri Kiss Irén gyászjelentése
  41. ↑ familysearch.org dr. heller Erik gyászjelentése
  42. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - nemeskéri Kiss Ida
  43. ↑ Országos Széchényi KÖnyvtár - gyászjelentések - Jovesko Jánosné Vinnay-Mayer Izabella
  44. ↑ Bene-Szabó: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-45. (Jósa András Múzeum Kiadványai 52. Nyíregyháza, 2003) Magyar királyi hivatásos huszártisztek
  45. ↑ familysearch.org Lakner Mátyás gyászjelentése
  46. ↑ familysearch.org Oswaldt Ignác halálának a bejegyzése
  47. ↑ familysearch.org Oswaldt Ignácné Tuschleitner Elisabeth halálának a bejegyzése
  48. ↑ familysearch.org Persay Gyula és Kiss Erzsébet házassági bejegyzése
  49. ↑ Boldogfai Farkas Ákos András. A Persay család. (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2021. XVII. Évfolyam. Budapest.) 191.o.
  50. ↑ familysearch.org Pallaghy Ágota gyászjelentése
  51. ↑ familysearch.org Pallaghy Dezső halálozása bejegyzése
  52. ↑ familysearch.org Pallaghy Dezsőné gyászjelentése
  53. ↑ Gyógyszerészi Közlöny, 1922 (38. évfolyam, 1-53. szám)1922-02-19 / 8. szám
  54. ↑ Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1905. (24. évfolyam 1-52. szám)1905-11-16 / 46. szám
  55. ↑ familysearch.org - Marcali - polgári anyakönyvek - halottak - Lászl Gusztávné Kiss Margit
  56. ↑ familysearch.org - Keszthely - polgári anyakönyvek - halottak - Lászl Gusztáv
  57. ↑ A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 49. kötet - 204 - 206. oldal
  58. ↑ MNL - P 2296 - 1. Kiss-Jankovics családi alapítvány, 1830-1863 (Sorozat)[halott link]

További információkSzerkesztés

 
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemeskéri Kiss család témájú médiaállományokat.

Egy családtag szerkesztésében elindult egy blog. Érdemes figyelemmel kísérni, sok tévedésre fény derülhet. https://web.archive.org/web/20181119020633/https://nemeskerikiss.wordpress.com/

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nemeskéri_Kiss_család&oldid=26098374”