Nemzeti Közszolgálati Egyetem

(2012–) magyar egyetem

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemet (rövidítve: NKE) 2011-ben alapították, a 2011. évi CXXXII. törvény értelmében és 2012. január 1-jén indult el működése. Az egyetem létrehozása a második Orbán-kormány akkori közigazgatási és igazságügyi miniszterének, Navracsics Tibornak elképzelése alapján indult el.[2] A kormány tájékoztatása szerint „az intézmény olyan felsőfokú közszolgálati szakembereket fog képezni, akik az »új generációját adhatják annak a jó államnak«, amelynek kialakításán a kormány megalakulása óta dolgozik.”[3] Az egyetemet a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola, és a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Kara integrációjával hozták létre. Az intézménynek jelenleg négy kara van: Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar, Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, Rendészettudományi Kar és Víztudományi Kar. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem az állam számára képez honvédtiszteket, rendőrtiszteket, valamint közigazgatási-és vízügyi szakembereket, akik a haza szolgálatában végzik munkájukat.
A többi magyarországi egyetemmel szemben különleges kiváltságokat élvez,[4] továbbá jelentős állami többlettámogatásokat kap, azzal az indoklással, hogy speciális, nemzetbiztonsági szempontból is kiemelt jelentőségű képzéseket folytat. Az NKE fenntartója a Miniszterelnökség, amelynek vezetője Gulyás Gergely az intézmény 2019/2020-as tanévnyitóján azt mondta, hogy „a mindenkori magyar kormány és az állam számára kulcsfontosságú intézmény a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), amelyen a közszolgálatba jelentkezők jelentős részét, köztük a katonákat és a rendőröket képzik”.[5]

Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Ludovika frontispiece.jpg
Alapítva 2011
Hely Magyarország, Budapest
Mottó „A haza szolgálatában!”
Típus állami egyetem
Rektor Koltay András (2018. szeptember 1. – )[1]
Tagság
  • Európai Egyetemek Szövetsége
Elérhetőség
Cím 1083 Budapest, Ludovika tér 2.
Postacím 1441 Budapest, Pf. 60
Elhelyezkedése
Nemzeti Közszolgálati Egyetem (Budapest)
Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 28′ 55″, k. h. 19° 05′ 09″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 55″, k. h. 19° 05′ 09″
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemzeti Közszolgálati Egyetem témájú médiaállományokat.
Ludovika Campus
Államtudományi és Közigazgatási Kar, Üllői út 82.

TörténeteSzerkesztés

Az egyetem elődei között tartja számon az 1808. évi VII. törvénycikkel megalapított Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémiát, melynek épületébe költözött. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyik legrégebbi és legpatinásabb jogelődje a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia. A katonai tisztképzés intézményét 1808-ban alapították, de története az 1790-es évekig nyúlik vissza. A Ludovika név azonban többet jelent, mint egy intézmény, hiszen nemcsak a nemzeti tisztképzéssel, hanem a magyar nemzeti törekvésekkel, valamint az önálló magyar haderő felállításának és korszerűsítésnek igényével is összekapcsolódott a történelem során. Az intézmény névadója Habsburg–Estei Mária Ludovika osztrák császárné, magyar és cseh királyné volt, aki a koronázási ajándékából ötvenezer forintot ajánlott fel az alapításra. Emellett gróf Buttler János kezdeményezésére a magyar rendek nyolcszázezer forintot adományoztak az akadémia létrehozására. 1830-ban került sor a Pollack Mihály neoklasszicista építész tervezte akadémia épületének alapkőletételére. Az építési munkálatok 1836-ra befejeződtek, a tisztképzés azonban ekkor még nem indulhatott el. Egészen 1872-ig kellett várni, hogy ténylegesen megkezdje működését a katonai akadémia. Ezt az 1867-es osztrák–magyar kiegyezés tette lehetővé, hiszen a véderőtörvény alapján felállítandó Magyar Királyi Honvédség részére tiszteket kellett biztosítani. 1897-re a Ludovika Akadémia a bécsújhelyi Mária Terézia Akadémiával egyenrangú felsőfokú tanintézetté vált és az ország első felsőoktatási tanintézményei között tartották számon, ahol korszerű ismeretekkel, gyakorlatias képzéssel oktatták és nevelték a leendő tiszteket. Az első világháború után, 1920 szeptemberében újraindulhatott az oktatás az akadémia falai között, de a trianoni tiltások miatt 1927 márciusáig „rejteni” kellett az intézményt. A Ludovika Akadémia utolsó tisztavatása 1944. november 15-én, Körmenden, a Batthyány-kastély várkertjében és Hajmáskéren volt, majd az intézmény Németországba települt át, működése pedig 1945. április 25-én megszűnt. A második világháborút követően elkezdődött az enyészet időszaka: az épületben található értékeket széthordták, az egykori épületegyüttest különböző célokra használták. A fedett lovardában az Alfa filmszínház üzemelt, a főépületben évtizedeken át az ELTE Természettudományi Karának egyes tanszékei működtek. Egy 1994-es kormányhatározat alapján a Magyar Természettudományi Múzeum kiállítását és gyűjteményeit is a Ludovika épületeiben helyezték el, a honvédelmi tárca pedig megkapta a kápolnának és a Hősök Csarnokának a használati jogát, a ludovikások oda csak vendégként jártak. Hosszú út vezetett odáig, hogy a hányattatott sorsú épület 2014-től ismét eredeti funkciójában működjön. 2012. január 1-jén létrejött a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem és a Rendőrtiszti Főiskola átalakulásával, valamint a Budapesti Corvinus Egyetemből kiváló Közigazgatás-tudományi Kar csatlakozásával, az érintett intézmények általános jogutódjaként. A kormány 2012 májusában döntött a Ludovika történelmi épületegyüttesének újjáépítéséről, valamint az Orczy-kert megújításáról. A felújított Ludovika főépületet 2014. március 31-én, Orbán Viktor miniszterelnök adta át az egyetemi közösségnek. Ezt követően évről évre folyamatosan bővült a Ludovika Campus, amely a többi között új oktatási és kollégiumi épületekkel, valamint sportlétesítményekkel is gyarapodott, de a campus beruházás során mindig figyelemmel voltak a történeti kert értékeinek megőrzésére. [6]Az egyetem költözése botrányokkal volt terhes, miután az épületben működött a Magyar Természettudományi Múzeum és a Raoul Wallenberg Szakközépiskola és Szakiskola, amiket a kormány előzetes egyeztetés nélkül szeretett volna onnan eltávolítani.[2][7] A múzeum költöztetése hosszabb időt vesz igénybe, a Raoul Wallenberg Szakközépiskola ugyanakkor demonstrációkkal és tiltakozásokkal érte el, hogy az iskolát diákjaival együtt költöztessék át egy másik épületbe.[8][9][10] Az  NKE végig azon az állásponton volt, hogy amíg az érintett intézmények sorsa megnyugatóan nem rendeződik, nem hagyják el a Ludovika területét. A Természettudományi Múzeum egy része ma is a Ludovika főépületében kap helyet. Az egyetem beruházását is titkosították, mert az a kormány közlése szerint nemzetbiztonsági adatokat is tartalmaz.[11]

