Főmenü megnyitása

Nevetlenfalu (korábban Gyakfalva, ukránul Неветленфолу, Gyakovo, Gyakove) község Kárpátalja déli részén, a Nagyszőlősi járásban, Ukrajna területén.

Nevetlenfalu (Неветленфолу)
Nevetlefalu római katolikus temploma (2012).jpeg
Nevetlenfalu címere
Nevetlenfalu címere
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületKárpátalja
Járás Nagyszőlősi járás
Rang község
Alapítás éve1380
Polgármester Oroszi József
Irányítószám 90365
Körzethívószám +380 03143
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség1632 fő (2001. dec 5.)[1] +/-
Magyar lakosság 1401 (85,85%)
Népsűrűség360 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság124 m
Terület4,591 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Nevetlenfalu (Ukrajna)
Nevetlenfalu
Nevetlenfalu
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 48° 00′ 58″, k. h. 22° 59′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 00′ 58″, k. h. 22° 59′ 45″
Nevetlenfalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nevetlenfalu témájú médiaállományokat.

FöldrajzSzerkesztés

Nevetlenfalu az Avas-hegység nyugati lábánál Batár és Akli települések között terül el, Nagyszőlőstől 23 km-re az ukrán-román határ mentén. Északról a Batár folyó szegélyezi. Egy 124 méter tengerszint feletti magasságon elhelyezkedő, viszonylag sík területen fekszik, amely délnyugat irányba enyhén lejt. A társközségébe tartozó Aklihegy érinti az Avas-hegység nyugati lejtőit.

TörténelemSzerkesztés

Kezdetektől a névváltásigSzerkesztés

Területe már az Árpád-házi királyok idején benépesült. A tatárjárások idején a falut többször felégették, elpusztították.

Az első írásos említése 1380-ból való Gyakfalva néven, de a falu nevet viselő Gyakfalvy család már a század derekán (1360) is szerepel, mikor a Sásváryak a Gyakfalvyaknak engedik át a Gyakfalvával szomszédos, s a család által hamar elvesztett szántóföldeket. A Batár folyó mocsaras környékére települt falu kisnemesi szerkezetű. A település kezdettől fogva szín magyar, és a XVI-XVIII. sz. új birtokvásárlói sem változtattak rajta. A XVIII. sz. második felében, amikor 1755-ben visszaszerzik a római katolikusok a templomot a reformátusoktól, még inkább felgyorsul a jobbágyság kicserélődése, de ez a lakosság összetételében nemzetiségileg és nyelvileg nem idézett elő változást.

A falu csak 1619-ben fordul elő Nevetlenfalu néven, amelyet véglegesen csak a XVIII. sz. második felében fogadnak el hivatalosként, addig felváltva használják hol a régi, hol az új nevét.[2]

A dolog történetesen így esett:

Egy onnan jövő parasztleányt egy arra lovagló kapitány tréfából megkérdezett: «Honnan jő?» Ez elpirulva azt felelte: «Ejh! Nincsen annak a falunak neve!» A leánynak ez ügyes felelete az alispánnak a tudomására jutván, s eltöröltetvén a régi név, nyilvános rendelet folytán, 1720-ban Nevetlenfalunak neveztetett.[3]

A kistelepülés közelében állt egykor a virágvár elnevezésű földvár is.

A névváltás okaSzerkesztés

Legkorábbi ismert neve Gyakfalva (1360), mely a személynévként is alkalmazott 'tanult ember, írnok' jelentésű deák főnévnek és a birtokos személyraggal ellátott falu főnévnek az összetételéből származik. A név előtagja egybeesik a gyak (közösül) igével, s emiatt kezdték az illetlennek tartott eredeti név helyett valamikor 1619 után a Nevetlenfalu névalakot használni.

A névváltás legendájaSzerkesztés

A helyi legenda szerint egyszer egy parasztlány egy arra lovagoló kapitánynak nem merte megmondani, hogy hol lakik, ugyanis szégyellte kimondani a falu nevét. Gondolt egyet, és azt felelte, hogy nincs annak a falunak neve, amelyben ő lakik. A lány felelete tudomására jutott az alispánnak, aki eltörölte a falu régi nevét nyilvános rendelet alapján.

