Wikipédia

Nemo kapitány (szereplő)

Jules Verne francia író hőse

Nemo kapitány Jules Verne francia író egyik leghíresebb hőse. Ő és hajója, a Nautilus a Nemo kapitány (1870) c. regényben jelenik meg először, és A rejtelmes sziget (1875) c. regényben hal meg. Nemo kapitány kitalált, fiktív hős.

Nemo
Nemo kapitány meghódítja a Déli-sarkot Jules Verne Nemo kapitány regényében. A képet Édouard Riou készítette
Nemo kapitány meghódítja a Déli-sarkot Jules Verne Nemo kapitány regényében. A képet Édouard Riou készítette
Alternatív névDakkar hercege
Származási helyBundelkhand
NemzetIndiai
Beszélt nyelvangol, francia, német, latin
Felmenőkapja Bundelkund rádzsája
Utódkét gyerek
Első megjelenésNemo kapitány
AlkotóJules Verne
KiadóPierre-Jules Hetzel és fia
Ez a szócikk Nemo kapitány személyéről szól. Hasonló címmel lásd még: Nemo kapitány (egyértelműsítő lap).

Nemo kapitány alakja, ahogy hajója, a Nautilus is, önálló életre kelt a regény megszületése óta, jóval többen hallottak róla, ismerik, mint ahányan Verne regényeit olvasták. Ez, ahogy a számos feldolgozás is, annak köszönhető, hogy a Verne megalkotta alak számos vonzó tulajdonsággal rendelkezik: gazdag, a maga ura, rejtélyes múltú, technikai lángész.

Élete szerkesztés

A rejtelmes sziget regényben maga Nemo meséli el életét[1], a következő összefoglaló az elmondottak rövidített változata. Verne az angolokkal szemben érzett minden ellenszenve megtestesül Nemóban, az önéletrajz erősen érzelemtől átitatott. Verne egyre inkább elítélte az angolok gyarmati tevékenységét, ugyanakkor a francia gyarmatosítást helyesnek vélte.

Nemo kapitány 1819-ben született Indiában. A független Bundelkund tartomány rádzsájának fia és Tippu Szahibnak, India szabadságharcos hősének unokaöccse volt, születésétől Dakkar hercege.[2] Tippu Szahib korának kiemelkedő uralkodója volt.[3] Bundelkund és Maiszúr 1800 kilométerre van egymástól.

1829-ben, tízéves korában atyja Európába küldte, hogy ott magas fokú oktatásban részesüljön. Abban bízott, hogy fia egyszer majd egyenlő fegyverekkel kelhessen harcra hazája elnyomói ellen. A kitűnő adottságokkal fölruházott, nagyszívű, erős egyéniségű, fényes szellemi képességű Dakkar herceg tízéves korától harmincéves koráig tartózkodott külföldön, és sokoldalú, alapos műveltséget szerzett a különféle tudományágakban, az irodalomban és művészetekben. Dakkar herceg beutazta egész Európát.

Dakkar herceg Európa udvari köreiben szerezte tapasztalatait, de hindu maradt a szívében, hindu bosszúvágyában, hindu maradt abban a reménységében, hogy egy napon még kivívhatja hazája szabadságát, - kiűzheti a hódítókat, és megteremtheti a független Indiát. A herceg olyan uralkodónak a sarja volt, aki csak kényszerből, forma szerint vetette alá magát az Egyesült Királyság fennhatóságának, és Tippu Szahib családjából származván, a megtorlás és bosszú szellemében nevelkedett, szerette szülőföldjét.

Dakkar herceg 1849-ben tért vissza Bundelkundba. Előkelő indus leányt vett nőül, két gyermekük született.

1857-ben kitört a szipojlázadás. Dakkar herceg szervezte meg a fölkelést. Tehetségét és vagyonát az ügy szolgálatába állította. Az első sorokban küzdött, tízszer is megsebesült vagy húsz ütközetben. Az angolok vérdíjat tűztek ki a fejére. Apja, anyja, felesége, gyermekei életüket vesztették az angolokkal vívott küzdelemben. A szipojok lázadását leverték, országa az angol birodalom közvetlen uralma alá került.

