Wikipédia

Nemzeti alaptanterv

állami közoktatási alaptanterv Magyarországon
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul.
Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont!

A Nemzeti alaptanterv (NAT) a magyarországi oktatás egyik alapvető, tartalmi-szabályozó dokumentuma. A NAT-ot a Magyar Közlönyben hirdetik ki, a jelenleg hatályos szöveget az 5/2020. (I. 31.) Kormányrendelet tartalmazza[1].

Fő funkciója szerkesztés

A Nemzeti alaptanterv fő funkciója a közoktatás tartalmának elvi, szemléleti megalapozása. Az iskolák önállóságát szem előtt tartva meghatározza a közoktatás általános céljait, a közvetítendő műveltség fő területeit, a közoktatás tartalmi szakaszolását és az egyes tartalmi szakaszokban megvalósítandó fejlesztési feladatokat. A NAT tehát meghatároz kulcskompetenciákat, kiemelt fejlesztési feladatokat és műveltségi területeket.

Története szerkesztés

A jelenleg hatályos 2020-as NAT előtt további 4 Nemzeti Alaptanterv látta el a szabályozási feladatokat (1995,[2] 2003,[3] 2007[4], 2012[5]). 2018. augusztus 31-én az Emberi Erőforrások Minisztériuma nyilvánosságra hozta az új NAT tervezetét, melyet 2018. szeptember 30-ig lehetett véleményezni.[6] A felmerült kritikák miatt – egyes tanárok túl liberálisnak tartották a Nemzeti Alaptantervet és hiányolták belőle a nemzeti jelleget – ismét visszaküldték átdolgozásra.[7] A NAT 2020 körüli átdolgozása ugyanakkor azért váltott ki jelentős tiltakozásokat, mert az a kritikák szerint tovább növelve lexikális tudás felhalmozását feleslegesen sok pluszterhet ró a pedagógusokra és a diákokra.[8][9][10] A kormányzat megvédte a NAT-ot, szerintük a megújított NAT „hazafias, gyermekközpontú és 21. századi, amely többéves fejlesztési folyamat, sokrétű szakmai és társadalmi egyeztetés eredményeként került bevezetésre 2020/2021. tanévtől felmenő rendszerben”.[11]

A NAT műveltségterületei szerkesztés

A Nemzeti alaptanterv nem tantárgyakban, hanem műveltségterületekben gondolkodik. A legutóbbi NAT által használt tíz műveltségterület a következőek:

  1. Magyar nyelv és irodalom
  2. Idegen nyelvek
  3. Matematika
  4. Ember és társadalom
  5. Ember és természet
  6. Földünk – környezetünk
  7. Művészetek
  8. Informatika
  9. Életvitel és gyakorlat
  10. Testnevelés és sport

A NAT kulcskompetenciái szerkesztés

A Nemzeti alaptantervben megjelenő 9 kulcskompetenciát 2000-ben az Európai Unió lisszaboni csúcskonferenciáján dolgozták ki:

  1. anyanyelvi kommunikáció
  2. idegennyelvi kommunikáció
  3. matematikai kompetencia
  4. természettudományos kompetencia
  5. digitális kompetencia
  6. szociális és állampolgári kompetencia
  7. kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
  8. esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
  9. a hatékony, önálló tanulás

Nat vagy NAT szerkesztés

A Nemzeti alaptantervre leggyakrabban „NAT”-ként hivatkoznak, azonban olykor „Nat” formában is látható. Az Akadémiai helyesírás 12. kiadása a csupa nagybetűs NAT formát közli, ami betűszó/mozaikszó voltával magyarázható.

Kritikája szerkesztés

A NAT kritikája oktatási szakemberek részéről leginkább abban nyilvánult meg, hogy az idejétmúlt módon a lexikális tudás felhalmozására helyezi a hangsúlyt, miközben az egyre gyorsabb tempóban változó világban egyre újabb készségek elsajátítására lenne szükség. A NAT 2020 körüli „újratervezése” is tiltakozásokat váltott ki, mert a kritikák szerint az eredeti problémákat és hiányosságokat nem orvosolja, ellenben további pluszterheket ró a pedagógusokra és a diákokra.[8][9][10][12][13] A túlterheltség később sem csökkent,[14] ezért az a szándék is megfogalmazódott pedagógusok részéről, hogy saját maguk alkotnának NAT-ot.[15]

Források szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ 5/2020. (I. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról. (Hozzáférés: 2023. október 28.)
  2. ↑ 31/1994. (III. 12.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv Tantervi alapelveinek kiadásáról
  3. ↑ 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról
  4. ↑ 202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról
  5. ↑ 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. (Hozzáférés: 2023. október 28.)
  6. ↑ Új tantárgyat, 0. osztályt és kevesebb kémiát javasol az új NAT
  7. ↑ Nem elég nemzeti az új alaptanterv tervezete, átdolgozzák. Index.hu. 2018. okt. 20.
  8. ↑ a b Az új NAT ellehetetleníti az irodalomtanítást – állítja a Magyar Tanárok Egyesületének elnöke 24.hu, 2020. február 1.
  9. ↑ a b Boldogtalan hazafiakat nevelnek majd az iskolák, ha életbe lép az új NAT 444.hu, 2020. február 4.
  10. ↑ a b MI A BAJ A NAT-TAL? A TILTAKOZÁSOK TARTALMI ÖSSZEFOGLALÁSA 1. ckpinfo.hu, 2020. március 11.
  11. ↑ A minisztérium szerint az új Nat úgy jó, ahogy van, és pluszban még "hazafias, gyermekközpontú és 21. századi" is Eduline, 2022. szeptember 22.
  12. ↑ Gyerekellenes, pedagógusellenes, nemzetellenes: mi a baj a NAT-tal? Mérce, 2020. március 12.
  13. ↑ Ami most történik az oktatásban, megmutatja, mekkora zsákutca a NAT2020 Mérce, 2020. március 25.
  14. ↑ Ezen nem segített a NAT, továbbra is túlterheltek a tanárok és a diákok is Eduline, 2021. október 12.
  15. ↑ Elegük van a Natból, közösen írnának új tantervet magyartanárok Eduline, 2021. szeptember 14.

További információk szerkesztés

  Ez az oktatással kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nemzeti_alaptanterv&oldid=26569497”