2011 novemberében választották meg Patyi András egyetemi tanárt, a Legfelsőbb Bíróság egykori bíráját az egyetem rektorának,[12] aki emellett a Nemzeti Választási Iroda elnöki tisztét is betölti.[13] Pozíciójában 2016-ban is megerősítették,[14] ennek ellenére 2018 júliusában lemondott a rektori pozícióról.[15] Patyi András az intézmény első rektoraként kiemelkedő szerepet játszott abban, hogy az Egyetem jelentős fejlődésen menjen át az első éveiben. Kialakult a képzés-oktatás egységes szerkezete, elindult az intézményben a tudományos élet, egyre bővült és modernizálódott az infrastruktúra. Patyi András rektori munkája mellett a Nemzeti Választási Bizottság elnöki posztját is betöltötte, de a két pozíció nem jelentett semmilyen hátrányt az intézmény fejlődésre.[16]

2018. szeptember 1-től az egyetem új rektora Koltay András egyetemi tanár, aki rektori teendői mellett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának polgári jogi tanszékén tanszékvezető, valamint tagja a Médiatanácsnak (2019-ig).[17] Koltay Andrást az egyetem szenátusa egyhangú szavazati aránnyal támogatta az intézmény által kiírt rektori pályázaton. A köztársasági elnök döntése alapján a rektori megbízatás 2018. szeptember 1-jétől 5 év időtartamra szól. Koltay András 2002-ben szerzett jogi diplomát a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, amelynek tanszékvezető oktatója volt. Fő kutatási területe a szólásszabadság, a médiajog és a személyiségi jog. 2019-ig tagja volt a Médiatanácsnak. [18]

2015. június 1-én Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter benyújtott egy javaslatot, miszerint az év őszétől az NKE-n kívül más felsőoktatási intézmény nem indíthat közigazgatási, rendészeti és katonai képzési területen szakokat, valamint ide kerülne át minden államtudományi képzés.[19] A felvetést számos jelentős magyar egyetem dékánjának tiltakozása fogadta,[20][21] a Magyar Tudományos Akadémia tagjai pedig bojkottálták is az NKE-ben tervezett ülésüket.[22] Az NKE közleményben értetlenségének adott hangot és közölte, hogy nem a meglévő egyetemek helyett, hanem azok mellett kívánja megteremteni a közszolgálati életpályára alkalmas, az államtudományokban a legszélesebb körben jártas szakemberek képzésének lehetőségét.[23] (Ezt a közleményt viszont Lázár János saját maga cáfolta meg a tíz nappal korábban tett javaslatával.)

Az NKE az együttműködés egyetemeként szoros kapcsolatot alakított ki az elmúlt években számos hazai és nemzetközi felsőoktatási intézménnyel. Igaz ez a magyarországi, jogi képzést folytató intézményekre is, amelyek tevékenységét sohasem kérdőjelezte meg, vagy gyengítette, Az NKE többször jelezte, hogy „a széles társadalomtudományi alapokra építő, doktori címmel záródó magyar jogászképzés nemcsak történelmi hagyomány, hanem fontos nemzeti érték a magyar felsőoktatásban, amely megtartása és megerősítése indokolt és szükséges". Az NKE nem az "okleveles jogász" diplomát kiadó és az ehhez szükséges jogászképzést biztosító Állam- és Jogtudományi Karok helyett kíván államtudományi képzést megalapozni, hanem ezek mellett teremti meg a közszolgálati életpályára alkalmas, az államtudományokban a legszélesebb körben jártas szakemberek képzésének lehetőségét.[24]