 
Jerünk vissza a szobámba!... Nemo kapitány (j)[4]

Dakkar hercege visszavonult, maga köré gyűjtötte húsz-egynéhány leghívebb bajtársát, s egy napon valamennyien eltűntek Indiából. A Csendes-óceán egyik elhagyatott szigetén hajókészítő műhelyt építtetett, és ott tengeralattjárót állított össze saját tervei szerint. Dakkar minden kapcsolatot meg akart szakítani a világgal, tengeralattjáróját Nautilusnak nevezte el, önmagát pedig Nemo kapitánynak, és eltűnt a tenger mélyén.

A kapitány jó néhány esztendőn át járta a világtengereket, az Északi-sarktól a Déli-sarkig. A Vigo-öbölben 1702-ben milliós értékeket szállító spanyol gályák süllyedtek el[5], s e hajdan tengerbe veszett drágaságok most kincsek kimeríthetetlen bányájaként szolgáltak Nemo kapitánynak, aki zsákmányát a szabadságukért küzdő népek - mint például a krétaiak[6] - érdekében használta föl, mindig névtelenül.

1866. november 6-án három férfit sodródott a hajójára, amikor Abraham Lincoln egyesült államokbeli hadihajó a Nautilus üldözése közben összeütközött a tengeralattjáróval. A férfiak a hajón szinte szabadon mozoghattak, de Nemo megtagadta, hogy elengedje őket. Húszezer mérföldes[7] tenger alatti utazás során[8] hét hónapon át bámulhatta a szemük elé táruló csodákat. A a három férfinak 1867. június 22-én sikerült megszöknie. Verne Nemo kapitány regényében egyikük, a tudós Pierre Aronnax az elbeszélő.

Nemo kapitány ezután még hosszú éveken át folytatta a tengerek alatti vándoréletet. Bajtársai azonban sorra meghaltak, a Nautilus elnéptelenedett, Nemo kapitány magára maradt. 1879-ben Nemo kapitány már hatvanéves volt. Nautilusát azonban egyedül is bekormányozta a Lincoln-sziget egyik, csak vízalatt megközelíthető öblébe.

1885-ben, hat éve már, hogy ebben a barlangban él a kapitány. Ekkor, 1865-ben, látja a Richmond ostromából menekülő Cyrus Smithék léggömbjének lezuhanását a Lincoln-szigeten. Az évszámok hibája Verne hibája.

A következő négy évben Nemo rejtőzködve segíti a telepeseket. Amikor halála közeledtét érzi, magához hívja őket. Arra kéri a hajótörötteket, hogy zárják le és süllyesszék el a Nautilust, a sírját. Mielőtt ezt megtennék a telepesek, Nemo figyelmezteti Smitht, hogy a sziget vulkánja kitörni készül. A vulkán 1869-ben ki is tör, elpusztítja a szigetet, megsemmisíti a Nautilust, csak egy, az óceánból kiemelkedő szikla marad a helyén. Smithék szerencsésen megmenekülnek.

Verne A gőzház regényének egyik cselekmény-szála az említett szipoj lázadás. Az ott szereplő Nana Sahib (1824–1857 eltűnt) valós történelmi személy volt, aki Nana Govind Dhondu Pant néven született és az 1857-es felkelésnek volt a vezetője. Nana Sahibnak nyoma veszett, hivatalosan soha nem azonosították holttestét. Nincs semmi bizonyíték arra, hogy Dakkar hercege Nana Sahib lenne, a valódi és kitalált személyek életútja nem találkozik, kivéve a valóban megtörtént szipojlázadást.

A Nemo név eredete szerkesztés

Nemo kapitány tanult ember, aki valódi identitását az Odüsszeiában található Odüsszeusz és az egyszemű küklopsz, Polüphémosz összecsapására való utalás mögé rejti.[9] A Nemo jelentése: Senki.

