Nemzetközi Szabványos Bibliográfiai Leírási Szabályzat

A Nemzetközi Szabványos Bibliográfiai Leírási Szabályzatot (International Standard Bibliographic Description – ISBD) 1969-ben indította az IFLA Katalogizálási Bizottsága. Olyan nemzetközileg érvényes szabályok kidolgozását kezdeményezte, amelyek célja, hogy segítsék a bibliográfiai leírások tartalmának és formájának nemzetközi felhasználását és az adatok cseréjét.

Az ISBD-program története szerkesztés

1967-ben az IFLA és az UNESCO felkérte Michael Gormant egy új típusú, korszerű nemzetközi szabályzatnak az elkészítésére. Az ISBD alapja Gorman elemzése lett, amelyben 7 nemzeti bibliográfiát (köztük a magyart is) vizsgált. 1969-ben elkészült a könyvek bibliográfiai leírásának tervezete.

Az első ISBD a Monographic Publications (ISBD/M), a Könyvek Nemzetközi Szabványos Bibliográfiai Leírása, melynek első szabványos kiadása 1974-ben volt.

Az ISBD/M első átdolgozott kiadása 1979-ben jelent meg.

1977-ben az ISBD/G, az ISBD/NBM, az ISBD/S és az ISBD/CM került kiadásra.

Az ISBD/PM és az ISBD/A 1980-ban jelentek meg.

1988-ban az ISBD/CP került kiadásra. a következő állomás 1990 amikor megjelent az ISBD/CF és 1997-ben az ISBD/ER.

Típusai szerkesztés

ISBD/M (Monographic Publications) - a könyvek nemzetközi szabványos bibliográfiai leírása
ISBD/G (General) - a nemzetközi szabványos bibliográfiai leírás általános szabályai (valamennyi dokumentumtípus leírására alkalmas általános szabályok)
ISBD/CM (Cartographic Materials) - a kartográfiai anyagok nemzetközi szabványos bibliográfiai leírása
ISBD/NBM (Non-Book Materials) - a nem könyv anyagok nemzetközi szabványos bibliográfiai leírása
ISBD/S (Serials) - az időszaki kiadványok nemzetközi szabványos bibliográfiai leírása
ISBD/PM (Printed Music) - nyomtatott kották nemzetközi szabványos bibliográfiai leírása
ISBD/A (Antiquarian) - régi könyvek nemzetközi szabványos bibliográfiai leírása
ISBD/CP (Component Parts) - részdokumentumok nemzetközi szabványos bibliográfiai leírása
ISBD/CF (Computer Files) - a számítógépfájlok nemzetközi szabványos bibliográfiai leírása

ISBD/ER (Electronic Resources) - elektronikus dokumentumok nemzetközi szabványos bibliográfiai leírása

Legfontosabb eredményei szerkesztés

Minden nemzeti bibliográfiában, illetve a központi katalogizáló rendszerekben ISBD alapú katalogizálási szabályok érvényesülnek
Az ISBD mindenfajta könyvtári anyag feldolgozására alkalmas
Az ISBD elemeinek szisztematikus ábrázolása, a katalógus-, illetve bibliográfiai információ médiumtól és nyelvtől független megközelítése révén sajátos kölcsönös kapcsolatban van a géppel olvasható kommunikációs formátumokkal
Az ISBD-program legfontosabb érdeme nemzetközisége, amely nemcsak a szabályzatok használatában, hanem kidolgozásuk minden fázisában is érvényesült

A nemzetközi bibliográfiai rekord adatkövetelményei szerkesztés

A nemzetközi bibliográfiai szolgáltatásokról 1998-ban rendezett koppenhágai konferencia során kötelezővé tették az „alapszintű tétel ” adatelemeinek felvételét. Az egyszerű nemzeti bibliográfiai rekord adatkövetelményei a következőek:

Leíró elemek
- A cím és a szerzőségi közlés adatcsoportja:
  - főcím: beleértve a rész megnevezését is
  - párhuzamos cím, ha a nemzeti bibliográfiai ügynökség fontosnak ítéli a használók számára
  - szerzőségi közlések:, amelyek azonosítják az egyéneket és/vagy csoportokat, akik a tartalomért elsődlegesen felelősek
- Kiadás csoportja:
  - kiadási adat
  - további kiadási adat
- Műfaji (vagy a kiadvány típusának megfelelő) sajátosságok adatcsoportja:
  - számozás: időszaki kiadványoknál
  - matematikai adatok - koordináták: kartográfiai anyagoknál
  - matematikai adatok - méretarány: kartográfiai ábrázolás
  - zenei előadásra vonatkozó közlés: kotta típusa
- Megjelenés, terjesztés,, stb. adatcsoportja:
  - megjelenés, terjesztés helye
  - kiadó, terjesztő neve
  - megjelenés, terjesztés időpontja
- Fizikai jellemzők adatcsoportja:
  - az információhordozó sajátos megnevezése
  - terjedelem: oldalszám, lejátszás időtartama, stb.
  - méret: csak akkor kötelező, ha a lejátszási eszközre nézve fontos adatnak számít
- Sorozati adatcsoport:
  - sorozat főcíme
  - sorozat párhuzamos címe, ha a nemzeti bibliográfiai ügynökség fontosnak ítéli a használók számára
  - sorozat első szerzőségi adata, ha a sorozat címe nem elegendő a pontos azonosításra
- Megjegyzések adatcsoportja:
  - kifejezési forma műfajáról: ha a rekord egyéb adataiból nem derül ki
  - kiadvány nyelvéről: ha a kifejezési forma nyelvi tartalma fontos
  - kifejezési forma megkülönböztető jellemzőiről
  - megjelenési gyakoriság: időszaki kiadványoknál
  - kifejezési forma zenei letétjéről
  - kiadásról és a bibliográfiai történetről: előzmény vagy folytatás
  - kiadásról és bibliográfiai történetről: melléklet vagy különszám
  - kiadásról és bibliográfiai történetről: kiegészítés
  - kiadásról és bibliográfiai történetről: átdolgozás
  - kiadásról és bibliográfiai történetről: fordítás
  - kiadásról és bibliográfiai történetről: forrásdokumentum
  - kiadásról és bibliográfiai történetről: zenei átirat
  - fizikai jellemzőkről: ha fontos a felhasználók számára
  - fizikai jellemzőkről: oldalszám vagy ívjelzés régi nyomtatványoknál
  - fizikai jellemzőkről: levélszámozás régi nyomtatványoknál
  - fizikai jellemzőkről: kicsinyítési arány mikroformáknál
  - fizikai jellemzőkről: megjelenési forma kivetíthető képeknél
  - működési jellemzőkről: elektronikus dokumentumoknál
  - beszerzési megkötöttségről és a hozzáférhetőségről: gyarapítás vagy hozzáférés forrása, ha nehezen beszerezhető
  - használat elérés és használat korlátozásáról
  - hozzáférés módjáról: elérés módja távoli hozzáférésű
- Szabványos szám (vagy megfelelője) és a hozzáférési jellemző adatcsoport:
  - szabványos szám vagy annak megfelelője
Besorolási elemek:
- Címek:
  - művek címei
  - kiegészítő adat az egységesített címhez: fordítás nyelve
  - kiegészítő adat az egységesített címhez: egyéb megkülönböztető jellemzők
  - kiegészítő adat az egységesített címhez: zenei letét, ha a zenemű címe csak a zenei forma megnevezését tartalmazza
  - kiegészítő adat az egységesített címhez: hangnem, ha a zenemű címe csak a zenei forma megnevezését tartalmazza
  - kiegészítő adat az egységesített címhez: zenei átirat
- Sorozatok:
  - sorozat neve
- Tárgyszavak/osztályozási jelzetek:
  - művek fő témájára vonatkozó tárgyszavak és/vagy osztályozási jelzetek

Források szerkesztés

Horváth Tibor, Papp István. Könyvtárosok Kézikönyve 2. Osiris (2003) 41-45. p.