2015 júliusában derült ki, hogy a kormány a Ludovika Campusának 2015 és 2018 közötti fejlesztésére több mint bruttó harmincmilliárd forintot biztosít a központi költségvetésben.[25] Az NKE Ludovika Campusának fejlesztése egységes és szakmailag is támogatott koncepció alapján valósul meg, ebben a kormányzati támogatásnak kiemelt szerepe van. A sajtóban előszeretettel igyekeznek az NKE –t úgy bemutatni, mint ami kiemelt támogatásokat kap. Ezzel szemben az igazság az, hogy a jogelőd intézmények ingatlanjaira, műszaki feltételeire olyannyira nem költöttek az elmúlt évtizedekben, hogy azok állapota méltatlanná vált a felsőoktatáshoz, 25 év lemaradását pótolta a Ludovika Campus – projekttel az állam. A kormány más intézményeknek is biztosított kiemelt támogatást, kezdve az elhibázott PPP konstrukciók kiváltásától a Pécsi Tudományegyetem támogatásáig. Az elmúlt 20-25 évben kormányoktól függetlenül sok fejlesztés történt a felsőoktatásban, és ebbe a sorba végre be tudott lépni a közigazgatási, katonai és rendészeti képzés is. A Ludovika Campus projekttel megújult egy teljes városrész is.[26]

Az intézmény számos hazai és nemzetközi szakembernek, közéleti személyiségnek adományozott különböző elismeréseket, köztük az egyiptomi államfőnek is adott át díszdoktori címet az egyetem rektora. Abdel-Fattáh esz-Szíszi még 2013-ban puccsal döntötte meg demokratikusan megválasztott elődje hatalmát, akit halálra is ítéltek.[27]

2017 februárjában Orbán Viktor miniszterelnök egy interjúban úgy fogalmazott: „Az államtudományi képzés átalakításával olyan közigazgatási tisztségviselőket kell képezni, akik a szakmai tudásuk mellett elkötelezettek a nemzeti érdek képviselete, a morális tartás és a köz szolgálata iránt.” Közölte, szerinte az NKE megalakítása jelentős lépés a közigazgatás reformjában, mert olyan szakembereket képez, akik új generációját adhatják annak az államnak, amelynek felépítésén a kormány megalakulása óta dolgozik, mellyel megismételte a kormány hat évvel korábbi véleményét. Hozzátette: „Az NKE-nek van egy olyan erőforrása, amely előreviszi: a hazaszeretet.”[28]

2017 augusztusában a Lázár János miniszterelnökségi és Trócsányi László igazságyügyi miniszterek által jegyzett tervezet szerint 2023. január 1-től csak az tölthet be vezető pozíciót a közigazgatásban, aki elvégezte a NKE államtudományi mesterképzését. A tervezett törvénymódosítás csak a 2006 előtt szerzett jogász diplomával rendelkezőket mentesíti az államtudományi képzés elvégzése alól. A törvény tervezet ugyanis csak az állam- és jogtudományi doktori címmel rendelkezőknek ad mentesítést, 2006 óta azonban nem így hívják hivatalosan a jogász diplomát. Az intézkedést nem felmenő rendszerben léptetnék életbe, vagyis az összes, már hivatalban lévő közszolgálati vezetőnek úgy kell készülnie, hogy meg kell szereznie a papírt 2023-ig, ha meg akarja őrizni pozícióját.[29]

A törvényjavaslat végül lekerült a napirendről, ma a közigazgatásba bármely felsőoktatási diplomával el lehet helyezkedni. A jelentős összegű kormányzati támogatások miatt az egyetemet rendszeresen érik részben politikai jellegű támadások, amelyek azonban néhány esetben teljesen alaptalanok, viszont kismértékben rombolják az egyetem és az ott tanuló hallgatók presztízsét.

KarokSzerkesztés

Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (HHK)Szerkesztés

A Kar a 2000. január 1-jén a katonai felsőoktatási intézmények integrációjával létrejött Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem jogutódja.

A katonai vezetők felkészítésének hagyományai a magyar államiság kezdetének időszakára nyúlnak vissza. Akkoriban a nemes ifjak lovagi szellemben történő felkészítése volt a képzés alapja, később a költő és hadvezér Zrínyi Miklós foglalkozott a „hadak vezetésével”. Az Osztrák Birodalomban Mária Terézia óta nagy jelentősége volt a minőségi tisztképzésnek, míg a Magyar Ludoviceum Hadi Académia terve a reformkor gondolatai között született meg. Alapítását az 1808. évi országgyűlés iktatta törvénybe, amelyet napjainkban is sokszor emlegetnek, nem kevésbé a Magyar Királyi Honvéd Hadiakadémia 1920. szeptember 27-i megalakulását, amely már a Hungária körúti bázison végezte a tisztképzést és lett a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ZMNE) jogelődje. A költő és hadvezér nevét viselő intézmény 2000 és 2012 között működött. Magyarország egyetlen katonai felsőoktatási intézményében két karon, a Kossuth Lajos Hadtudományi Karon és a Bolyai János Hadmérnöki Karon folyt a honvédtisztképzés, valamint civil biztonság- és védelempolitikai, nemzetbiztonsági, védelmi igazgatási, biztonságtechnikai mérnök, büntetés-végrehajtási nevelők képzése. Az egyetemen két doktori iskola, a Hadtudományi Doktori Iskola és a Hadmérnöki Doktori Iskola működött. A képzés két kampuszon, a budapesti Hungária körúton, valamint Szolnokon zajlott. A ZMNE 2012. január 1-jével egyetemi karként integrálódott a létrejövő Nemzeti Közszolgálati Egyetembe Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar néven.

A Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (HHK) a fenntartó igényeinek megfelelően a Magyar Honvédség haderőnemei számára képez katonai vezetőket, parancsnokokat. A kar a több mint kétszáz éves magyar nyelvű tisztképzés hagyományait megőrizve, ugyanakkor a 21. század kihívásainak eleget téve végzi a honvéd tisztjelöltek szakmai felkészítését, a Magyar Honvédség személyi állományának át- és továbbképzését. A korszerű ismeretek átadásán túl a HHK nagy hangsúlyt fektet a hallgatók haza iránti elkötelezettségének növelésére és a katonai hagyományok ápolására.

A képzés során a tisztjelöltek olyan rendszerszemléletű ismereteket, készségeket és képességeket sajátíthatnak el, amelyek alkalmassá teszik őket első tiszti beosztásuk ellátására, önálló szakmai továbbképzésre, az előmeneteli rendben következő beosztások hosszú távú megalapozására. A honvéd tisztjelöltek a Magyar Honvédség tényleges állományú tagjaiként a Magyar Honvédség Ludovika Zászlóalj állományában teljesítenek katonai szolgálatot.[30]


A Kar Doktori Iskolái:

  • Hadtudományi Doktori Iskola[31] (HDI)
  • Katonai Műszaki Doktori Iskola[32] (KMDI)


Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK)Szerkesztés

A magyar közigazgatási szakemberképzés évszázados múltra tekint vissza, hiszen például a jogászképzésben már a XVIII. században oktatták a politico-camerális tudományokat. Később, hol különvált, hol egy intézményben egyesült a jog – és államtudományi, közigazgatási képzés. A XX. században például a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem közgazdaságtudományi diplomája államigazgatási munkakörök ellátására is jogosított. A század közepétől a Műegyetem keretein kívülre került a közgazdasági és a közigazgatási képzés, ugyanis előbbi önálló egyetemet kapott, míg az utóbbi megszűnt és beolvadt az állam- és jogtudományi képzésbe. Az Államigazgatási Főiskola az Elnöki Tanács 1977. évi 3. sz. törvényerejű rendeletével alakult meg a felső szintű közigazgatási szakemberképzés érdekében. Azóta kiépült a főiskolai alap-, szak- és továbbképzés teljes vertikuma, és az intézményi integráció nyújtotta lehetőségekre is építve befejeződött az egyetemi szintű közigazgatási szakemberképzés tartalmi kidolgozása.

A magyar közigazgatási szakemberképzés bázisintézménye az 1977-ben alapított Államigazgatási Főiskola, amely az ezredvégi felsőoktatási reform eredményeként a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Államigazgatási Kara lett 2000-ben. Ezzel megteremtődött a lehetősége az egyetemi szintű közigazgatási képzésnek. 2004. január 1.-től egy hétkarú integrált intézmény - a Budapesti Corvinus Egyetem - Államigazgatási Karaként működött. 2006-ban a kar egyetemi karrá vált, új neve Közigazgatástudományi Kar lett, jelmondata: „Pro publico bono”.

2012-től a Nemzeti Közszolgálati Egyetem része. A kar neve 2016. február elsején Államtudományi és Közigazgatási Kar lett. 2019. augusztus 1-jétől a versenyképesebb, hatékonyabb és átfogóbb képzés nyújtása érdekében összevonták az Államtudományi és Közigazgatási Kart (ÁKK), valamint a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kart (NETK) és létrejött az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK). A kar legfőbb célkitűzése olyan szakemberek képzése, akik a tanulmányaik során megszerzett ismeretek és készségek révén magas színvonalon helytállnak a magyar közigazgatási, valamint a külképviseleti és európai uniós intézményekben történő diplomáciai és más nemzetközi feladatok ellátása során is. Az ÁNTK-n végzett hallgatók olyan közigazgatási szakemberek lesznek, akik mind a hazai, mind a nemzetközi adminisztrációs környezetben megállják a helyüket. Az itt szerzett végzettség utat nyit az európai uniós igazgatás, a nemzetközi szervezetek vagy akár a védelmi szektor különböző szintjei felé is.[33][34]

2013-tól elindult a Karon a doktori képzés, a Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola, mely hazánk első és egyetlen ilyen profilú doktori iskolája, amely a közigazgatás-tudomány területén különböző képzési formákban biztosítja a doktoranduszok tudományos pályára való felkészítését. Kutatási területei átfogják az állam- és közigazgatás-történetet, a jogtudományt, a közigazgatási szervezéstant és szociológiát, a gazdaságtudományokat, az államtudományokat és kormányzástant, a nemzetközi és európai tanulmányokat, valamint a közigazgatás személyi állományát.[35]

A Kar jelenleg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem új Oktatási Épületében helyezkedik el, amely Budapesten az Üllői út 82. szám alatt található.


