Wikipédia

New College of the Humanities at Northeastern

bölcsészettudományi főiskola

A New College of the Humanities at Northeastern Londonban található felsőoktatási főiskola, 2019 óta az Északkeleti Egyetem része.[2] Az A. C. Grayling által alapított[3] intézmény fenntartója az NCH at Northeastern Ltd. 2020-tól állami fenntartásban működik.

New College of the Humanities at Northeastern
Alapítva2010
AlapítóA. C. Grayling
HelyEgyesült Királyság, London
Típusfőiskola
IgazgatóRob Farquharson[1]
TagságÉszakkeleti Egyetem
Elhelyezkedése
New College of the Humanities at Northeastern (London)
New College of the Humanities at Northeastern
New College of the Humanities at Northeastern
Pozíció London térképén
é. sz. 51° 31′ 15″, ny. h. 0° 07′ 19″Koordináták: é. sz. 51° 31′ 15″, ny. h. 0° 07′ 19″
Térkép
A New College of the Humanities at Northeastern weboldala

A főiskolán 2012 óta folyik oktatás.[4]

Története szerkesztés

Az intézmény módszertana az Oxbridge (Oxfordi és Cambridge-i Egyetemek) intézmények modelljén alapul.[5] A kezdeti híradások szerint az új főiskola az Oxforddal és a Cambridge-dzsel kívánt rivalizálni, azonban ezt Grayling cáfolta.[6][7] Elmondása szerint minden Oxbridge-be felvettre 12 elutasított jelentkezés jut.[8]

Grayling a Londoni Egyetem filozófiai szakán végzett.[9] Szerinte a brit elitegyetemeken nincs elég férőhely, így sokan az Amerikai Egyesült Államokban tanulnak tovább.[8] A The Independentnek adott interjújában elmondta, hogy a Winchesteri Főiskola sok hallgatója azért nem tanulhat tovább Oxbridge-ben, mert a kormányzati kvóták miatt az állami fenntartású intézményekből érkezők elsőbbséget élveznek.[10] Szerinte az osztályzatok nem feltétlen tükrözik a diákok képességeit.[11]

Grayling szerint David Willetts oktatási miniszter pozitívan reagált a főiskola ötletére.[12] 2010 júliusában London Peckham városrészében bejegyezték a fenntartó Grayling Hall Limited céget, amely nevét Graylingről és Peter Hall befektetőről kapta. A Grayling Hall neve 2011 februárjában New College of the Humanitiesre változott,[13][14] azonban az oxfordi New College az összetéveszthetőség miatt kérte az elnevezés módosítását.[3]

A főiskolán 2012 szeptembere és 2015 szeptembere között a Londoni Egyetemmel együttműködve gazdasági, nyelvi, történelmi, jogi, filozófiai és politikai képzés folyt,[4] majd 2015 végétől a Southamptoni Solent Egyetem által hitelesített önálló szakok indultak.[15] A „Diploma of New College of the Humanities” képesítést a BA- és BSc-szintű etikai, kritikusi és irodalomtudományi kurzusok,[16] valamint a LAUNCH továbbképző program elvégzésével adják ki.[17]

Mivel az országban a felsőoktatási intézmények többsége állami fenntartású, az új iskola vegyes reakciókat váltott ki: Boris Johnson merész kísérletnek nevezte;[8] a The Times szerint pedig az ország felsőoktatása túl sokáig működött „zárt körű iparágként”.[18] Az akadémiai közösségtől dühös reakciók érkeztek: szerintük a tantárgyi adatlapokat a Londoni Egyetem honlapjáról másolták, ugyanazon tananyagot magasabb díjért kínálják, továbbá az oktatók nem érdekeltek a tanításban,[19] emellett a profitorientált szervezeti modellt is kritizálták.[20]

2016-ban elindult a Swansea-i Egyetem által validált történelemkutatói mesterképzés,[21] amelyet egy évvel később három további mesterszak követett.[22] Az intézmény 2020 februárjában hat éves időtartamra szóló akkreditációt szerzett,[23] amelyet az államilag finanszírozott modellre történő átállással augusztusban határozatlan időre változtattak.[24]

2020-ban az intézmény bekerült a jótékony szervezetek nyilvántartásába.[25] 2021-ben bejelentették, hogy egyetemi státuszért folyamodnak, amelynek elnyerését követően az iskola neve „Északkeleti Egyetem – London” lesz.[26][27]

Finanszírozása szerkesztés

A The Guardian adatai alapján a kétszázezer fontos alaptőkét Peter Hall befektető biztosította.[28] A Cavendish Corporate Finance LLP az első két év költségeinek fedezésére tízmillió dollár tőkét biztosított;[29][30] a főiskola a harmadik évre nullszaldós kívánt lenni.[31]

Oktatás szerkesztés

Az intézmény rendelkezik az Oktatási Kiválósági Keretrendszer elismerésével, amely szerint „teljesíti a brit felsőoktatás szigorú követelményeit… de a teljes akkreditációhoz nem áll rendelkezésre elegendő adat”.[32] A 2017-es hallgatói elégedettségméréskor a 27 kategóriából 26-ban a kutatóegyetemeket tömörítő Russel-csoport londoni tagjai felett teljesített.[33]