Egy évszázadnyi vegyes névhasználat után, a vármegye alispánja 1720. évi határozatában a Nevetlenfalu elnevezést rendelte el.[4]

A 20. századtól napjainkigSzerkesztés

 
Nevetlenfalu első címere

1919-ig Magyarországhoz (Ugocsa vármegye), ezt követően az első bécsi döntésig Csehszlovákiához, 1938-tól 1944-ig ismét Magyarországhoz tartozott. A második világháború alatt határvadász-őrs működött a községben, lakosai közül hatan haltak hősi halált. 1944 őszén a szovjetek 49 férfit hurcoltak el, közülük 13 soha nem tért haza. 1944 és 1991 között a Szovjetunióhoz tartozott. 1991-től a független Ukrajna területéhez tartozik.

A magyar fennhatóság idején körjegyzőségi székhely volt, jelenleg községi tanácsa helyben van, hozzá tartozó társközségei Batár, Aklihegy, Akli (Öregakli) és Aklitanya (Újakli).

NépességSzerkesztés

Lakosságszám, nemzetiségi összetételSzerkesztés

1900-ban 503 lakosából 499 magyarnak vallotta magát.

1910-ben 542 magyar lakost írtak össze.

1999-ben 1620 lakosának 80%-a volt magyar.

A 2001-es hivatalos népszámlálási adatok alapján 1632 fő volt az állandó lakossága, amelyből 1401 (85,85%-a) magyar nemzetiségűnek vallotta magát.

A becslések szerint napjainkra a település elérte az 1750 főt, amelyből több, mint 1500 magyar nemzetiségű. A tervek szerint 2016-ban megtartják a független Ukrajna második hivatalos népszámlálását, amely pontosabb adatokkal szolgál majd.

Vallási megoszlásSzerkesztés

1900-ban: 231 római katolikus, 143 református, 86 görögkatolikus, 39 izraelita.

A vallási hovatartozás tekintetében megoszlik a lakosság a római katolikus és a református egyház hívei között, szórványban élnek görögkatolikusok is.

2011-től mindhárom felekezet saját templommal rendelkezik.

KözlekedésSzerkesztés

A falu határában nagy kapacitású teher- és személyforgalmat lebonyolító határátkelőhely működik.

A település közúton autóbusszal közelíthető meg a NagyszőlősTekeházaFeketeardóCsepe – Nevetlenfalu – Halmi (Románia) vonalon, illetve a NagyszőlősTiszaújlakTiszapéterfalva – Nevetlenfalu – Halmi (Románia) országúton.

Vasútállomása helyben van a Nevetlenfalu (Дякове) – Királyháza (Королево) vonalon.

2011-ben egy helyi vállalkozó közreműködésével a Vasút utca elhanyagolt felére került új aszfaltréteg.

2012-ben a megyei adminisztráció (300,000 UAH) és a helyi önkormányzat (180,000 UAH) összefogásával a Petőfi utca kapott új aszfaltcsíkot!

Kultúra és oktatásSzerkesztés

1945-től magyar tannyelvű általános, 1988-tól középiskola működik a településen. A középiskolában párhuzamosan magyar és ukrán tannyelvű osztályokban tanulhatnak a gyerekek.

A helybeli kultúrház 350 férőhelyes, gyakran tartanak magyar rendezvényeket, hagyományőrző szórakoztató rendezvényeket. Színvonalasan működik a folklóregyüttes, melynek sikeres munkájához a helyi zeneiskola biztosítja az utánpótlást.

AranykalászSzerkesztés

Az Aranykalász Dal- és Táncegyüttes 1987-ben választotta nevét, de alakulása korábbra tehető. A vegyeskar 55 taggal indult. Vezetője Iváncsi József. A tánccsoport 20 taggal vezetője Takács Margit. A zenekar 10 taggal vezetője Huszti József.

1988-ban volt az első külföldi vendégszereplés.

1991-től új vezetővel dolgozott tovább az énekkar és a zenekar.

1996-ban volt az énekkar utolsó külföldi vendégszereplése, ebben a felállásban.

2003-tól már csak a tánccsoport működik.

Hosszú kihagyást követően 2012-ben ismét vendégszereplésre hívják meg a megújult, átszerveződött együttest Magyarországra.