„Mikor este megint hazatért a Küklópsz, s megint két embert evett meg vacsorára, Odüsszeusz részegítő borából kínálta. Ízlett a Küklópsznak, s aztán a nevét kérdezte, hogy vendégajándékkal tisztelje meg a borért. Odüsszeusz háromszor is töltött, s mikor már lerészegedett tőle a Küklópsz, így szólt hozzá:

- Küklópsz, a nevemet kérded? Hát én megmondom neked, csak te is add meg az ajándékot, amit ígértél. Senkise az én nevem.

Azt felelte a Küklópsz jó kedvvel:

- Senkise, utoljára foglak megenni a társaid közül, a többit mind előbb, íme ez az ajándékom.

Akkor már elvágódott hosszában, és részegen aludt. Odüsszeusz megtüzesítette az előkészített gerenda végét, társai tartották, s Odüsszeusz megforgatta az izzó fát a Küklópsz egyetlen kerek szemében. Csak úgy sistergett a gőz a Küklópsz szemöldöke alatt. Szörnyű fájdalmában irtózatosan ordított. Meghallották a többi Küklópszok, mindenfelől egybesereglettek, s bekiáltottak jajgató társukhoz:

- Mi bajod Polüphémosz, hogy ennyire ordítasz, és éjnek idején álmunkból is fölversz?

- Senkise bánt engem, Senkise bánt engem, ő öl meg a cselével - hallatszott a barlangból Polüphémosz válasza. S feleltek társai:

- Hát ha senki se bánt, hanem magad vagy, ne ordíts - s avval odébbálltak. Odüsszeusz pedig örült, hogy sikerült a csalafintasága.”

– Odüsszeusz kalandjai - Küklopsz[10]

Nemo leírása szerkesztés

... büszke tartású feje, hidegen csillogó, fekete szeme nagy önbizalomra, nyugodt mozdulatai hidegvérre, kemény, összevont szemöldöke erélyre, bátorságra vallott. S még hozzátenném: az ismeretlen férfi büszke ember benyomását tette rám. Kemény, nyugodt tekintetéből értelem és tisztaság sugárzott, s az egész ember, arckifejezése, taglejtése őszintének tűnt.[11]

Termete magas, homloka domború, orra egyenes, szája határozott vonalú; gyönyörű, egészséges a fogsora, hosszú, keskeny keze roppant kifejező. Arcának volt egy feltűnő jellegzetessége: szemei kissé távol állottak egymástól, s így a látóhatár negyedrészét egyetlen pillantással áttekinthette. Ehhez a különös adottsághoz bámulatos éleslátás járult. S milyen volt a tekintete! Ha rászegezte valamire a tekintetét, szemöldökét összevonta, összehúzott szemhéja teljesen körülvette a szembogarát, s akkor nézett, nézett, s szeme felnagyította a távolság által kicsinyre zsugorodott tárgyakat! S hogy bele tudott nézni az ember lelkébe! Hogy hatolt bele ez a tekintet a sötét tengervízbe, mi mindent látott meg az óceán fenekén!... A két idegen lábán erős, vízhatlan fókabőr csizma volt. Öltözetük valami különös szövetből készült, laza, bő szabása teljesen szabad mozgást engedett.[11]

Uraim, én franciául, angolul, németül és latinul is beszélek.[12]

