Neszlény
Neszlény (szlovákul Nesluša) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Kiszucaújhelyi járásban.
| Neszlény (Nesluša) | |
 | |
| Neszlény látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Kiszucaújhelyi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1367 |
| Polgármester | Zuzana Jancová |
| Irányítószám | 023 41 |
| Körzethívószám | 041 |
| Forgalmi rendszám | KM |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 3165 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 125 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 417 m |
| Terület | 25,48 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 18′ 35″, k. h. 18° 44′ 47″Koordináták: é. sz. 49° 18′ 35″, k. h. 18° 44′ 47″ | |
| Neszlény weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Neszlény témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Zsolnától 13 km-re északra fekszik.
Története szerkesztés
A falu keletkezéséről nincs pontos adat, csak valószínűsíthető, hogy a 13. században jött létre. Első írásos említése „Nezlusa” néven 1367-ből származik és a Festetics család levéltárában található okiratban szerepel. Nemesi községként nem tartozott egyetlen uradalomhoz sem. 1438-ban „Neszlusa” néven bukkan fel a községről az első nyilvános adat, akkor a budatini uradalom tartozéka volt. Ezt 1592-ben Rudolf császár is megerősítette, ebben az okiratban ismét „Neszlusa” néven említik. 1598-ban 26 ház és egy malom állt a faluban. Plébániáját 1788-ban alapították, azelőtt Kiszucaújhely leányegyháza volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „NESZLUSA. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura G. Szúnyog Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Újhelyhez fél mértföldnyire, határjának nagyobb része soványas.”[2]
Templomát 1814-ben kezdték építeni.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Neszlussa, hegyek közt elszórt tót helység, Trencsén vármegyében, 2391 kath. lak., kath. paroch. templommal. Földe igen sovány, de erdeje szép, s sok legelője hasznos. F. u. a budetini uradalom. Ut. p. Zsolna.”[3]
A trianoni békéig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott.
Népessége szerkesztés
1658-ban 6 pásztor, 4 paraszt és 5 zsellércsalád lakta.
1828-ban 323 házában 2498 lakos élt.
1910-ben 2229, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 3235 lakosából 3114 szlovák és 81 cigány volt.
2011-ben 3199 lakosából 3120 szlovák volt.
Neves személyek szerkesztés
- Itt szolgált Mittuch József (1867-1949) római katolikus plébános, iskolafelügyelő.
- Itt szolgált Peter Beňo (1972) szlovák katolikus pap, domonkos-rendi szerzetes, a Nyitrai egyházmegye segédpüspöke.
Nevezetességei szerkesztés
- Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1814 és 1816 között épült klasszicista stílusban. Főoltára a 19. század végén, orgonája 1800 körül készült.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