Rendészettudományi Kar (RTK)Szerkesztés

A modern rendőrtisztképzés kialakulásának kezdete az 1867-es kiegyezést követő időszakra tehető. A dualizmus korában jött létre a magyar rendvédelem, amely a térség rendvédelmi hagyományain és nyugat-európai tapasztalatokon alapult. A képzés a kezdeti tanfolyam jelleg után egyre szervezettebb formát öltött, a trianoni békediktátum után, 1920-ban megkezdődött a rendőri szakoktatás teljes körű kiépítése is. A békeparancs aláírása előtt az 5047/1919. ME sz. rendelettel államosították a rendőrséget, és ezzel létrehozták a magyar állami rendőrséget. A képzés igazodott ehhez, a következő évtizedekben többféle iskola működött. Az 1960-as években aztán a bűnözés változása és az egyre növekvő feladatok szükségessé tették egy képzettebb rendőrtisztállomány létrehozatalát, melynek alapja a rendőrtisztképzés főiskolai szintre való emelése volt. A Belügyminisztérium 1970. május 28-án határozott a Rendőrtiszti Főiskola létrehozásáról, az intézmény 1971. szeptember 1-jén kezdte meg működését. A felvett hallgatók a tanulmányaik befejezése után államvizsgát tettek és oklevelet kaptak. A képzés később a rendvédelem mellett katasztrófavédelmi, gazdaságvédelmi és a civil biztonsági szférára is kiterjedő szakokkal bővült és megalapozta a jogutód, az NKE Rendészettudományi Karának képzési portfólióját.

Magyarországon kizárólag a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán képeznek rendészeti felsőfokú végzettséggel rendelkező szakembereket, így a hazai felsőoktatásban ez a képzés egyedülálló. Az intézményben eltöltött évek alatt nemcsak a hivatástudat és a szakértelem erősödik a hallgatókban, hanem egy magas színvonalú tudásra is szert tehetnek, továbbá elsajátíthatják az elvárt magatartásformákat, mellyel felkészülten és elhivatottan tudnak majd helytállni a rendészeti szerveknél.

Az itt végzettek iránt hosszú távon is prognosztizálható a kereslet, hiszen folyamatos a megrendelői igény a rendészeti ágazat szervei, így különösen a Rendőrség, a Büntetés-végrehajtási Szervezet, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a magánbiztonsági és az önkormányzati rendészeti szféra részéről.

A hivatásos állományban lévők az alapképzést követően államilag támogatott rendészeti vezető mesterképzésre jelentkezhetnek, akik a későbbiekben akár az igazságügyi, az önkormányzati és a pénzügyi ágazatban, a büntetés-végrehajtás, a rendőrség, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és a civil biztonság területen is el tudnak helyezkedni.[36]

Az egyetem Rendészettudományi Doktori Iskolája (RDI) a rendészettudomány területén különböző képzési formákban biztosítja a doktoranduszhallgatók tudományos pályára való felkészítését. A képzés kutatás alapú ismeretekre épül, és célja, hogy segítse a tudás-alapú rendészeti kultúra elterjesztését. Kutatási területei közé tartozik az általános rendészetelmélet, a rendészettörténet, a nemzetbiztonság és rendészet, a szakrendészetek, a rendészet európai uniós és nemzetközi vonatkozásai, a rendészet jogi, kriminológiai, kriminalisztikai és társadalomtudományi aspektusai[37]


Katasztrófavédelmi Intézet (KVI)

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézete a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) szakmai felügyelete mellett 2012. január 1-jén alakult meg. A Rendészettudományi Kar részeként működő intézet három egyetemi tanszéket – Katasztrófavédelmi Műveleti Tanszék, Tűzvédelmi és Mentésirányítási Tanszék, Iparbiztonsági Tanszék –, valamint egy Oktatásszervezési Osztályt foglal magában. Az intézet az egyetem Hungária körúti campusán működik, képzéseit a Rendészettudományi Kar hirdeti meg.

A Katasztrófavédelmi Intézet olyan felsőoktatási portfóliót kínál, amely az alapképzéstől a doktori képzésig, a hivatásos katasztrófavédelmi szervezetek és a gazdasági szereplők igényeinek megfelelően biztosítja a szakemberek utánpótlását. 2013-tól új katasztrófavédelem alapszak indult, ahol a fiatalok a katasztrófavédelmi műveleti szakirány, tűzvédelmi és mentésirányítási szakirány, valamint az iparbiztonsági szakirány közül választhatnak. A 2016/2017. tanévtől elindult a kétéves katasztrófavédelem mesterképzés is, mely integrálja a katasztrófavédelem alapképzési szak szakirányait és a képesítésnél a vezetői képességek kompetenciái dominálnak.[38]


Víztudományi Kar (VTK)Szerkesztés

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság 1962. szeptember 1-jén bajai székhellyel megalapította a Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikumot. A felsőfokú technikumok működését illetően az 1960-as évek végén jelentős változások (összevonás, megszűnés) történtek. Ezeknek a változásoknak a részeként 1970/1971. tanévtől kezdődően a képzés a Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Főiskolai Karaként folytatódott. A tanulmányaikat eredményesen befejező hallgatók ekkor már nem szaktechnikusi, hanem üzemmérnöki diplomát vehettek át. A felsőoktatás korszerűsítésének következő lépcsője a Kar – 1979. január 1-től a Pollack Mihály Műszaki Főiskola (PMMF) oktatási szervezeti egységévé vált, Vízgazdálkodási Intézet néven, majd 1994. július 1-től a PMMF Vízgazdálkodási Tagozataként a Pécsi Egyetem szervezeti egységeként. 1996. június 1-én a Tagozat kivált a Pécsi Egyetemből. A felsőoktatási integrációs törekvések eredményeként Baja város két felsőoktatási intézménye a 125 éves múlttal rendelkező Eötvös József Tanítóképző Főiskola és a PMMF Vízgazdálkodási Tagozata egyesült, és Eötvös József Főiskola néven közös szervezeti keretek között működött tovább. A főiskola Műszaki Fakultása az 1962-ben alapított Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikum jogutódja. A fakultás 2010-ben Eötvös József Főiskola, Műszaki és Közgazdaságtudományi Karként működött tovább. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar 2017. február 1-jén az Eötvös József Főiskola Vízellátási és Környezetmérnöki Intézetének, valamint Vízépítési és Vízgazdálkodási Intézetének a Nemzeti Közszolgálati Egyetembe történő beolvadásával jött létre.        

