Neszlény

község Szlovákiában

Neszlény (szlovákul Nesluša) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Kiszucaújhelyi járásban.

Neszlény (Nesluša)
Neszlény látképe
Neszlény látképe
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásKiszucaújhelyi
Rangközség
Első írásos említés1367
PolgármesterZuzana Jancová
Irányítószám023 41
Körzethívószám041
Forgalmi rendszámKM
Népesség
Teljes népesség3165 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség125 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság417 m
Terület25,48 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 18′ 35″, k. h. 18° 44′ 47″Koordináták: é. sz. 49° 18′ 35″, k. h. 18° 44′ 47″
Neszlény weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Neszlény témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fekvése szerkesztés

Zsolnától 13 km-re északra fekszik.

Története szerkesztés

A falu keletkezéséről nincs pontos adat, csak valószínűsíthető, hogy a 13. században jött létre. Első írásos említése Nezlusa néven 1367-ből származik és a Festetics család levéltárában található okiratban szerepel. Nemesi községként nem tartozott egyetlen uradalomhoz sem. 1438-ban "Neszlusa" néven bukkan fel a községről az első nyilvános adat, akkor a budatini uradalom tartozéka volt. Ezt 1592-ben Rudolf császár is megerősítette, ebben az okiratban ismét Neszlusa néven említik. 1598-ban 26 ház és egy malom állt a faluban. Plébániáját 1788-ban alapították, azelőtt Kiszucaújhely leányegyháza volt. templomát 1814-ben kezdték építeni.

Vályi András szerint "NESZLUSA. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura G. Szúnyog Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Újhelyhez fél mértföldnyire, határjának nagyobb része soványas."[2]

Fényes Elek szerint "Neszlussa, hegyek közt elszórt tót helység, Trencsén vármegyében, 2391 kath. lak., kath. paroch. templommal. Földe igen sovány, de erdeje szép, s sok legelője hasznos. F. u. a budetini uradalom. Ut. p. Zsolna."[3]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott.

Népessége szerkesztés

1658-ban 6 pásztor, 4 paraszt és 5 zsellércsalád lakta.

1828-ban 323 házában 2498 lakos élt.

1910-ben 2229, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 3235 lakosából 3114 szlovák és 81 cigány volt.

2011-ben 3199 lakosából 3120 szlovák volt.

Neves személyek szerkesztés

  • Itt szolgált Mittuch József (1867-1949) római katolikus plébános, iskolafelügyelő.
  • Itt szolgált Peter Beňo (1972) szlovák katolikus pap, domonkos-rendi szerzetes, a Nyitrai egyházmegye segédpüspöke.

Nevezetességei szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

További információk szerkesztés