Nemo magáról szerkesztés

 
Kezében szextanssal teljes pontossággal felvette a helyzetet.[4]
  • Szeretem a tengert! A tenger a mindenség! A föld felületének héttizedét tenger borítja. A tenger felett tiszta és éltető a szél. A tenger végtelen magányában az ember soha sincs egyedül, mert milliónyi élet rezdülését érzi maga körül. A tenger a lét csodálatos, kiapadhatatlan gazdagságát hordja méhében: csupa mozgás és szeretet. Az élő végtelenség, ahogyan az önök nagy költője mondotta. ... A tengerben van a természet hatalmas nagy élettani tartaléka. Földünk, hogy úgy mondjam, a tengerből keletkezett, s ki tudja, talán ott is végződik az élete! Mélyén tökéletes nyugalom honol. A zsarnokok a tengert nem hajthatják uralmuk alá. Felszínén ma még folytathatják jogellenes üzelmeiket, háborúskodhatnak, felfalhatják egymást, kihurcolhatják a víz színére a föld minden borzalmát. De harminc lábbal a tenger színe alatt hatalmuk véget ér, befolyásuk semmivé lesz, erejük összeomlik! Ó, professzor úr, a tenger ölén érdemes csak élni! A tenger ölén van csak igazi függetlenség! A tengerfenéken nincsenek urak és hatalmasok! A tenger alatt én szabad vagyok![12]
  • Én nem számítom magam azok közé, akiket ön művelt embereknek nevez, professzor úr! - tiltakozott élénken a parancsnok. - Én szakítottam az egész társadalommal, mégpedig olyan okokból, amelyek egyes-egyedül énreám tartoznak. Én nem vetem alá magam a társadalmi szabályoknak, és felhívom önt, hogy azokra előttem soha ne is hivatkozzék.[12]
  • Nemo kapitány állításával ellentétben nem közömbös sem az egyén, sem a közösség sorsa iránt. Egy epizódban Nemo megment egy cápai támadástól egy kelet-indiai gyöngybúvárat. De mit gondolhatott akkor a szegény halász, midőn a kapitány ruhája zsebéből kihúzott egy zacskó gyöngyöt, s a halász kezébe nyomta? A szegény ceyloni indus reszkető kézzel vette el a vízi ember nagylelkű ajándékát.[13] Nemo meg is indokolja cselekedetét: Az az indus, professzor úr, az elnyomottak országából való, s én az elnyomottak oldalán állok. Minden elnyomott a testvérem volt, s az is marad, az utolsó leheletemig![13]

Nemo kapitány képeken szerkesztés

  •  
    Nemo kapitány (j) háló– és dolgozó-szobája.[4]
  •  
    A Nautilus kapitánya érdekes észleleteket tett. Nemo kapitány (k)[4]
  •  
    Nemo kapitány maga állott a kormánykerékhez.[4][4]
  •  
    A szekrény aranyrudakkal volt tele. Nemo kapitány (j)[4]
  •  
    Néha-néha megzendült szobájában az orgona hangja.[4]
  •  
    .. ön ma még az én ellenvetésemet is megcáfolja... Nemo kapitány (j)[4]
  •  
    Ott keresztbe fonva karjait.[4]
  •  
    Isten veled, Nap![4]
  •  
    Nemo kapitány nem távozott a fedélzetről.[4]
  •  
    - Úgy van uram! A Bosszúálló[14]... Nemo kapitány (j)[4]
  •  
  •  
    Nemo kapitány! Ön hívott: itt vagyunk! Nemo (b)[15]
  •  
    Harbert a kapitány felé közeledett. Nemo (j2)[15]
  •  
    Fektéből nem bírt már fölemelkedni. Nemo (b)[15]
  •  
    "Isten vegye magához lelkét!" Nemo (b)[15]

