Nemessúr
Nemessúr (szlovákul Zemianske Šúrovce) Súr településrésze, korábban önálló község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Nagyszombati járásban.
| Nemessúr (Zemianske Šúrovce) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Nagyszombattól 11 km-re délkeletre, a Vág jobb partján fekszik.
Története szerkesztés
A régészeti leletek tanúsága szerint a község területén az újkőkorban, a római korban és a korai szláv időkben is éltek emberek.
Neve a türk eredetű magyar Súr személynévből ered (cur = egy méltóságnév). Súr település a 13. században keletkezett, első írásos említése 1291-ből való. Galgóc, majd a 16. századtól Sempte várának uradalmához tartozott. Ekkor lakói felvették a protestáns hitet. Mint neve is tanúsítja, Nemessúr nemesi község volt, főbb birtokosai az Ammer és a báró Svetenay családok voltak. 1910-ben 314, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
Pozsony vármegye monográfiájában "Nemessúr, vágvölgyi magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 44 házzal és 256 róm. kath. vallású lakossal. E néven csak az újabb korban szerepel, mert hajdan Nagysúrhoz tartozott és annak sorsában osztozott. Magyar község volt, de idővel eltótosodott. Lakosai nemesi jogokat élveztek. Katholikus kápolnája 1869-ben épült. Postája Nagysúr, távírója és vasúti állomása Szered."[1]
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott. 1960-ban Nagysúr, Valtasúr és Várassúr falvakkal Súr néven egyesítették.
Népessége szerkesztés
2001-ben Súr község 2211 lakosából 2170 szlovák volt.
Nevezetességei szerkesztés
- A Fájdalmas Szűzanya tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája 1869-ben épült.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Pozsony vármegye.