Neodímium

kémiai elem, rendszáma 60, vegyjele Nd
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. október 7.

A neodímium egy kémiai elem, lantanoida ritkaföldfém. A rendszáma 60, vegyjele Nd. Elnevezése: Neosz (görög): új, didimosz (görög): iker szavak párosításával keletkezett, a -di- szótagot kihagyták az elem nevéből. Tulajdonságai ugyanis hasonlóak a lantán (ikerpárja) tulajdonságaihoz.

60 prazeodímiumneodímiumprométium
-

Nd

U
   
               
               
                                   
                                   
                                                             
                                                               
   
60
Nd
Általános
Név, vegyjel, rendszám neodímium, Nd, 60
Latin megnevezés neodymium
Elemi sorozat lantanoidák
Csoport, periódus, mező ?, 6, f
Megjelenés ezüstfehér
Atomtömeg 144,242(3)  g/mol
Elektronszerkezet [Xe] 4f4 6s²
Elektronok héjanként 2, 8, 18, 22, 8, 2
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapot szilárd
Sűrűség (szobahőm.) 7,01 g/cm³
Sűrűség (folyadék) az o.p.-on 6,89 g/cm³
Olvadáspont 1297 K
(1024 °C, 1875 °F)
Forráspont 3347 K
(3074 °C, 5565 °F)
Olvadáshő 7,14 kJ/mol
Párolgáshő 289 kJ/mol
Moláris hőkapacitás (25 °C) 27,45 J/(mol·K)
Gőznyomás
P/Pa 1 10 100 1 k 10 k 100 k
T/K 1595 1774 1998 (2296) (2715) (3336)
Atomi tulajdonságok
Oxidációs szám 3, 2, 1
(enyhén bázikus oxid)
Elektronegativitás 1,14 (Pauling-skála)
Ionizációs energia 1.: 533,1 kJ/mol
2.: 1040 kJ/mol
3.: 2130 kJ/mol
Atomsugár 181 pm
Atomsugár (számított) 206 pm
Egyebek
Kristályszerkezet hexagonális
Mágnesség paramágneses, 20 K alatt antiferromágneses[1]
Elektromos ellenállás (sz.h.) (α-módosulat) 643 nΩ·m
Hővezetési tényező (300 K) 16,5 W/(m·K)
Hőtágulási tényező (sz.h.) (α-módosulat)
9,6 µm/(m·K)
Hangsebesség (vékony rúd) (20 °C) 2330 m/s
Young-modulus (α-módosulat) 41,4 GPa
Nyírási modulus (α-módosulat) 16,3 GPa
Kompressziós modulus (α-módosulat) 31,8 GPa
Poisson-tényező (α-módosulat) 0,281
Vickers-keménység 343 MPa
Brinell-keménység 265 HB
CAS-szám 7440-00-8
Fontosabb izotópok
Fő cikk: A neodímium izotópjai
izotóp természetes előfordulás felezési idő bomlás
mód energia (MeV) termék
142Nd 27,13% Nd stabil 82 neutronnal
143Nd 12,18% Nd stabil 83 neutronnal
144Nd 23,8% 2,29·1015 év α 1,905 140Ce
145Nd 8,3% Nd stabil 85 neutronnal
146Nd 17,19% Nd stabil 86 neutronnal
148Nd 5,76% Nd stabil 88 neutronnal
150Nd 5,64% 1,1·1019 év β-β- 3,367 150Sm
Hivatkozások

Története

szerkesztés

1885-ben fedezte fel Carl Auer von Welsbach osztrák vegyész Bécsben, amikor addig elemnek hitt didímiumot választott szét prazeodímiumra és neodímiumra.

Az 1950-es évekig más előfordulása nem is volt ismert, csak ekkor tudtak 99%-os tisztaságú neodímiumot előállítani monacitból, amely ritkaföldfémeket, köztük számos lantanoidát (pl. La, Ce, Nd) tartalmaz foszfátként vagy arzenátként. A bastnäsit nevű ércben is megtalálható jelentős mennyiségben halogenidként vagy fluor-karbonátként.

Tulajdonságai, felhasználása

szerkesztés

Gyorsan oxidálódik a szabad levegőn, amely lepattogzik, így a fém többi része is oxidálódhat – egy centiméteres nagyságú neodímium minta egy éven belül teljesen oxidálódik.

Az 1930-as évek óta a neodímium-oxidot az üveggyártásban hasznosítják, mennyiségétől függően élénkvöröstől a narancssárgán át halványliláig változhat az elszíneződés.

Vas-bór (Nd2Fe14B) ötvözete a jelenleg ismert legnagyobb erejű permanens mágnes. Az Nd2Fe14B mágnesek felületvédelme lehet cink (Zn), nikkel (Ni), réz (Cu), arany (Au) vagy epoxigyanta, ennek hiányában korrodálódik. A kereskedelemben kapható mágneseit leggyakrabban nikkel-réz-nikkel bevonattal látják el.

Lézer előállításához is használható: Nd:YAG lézer (Neodymium doped Yttrium-Aluminium Garnet).

Hivatkozások

szerkesztés
  1. Gschneidner, K. A.. Handbook on the Physics and Chemistry of Rare Earths. Amsterdam: North Holland (1978). ISBN 0444850228 

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Neodymium című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A Wikimédia Commons tartalmaz Neodímium témájú médiaállományokat.