SzórakozásSzerkesztés

LabdarúgásSzerkesztés

1957 óta kisebb-nagyobb megszakítássokkal a település labdarúgócsapata jelen van a megyei és a járási labdarúgás élmezőnyében. FC Nevetlen

TekézésSzerkesztés

A stadion mellett tekepálya található, amely a közép- és nyugdíjaskorú férfilakosok vasárnapi kikapcsolódásának helyszíne.

Nevezetességek, emlékhelyeiSzerkesztés

Római katolikus templomSzerkesztés

 
Nevetlenfalu római katolikus temploma

A falu középkori eredetű római katolikus temploma mára teljesen átépült.

A templom hivatalos megnevezése: Szent Kereszt Felmagasztalása templom.

A plébániát a XIV. században alapították. A hitújítás idején elvész az ősi kistemplommal együtt. A katolikusok a templomot 1744-ben szerzik vissza. A plébániát 1790-ben állítják helyre. Mivel a templom a különféle viszontagságok közepette, kivált pedig az 1880. évi földrengés által szerfölött megrongálódott, újnak az építésébe fogtak, melyet 1903-ban szenteltek fel.

A kárpátaljai ferences misszió 1989-ben éri el a települést, amely az első évek nehézségei után 1991-ben nagy átalakulások indulnak következnek be: elfoglalja a mai helyét az oltár, új gyóntatószék készül stb.

A XXI. sz. elején felújításon esik át, 2008-ban átalakítják a fűtésrendszerét, gázfűtésűre.

A misszióban eddig 15 ferences atya vett részt, a jelenlegi lelkipásztora Hajas László 'Ámosz' atya, kurátor: Fudella Attila.

Anyakönyvezés kezdete: 1790.

Istentisztelet nyelve: magyar.

Filiája: Aklihegy.

Kiemelkedően értékes, ellenben meglehetősen rossz állapotú orgonáját, mely ma műemlékértékű, a pozsonyi Karl Klöckner mester építette 1844-ben; 1984-től pedálos orgona helyettesíti, amelyet 1994-ben elajándékoznak az aklihegyi templomnak, mivel új elektromos orgona veszi át a pedálos helyét, amely a mai napig szolgálatot teszt a gyülekezetnek.

Református templomSzerkesztés

 
Nevetlenfalu református temploma

A XIX. századi gótikus stílusú református templom helyére 1910-ben egy új templom épült. A jó arányú, klasszicista jellegű templom egyhajós, a nyolcszög három oldalával záruló apszissal. A nyugati homlokzat felett emelkedő kétszintes, hegyes gúlasisakos tornya háromszög oromzattal kapcsolódik a hajóhoz. A lizénákkal tagolt homlokzatokon lévő ablakok és a nyugati bejárat félköríves záródásúak.

A templom 200 férőhelyes.

1987-ben a hívek adományából felújították a templomot.

1996-ban a gyülekezet visszakapta tulajdonába az 1948-ban törvénytelenül elkobzott parókiát.

2010-ben, az új templom építésének 100. évfordulójára modernizálták a fűtésrendszerét. Két harangja közül az egyiket bő 40 évvel ezelőtt kölcsönadták az Akli Egyháznak.

Jelenlegi lelkipásztora: Lőrincz Attila.

A második világháború és a sztálini áldozatok emlékműveSzerkesztés

1992-ben a falu központjában emlékművet állítottak a II. világháború és a sztálinizmus áldozatainak.

Fatimai Szűzanya-szoborSzerkesztés

Az orvosi rendelő előterében, a Fogadó utcában: 2002. május 13-tól Fatimai Szűzanya-szobor áll.

 
Nevetlenfalu görögkatolikus temploma

Görögkatolikus templomSzerkesztés

2011-ben felavatták a görögkatolikus templomot, amely Petőfi és a Majakovszkij utcák kereszteződésében épült.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Офіційний портал Верховної Ради України (ukrán nyelven) (HTML). Верховна Рада України, 2001. december 5. (Hozzáférés: 2014. november 17.)
  2. Magyarság és nemzetiség - Szabó István: Ugocsa megye, 1937. (438-439. old.) (doc). (Hozzáférés: 2012. október 8.)
  3. Dupka György, Zubánics László: Szépasszony dombja (75-76. old.) (pdf). (Hozzáférés: 2014. november 13.)
  4. Biblioteca Laurenziana Szatmárnémeti (Schematismus Centenarius). 1804-1904 (pdf). [2014. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 8.)

Források és külső hivatkozásokSzerkesztés