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kara a vízügyi ágazat egyik legfontosabb utánpótlási bázisa, képzése országos hírű és jelentőségű. Az építőmérnöki, környezetmérnöki és vízügyi üzemeltetési mérnöki alapképzési szakokon a 21. század legnagyobb környezeti és társadalmi kihívására, a globális éghajlatváltozásból eredő vízhiány és a vízgazdálkodás egyéb problémáinak kezelésére képeznek szakembereket. A jövő vízgazdálkodása ugyanis alapvetően meghatározza majd a világ és benne hazánk gazdasági teljesítőképességét, élelmiszerbiztonságát, környezeti állapotát és a lakosság életminőségét is, így a vízügyi szakma az a kulcsfontosságú terület, ami nélkülözhetetlen mindaddig, amíg a víz a földi lét alapját jelenti.

A képzések helyszíne Baja, ahol az egyetem korszerű oktatási infrastruktúrával – vízügyi technológiai eljárások oktatására alkalmas oktatóhelyekkel, laboratóriumokkal, mérőműszerekkel – és jól felszerelt, modern kollégiummal rendelkezik. A VTK-hoz tartoznak a Kelet-Mecsekben, Magyaregregyen és a Duna partján, Érsekcsanádon található mérőtelepek, amelyek a vízgyűjtőfeltárás és a nagyvízi mérések oktatásának helyszínéül szolgálnak.

[39]

Kurzusok, képzésekSzerkesztés

Diplomataképző Program

A magas szintű elméleti és gyakorlati képzést nyújtó Diplomataképző Program a Külgazdasági és Külügyminisztérium és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szoros együttműködésében valósul meg, versenyképes tudást kínálva mindazoknak, akik a magyar diplomáciai karban kívánnak dolgozni, és a magyar nemzeti és gazdasági érdekeket akarják képviselni a világban. Az egyéves kurzus helyszínét a Nemzeti Közszolgálati Egyetem biztosítja a Ludovika Campuson, ahol a felvételt nyert hallgatók többek között a külügyi tevékenység szempontjából fontos szakmai és nyelvi ismereteket sajátíthatnak el, valamint számos készségfejlesztő kurzuson vehetnek részt és szimulációs gyakorlatok részesei lehetnek.[40]


Nemzetek Európája Karrierprogram

2020. szeptemberétől indul a Nemzetek Európája Karrierprogram, melyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem az Igazságügyi Minisztériummal együttműködve valósít meg azzal a céllal, hogy növelje az Európai Uniós intézményeknél sikeresen pályázó és elhelyezkedő, megfelelő szakpolitikai ismeretekkel rendelkező magyar szakemberek számát. A program igazi mérföldkőnek számít az európai uniós karrierre készülők támogatásában, hiszen egyszerre kínálja az elméleti ismeretek elmélyítését és a gyakorlat első kézből, szakemberek útján történő átadását. A hat hónapos képzésben a készségfejlesztésre és a szakirányú nyelvismeret fejlesztésére is kiemelt figyelmet fordítanak.[41]

Kutatóközpontok, intézetekSzerkesztés

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen 2019-től már nem működnek karközi intézetek, azok tevékenységüket valamely kar, vagy a közben létrejött Eötvös József Kutatóközpont részeként végzik.


Eötvös József Kutatóközpont (EJKK)

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpontja (a továbbiakban: EJKK) 2019. február 1-jén alakult meg, a rektor felügyeletével és az igazgató vezetésével működik. Az EJKK az Egyetem kiemelt stratégiai kutatásainak központi szintű szervezését ellátó, kutatóintézeteket működtető kutatási szervezeti egysége. AZ EJKK a kiemelt stratégiai kutatásokat folytató kutatóintézetein keresztül meghatározott területeken stratégiai szintű, multidiszciplináris kutatásokat folytat, mely kutatások tudományos eredményei beépülnek a karok oktatási tevékenységébe, általában véve gazdagítják az Egyetem kutatási tevékenységét, és erősítik az együttműködést más felsőoktatási, valamint tudományos intézmények kutatóival. Küldetése továbbá, hogy báró Eötvös József államtudományi munkásságának eredményeit a mai kor számára átörökítse, szellemi hagyatékát ápolja. [42]


További intézetek:

Közigazgatási Továbbképzési Intézet

A közigazgatásban foglalkoztatott köz- illetve kormánytisztviselők a közszolgálati életpályájuk során a jogszabályban meghatározott módon jogosultak előmenetelre. A jogszabályban meghatározott besorolási fokozatba lépéshez, vagy az álláshely betöltéséhez szükséges azonban, hogy a tisztviselő a számára előírt képzéseket vagy vizsgákat teljesítse.