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ A rejtelmes sziget  Harmadik rész. XVI. fejezet
  2. ↑ A rejtelmes sziget  Harmadik rész. XVI. fejezet
  3. ↑ Az angol szócikk bevezetője: Tipu Sultan (1750. november 20. - 1799. május 4.), más néven Tipu Sahab vagy Mysore/Maiszúr tigrise, a Dél-indiai Maiszúri Királyság uralkodója volt és a rakétatüzérség úttörője. Uralkodása alatt számos adminisztratív újítást vezetett be, köztük új pénzverési rendszert és naptárat, valamint elindította a maiszúri selyemipar növekedését. Fejlesztette a maiszúri rakétákat, és irányította a Fathul Mujahidin katonai kézikönyv elkészítését. Rakétákat használt a brit erők és szövetségeseik előretörése ellen az angol-maiszúri háborúk idején, ideértve a Polliluri-csatát és a Seringapatam ostromát is. Emellett ambiciózus gazdaságfejlesztési programba kezdett, amely Maiszúrt meghatározó gazdasági hatalommá tette, a világ egyik legmagasabb reálbérével és életszínvonalával a század végén. A Maiszúri Királyság szócikkben az uralkodási ideje 1796-1799, ami erősen ellentmond a tartalomban jóval gazdagabb angol szócikk Tipu Sultan (10 December 1782 – 4 May 1799) dátumnak, vélhetően az utóbbi a valós.
  4. ↑ a b c d e f g h i j k l m n A kép a Húszezer mérföld a tenger alatt első francia illusztrált kiadásból való, amelyet Alphonse de Neuville és Édouard Riou készített. A képaláírások a Franklin Irodalmi és Nyomdai Rt. (194?) hatodik képes kiadásából származnak betűhűen. Nemo helye a képen utólag hozzáírva.
  5. ↑ Nemo kapitány  Második rész. VIII. fejezet. A Spanyol örökösödési háború egyik epizódja volt az 1702-es hajó csata a Vigo-öbölben, ahol az arannyal és ezüsttel megrakott spanyol gályákat akartak a britek megszerezni. Nemo és emberei búvárruhában gyűjtik be a tengerfenékre süllyedt hajók kiszakadt raktereiben találhat aranyat, amit Fernando Cortez a leigázott őslakóktól elrabolt!'
  6. ↑ Nemo kapitány  Második rész. VIII. fejezet. Nemo támogatja a görög szabadságharcot. Verne külön regényt is szentelt a görög szabadságharcnak, ez A lángban álló szigettenger. Az 1866–1869-es nagy krétai forradalom három éves lázadás volt a török uralom ellen.
  7. ↑ A húszezer mérföld a régi francia mérföld. 1 francia mérföld (lieu) = 4 452 m illetve 1 francia tengeri mérföld = 5 564,9 m – esetén 89 040 illetve 111 280 kilométernek felel meg.
  8. ↑ A Nemo kapitány regény eredeti francia címe Húszezer mérföld a tenger alatt volt, magyarul Utazás a tenger alatt címmel is ismert a regény.
  9. ↑ Stephen Bertman (2017-2018). „Captain Nemo's Classical Pedigree” (angol nyelven). Verniana 10, 219-222. o.  
  10. ↑ Odüsszeusz kalandjai - Küklopsz. Sulinet. (Hozzáférés: 2020. november 4.)
  11. ↑ a b Nemo kapitány  Első rész. VIII. fejezet. Mobilis in mobili
  12. ↑ a b c Nemo kapitány  Első rész. X. fejezet. A tengerek vándora
  13. ↑ a b Nemo kapitány  Második rész. III. fejezet. A tízmilliós gyöngyszem
  14. ↑ Ushanti csata
  15. ↑ a b c d A kép a A rejtelmes sziget első francia illusztrált kiadásból való, a képet Jules Férat rajzolta és Charles Barbant metszette. A képaláírások a Franklin Irodalmi és Nyomdai Rt. (194?) hatodik képes kiadásából származnak betűhűen. Nemo helye a képen utólag hozzáírva.

Források szerkesztés

  • ↑ Nemo kapitány: Verne Gyula. Nemo kapitány. Budapest: Franklin (1875. április 12.) 
  • ↑ A rejtelmes sziget: Verne Gyula. A rejtelmes sziget. Budapest: Franklin (1895. április 12.) 
  • Hankiss János (1929. október). „Jules Verne. A tudomány a szépirodalomban”. Budapesti Szemle (623), 54–86. o. (Hozzáférés: 2020. június 25.)  

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nemo_kapitány_(szereplő)&oldid=25638845”