[43]

Stratégiai Tanulmányok Intézete

A Stratégiai Tanulmányok Intézete (STI) célja, hogy a Ludovika – Nemzeti Közszolgálati Egyetem presztízsére és infrastrukturális lehetőségeire építve előmozdítsa azoknak az egyetemi hallgatóknak, fiatal pályakezdőknek a magas színvonalú képzését és hálózatba szerveződését, akik a jövőben a magyarországi közigazgatásban, a határon túli magyarság körében, közép-európai - elsősorban visegrádi - keretben és az európai uniós intézményekben vezető tisztségeket tölthetnek be.

Az STI kiemelt célja, hogy a képzéseket az államigazgatás valós igényeihez igazítsa, erősítse a nemzeti elkötelezettséget és a közszolgálat fontosságába vetett hitet, ugyanakkor olyan horizontot nyisson a fiatalok előtt, amelyen kirajzolódik a nemzeti érdekérvényesítés eredményes útja a modern kommunikáció eszközei által is alakított nemzetközi térben. E célok megvalósításához a Stratégiai Tanulmányok Intézete növeli a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jelenlegi tehetséggondozó rendszerének hatékonyságát, fejleszti kapcsolatrendszerét más vezető felsőoktatási intézményekkel, kapcsolatokat épít ki azokkal a régiós felsőoktatási intézményekkel, amelyekkel együttműködve V4-es keretben jó eséllyel létrehozható és fejleszthető a regionális együttműködést fontosnak tartó fiatal szakértők köre. Továbbá kapcsolatot ápol azokkal a vezető nyugat-európai intézményekkel, amelyek európai uniós keretben segíthetik a Ludovika – Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkájának eredményességét.[44]

Az egyetemet övező botrányokSzerkesztés

2017 áprilisában nyilvánosságra hozták, hogy az Európai Bizottság jelentős túlszámlázásokat talált a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a kormányhivatalok egyik közös projektjénél. Ezen program célja az állami és az önkormányzati hivatalnok képzés megújítása, evégből a részt vevő szervek tananyagot fejlesztenek ki, valamint megújítják a teljes közszolgálati továbbképzési rendszert. Az Európai Bizottság 2016-ban vizsgálta a projekt elszámolási tervét, levelükben többek között kifogásolták az előkészítésre és a személyi költségekre fordítandó összeget, de túlárazottnak találták a képzési költségeket, az oktatási helyiségek bérlésének anyagi vonzatát, valamint a képzéseken résztvevők élelmezésének költségeit is. A Miniszterelnökség megerősítette, hogy a Bizottság a különböző projektelemek költségvonzatának áttekintését és indoklását kérte az irányító hatóságtól.[45]

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem vezetői egy 2017 májusában tételesen cáfolták az intézményt ért vádakat. Elhangzott, hogy az NKE más magyar és külföldi felsőoktatási intézményekkel, kutatóműhelyekkel, közigazgatási szervekkel, partnerintézményekkel együttműködésben valósította meg a KÖFOP-projekteket, amelyeken csaknem ezer oktató és adminisztratív munkatárs dolgozott.  Az egyetem a 2018 végéig tartó projektben 82 ezer tisztviselő képzését vállalta el, egyénenként átlagosan 30 óra egyéni fejlesztési program keretében. A fejlesztés révén Európa legnagyobb és leginkább innovatív felnőttképzési rendszere jön létre a közszolgálati szektorban. Padányi József akkori tudományos rektorhelyettes, projekt szakmai vezető szerint a megjelent hírekkel és vádakkal szemben nem történt semmilyen szabálytalanság a pályázatokkal kapcsolatban. Az NKE szakmailag megalapozott pályázati kérelmét szabályosan adta be az irányító hatóságnak. A pályázati kérelmet az NKE szenátusa támogatta és a fenntartói testület is jóváhagyta. Minden egyes pénzügyi tétel az irányító hatóság által engedélyezett, továbbá minden fejlesztés a fenntartói testület jóváhagyásával, rendszeres ellenőrzésével zajlik. A projektekkel kapcsolatban az Európai Bizottság február 27-én levélben tett fel kérdéseket a KÖFOP magyarországi irányító hatóságának, a Miniszterelnökségnek. Erre a magyar szervezet 60 napos határidővel meg is küldte a válaszát. Ezen felül levélben kérték a bizottságot, hogy határolódjanak el az egyetem elleni rágalmaktól - mondta a rektorhelyettes, aki kiemelte: a bizottság minden tény birtokában van, semmilyen konkrét problémát, észrevételt nem tárt fel. A projekt másik vezetője, Kis Norbert az eltúlzott, aránytalan költségekről szóló vádakat utasította vissza tételesen. A vádakkal szemben a tény az, hogy például hasonló nyugat-európai fejlesztésekkel összehasonlítva is az egyik legolcsóbb és legköltséghatékonyabb fejlesztést valósítja meg az NKE - jegyezte meg a dékán. Példaként említette, hogy a tisztviselők 30 órás fejlesztése - egyénenként 350 ezer forint - körülbelül fele annyiba kerül, mint más nyugat-európai országok hasonló képzései.  [46]

Az egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának 2019. március 15-i ünnepségén az egyik versmondó fellépő kisiskolás verséből (Petőfi Sándor: Magyar vagyok) utólagosan akarták kicenzúrázni a vers utolsó versszakát.[47] Az NKE a sajtóhoz eljutatott közleményében kitér arra, hogy a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar március 14-i ünnepi állománygyűlésének programjában szerepelt általános iskolás gyermekek szereplése, versmondása is. Az esemény szervezői úgy állították össze a teljes programot, hogy az ünnepi megemlékezés a honvédtisztképzés hagyományait, annak történelmi jellegzetességeit minél jobban megjelenítse, kidomborítsa. Ezért döntöttek úgy, hogy Petőfi Sándortól olyan verset mondjon el a diák, amely sokkal inkább illeszkedik a tiszti tradíciókhoz. A választás A honvéd című versre esett, aminek felolvasását azonban a diák nem vállalta. A szervezők sajnálják, ha ez benne esetlegesen rossz érzéseket kelthetett, de minden esetben a szervezőké a felelősség a rendezvény tartalmának kialakításáért és megfelelő lebonyolításáért- olvasható a közleményben. [48]

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. https://honvedelem.hu/cikk/112180_atvette_kinevezeset_az_nke_uj_rektora
  2. a b Szupersebességgel csinálnak helyet Navracsics egyetemének Index, 2011. február 25.
  3. 2012-ben indul a közszolgálati egyetem Index, 2011. február 23.
  4. http://hvg.hu/itthon/201720__orbanegyetem__kozszolgalati_kepzes__versenyelony__kivetelezettek
  5. Az állam és a kormány számára kulcsfontosságú a közszolgálati egyetem. (Hozzáférés: 2019. szeptember 10.)
  6. Siposné Kecskeméthy Klára–B. Kalavszky Györgyi: A Ludovika. Budapest, HM Zrínyi Nonprofit Kft., 2013 (második javított kiadás), p. 228 
  7. A kormány új egyeteme kitúrja a természettudományi múzeumot Index, 2011. február 25.
  8. Ha nem lenne ez az iskola, már nem élne a kishúgom Index, 2015. április 20.
  9. Megmaradhat a Raoul Wallenberg Szakközépiskola Index, 2015. április 23.
  10. Megvan, hova költöztetik a Wallenberg szakközépiskolát Index, 2015. május 5.
  11. Titkosították a Ludovika Campus beruházását is Index, 2012. augusztus 8.
  12. Patyi András lesz a közszolgálati egyetem rektora Index, 2011. november 22.
  13. Független az az NVB-elnök, akinek három másik vezetői poszt is belefér? HVG, 2016. szeptember 13.
  14. Patyi András marad a Közszolgálati Egyetem rektora HVG, 2016. szeptember 2.
  15. [1] Index, 2018. július 4.
  16. Változás az NKE élén. (Hozzáférés: 2018. július 2.)
  17. [2] NKE, 2018. szeptember 3.
  18. A Szenátus és az FT is támogatta Koltay András rektori pályázatát
  19. Átalakul a közszolgálati egyetem, itt van Lázár javaslata HVG, 2015. június 2.
  20. Dékáni állásfoglalás 2015. június 8.
  21. Közösen tiltakoznak a dékánok az államtudományi képzés átalakítása ellen HVG, 2015. június 10.
  22. Bojkottálta az MTA a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet HVG, 2015. június 15.
  23. A közszolgálati egyetem szerint ők nem tartanak be a jogászképzésnek HVG, 2015. június 11.
  24. Válasz a jogtudományi karok dékánjainak. (Hozzáférés: 2015. június 11.)
  25. 30 milliárd forintot költenek a közszolgálati egyetem campusára HVG, 2015. július 24.
  26. Patyi András: Folytatódik a Ludovika Campus bővítése. (Hozzáférés: 2015. december 30.)
  27. Magyarországra jön Egyiptom puccsista vezetője, díszdoktort csinálunk belőle Index, 2015. június 3.
  28. Orbán kedvenc egyetemét a hazaszeretet viszi előre HVG, 2017. február 14.
  29. 2023-tól csak az lehet vezető közszolga, aki Orbán kedvenc egyetemén végzett Index, 2017. augusztus 30.
  30. A Kar története
  31. Hadtudományi Doktori Iskola
  32. Katonai Műszaki Doktori Iskola
  33. Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar bemutatkozás. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  34. Tájékoztató az Államtudományi és Közigazgatási Kar, valamint a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar egyesüléséről (angol nyelven). www.uni-nke.hu. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  35. Doktori képzés
  36. Rendészettudományi Kar bemutatkozás. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  37. Rendészettudományi Doktori Iskola bemutatkozás. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  38. Katasztrófavédelmi Intézet. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  39. Víztudományi Kar. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  40. Diplomataképző programot indít a KKM és az NKE. (Hozzáférés: 2020. április 9.)
  41. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem pályázati felhívása a Nemzetek Európája Karrierprogramra. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  42. Eötvös József Kutatóközpont. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  43. Közigazgatási Továbbképzési Intézet. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  44. Stratégiai Tanulmányok Intézete. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  45. Ki akartuk lopni az EU szemét is, észrevették 24.hu, 2017. április 10.
  46. Ezzel magyarázza az NKE rektora az egyetemet ért vádakat. (Hozzáférés: 2017. május 8.)
  47. Ki akarták hagyatni a kínosnak vélt utolsó versszakot Petőfi verséből Index, 2019. március 14.
  48. Ünnepi állománygyűlés a HHK-n. (Hozzáférés: 2019. március 18.)