2014-ben az oktatás minőségét vizsgáló Higher Education Policy Institute felmérésében a hallgatók 63%-a nyilatkozott arról, hogy a tanítás minősége meghaladta elvárásaikat (a Russel-csoport többi tagjánál ez a szám 28%),[34] továbbá a többi tagintézményhez képest 40%-kal több kontaktórájuk, kétszeres mennyiségű feladatuk és kétszeres mennyiségű konzultációs lehetőségük volt.[35]

Kritikák szerkesztés

Grayling elmondása szerint az első héten 900 hallgató érdeklődött, a meghirdetett állásokra pedig 90-en jelentkeztek.[12] Tony Blair egykori miniszterelnök támogatta az intézményt,[36] Boris Johnson pedig a legmerészebb kísérletnek nevezte a Buckinghami Egyetem (az ország első magánegyeteme) megalapítása óta. Johnson szerint az intézmény utat mutatott a kormányzati beavatkozások és az „iskolák gyengesége miatt bűnbaknak tartott” oktatóknak.[8] A The Times szerint a brit felsőoktatás „zárt körű piacként” működik, és a világon máshol is léteznek az államtól független, de sikeres intézmények.[18] A The Economist szerint a modellre van igény, mivel sok, a követelményeknek megfelelő hallgatót azért nem vesznek fel, mert nem állami fenntartású iskolából érkezik; hozzátették, hogy az Oxbridge intézmények által elutasított hallgatókra épített iskola provokatív elképzelés.[37] Niall Ferguson történész szerint „akit érdekelnek a bölcsészettudományok, éljenezni fogja Anthony Graylinget”.[12]

A főiskolát elitizmussal vádolták. Terry Eagleton irodalomkritikus szerint „visszataszító”, hogy az intézmény a széteső felsőoktatást kihasználva próbál pénzhez jutni;[38] erre Grayling úgy reagált, hogy Eagleton maga is oktat egy profitorientált főiskolán, az amerikai Notre Dame Egyetemen.[6] David Allen Green ügyvéd az iskolát „szemfényvesztésnek” és „egy PR-vezérelt weboldalon fizetett hírességekkel folyó márkaépítési gyakorlatnak” nevezte.[39] A Guardianben megjelent levélben több akadémikus is arra panaszkodott, hogy a főiskola létrejötte hátráltatja a felsőoktatás elüzletiesedése elleni kormányzati kampányt.[40] A felhíváshoz Grayling 34 egykori kollégája is csatlakozott, akik kételkedtek az oktatás várható minőségében.[41] Terence Kealey, a Buckinghami Egyetem rektorhelyettese a gondozóotthonokat működtető Southern Cross Healthcare csődjére utalva elmondta, hogy szerinte veszélyes a fenntartásnál kizárólag magántőkére támaszkodni.[42] Toby Young újságíró szerint a kritika a szakszervezetek és az oktatók hozzájárulásával zajló baloldali kampány része, melynek célja a kormányzati befolyás megtartása.[43] Simon Jenkins író szerint a professzorok, valamint az oktatói és hallgató szervezetek „felfegyverkeztek azok ellen, amiktől a legjobban félnek: a tudományos hírességek, a tandíjak, a profit és veszteség, a négyszemközti oktatás és Amerika”.[44]

Grayling a kritikákra azt válaszolta, hogy megpróbálják életben tartani a bölcsészettudományi oktatást. Elmondta, hogy a kritikák miatt üldözöttnek érzi magát: „az egész életemet a feje tetejére állították. Most egy kapitalista gazember vagyok. Ez nagyon bántó… Az oktatás közjó, és többet kellene rá költenünk. Nem jó, hogy ezt csináljuk, de az nem megoldás, hogy a pálya szélén nyögünk és jajgatunk”.[45] 2012-ben az elitizmus vádjaira a következőképp reagált: „nincs baj az elitizmussal, amíg az nem kizárólagos. Te is azt szeretnéd, hogy a sebészed vagy pilótád elit intézményben kapjon képzést”.[46]

2011. június 7-én egy tucatnyi tüntető megzavarta a művészetek finanszírozásának csökkentéséről szóló megbeszélést; egyikük bekiabálta, hogy Graylingnek „nincs joga megszólalni”.[47] Egy héttel később a rendőrség a Brit Bölcsészszövetség eseményéről több tüntetőt is kivezetett.[12]

A főiskola védjegyoltalmi kérelmet nyújtott be, azonban azt a szellemi tulajdonjogi hivatal 2012 januárjában elutasította az oxfordi New College-dzsel való névhasonlóság miatt.[48] A kérelmet visszavonták;[49] a védjegyet később NCH New College of the Humanitiesként jegyeztették be.[50]

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ NCH Operations Team (angol nyelven). New College of the Humanities at Northeastern. [2022. január 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 3.)
  2. ↑ Elizabeth Redden: Northeastern to Acquire London College (angol nyelven). Inside Higher Ed, 2018. november 14. (Hozzáférés: 2022. január 3.)
  3. ↑ a b Robert Booth: Oxford tries to throw book at new arts college set up by AC Grayling (angol nyelven). The Guardian, 2011. június 8. (Hozzáférés: 2022. január 3.)
  4. ↑ a b Academics launch £18,000 college in London (angol nyelven). BBC, 2011. június 5. (Hozzáférés: 2022. január 3.)
  5. ↑ Tutorial Model (angol nyelven). New College of the Humanities. [2020. február 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 3.)
  6. ↑ a b Shiv Malik: AC Grayling complains of abuse over creation of elite New College (angol nyelven). The Guardian, 2011. június 9. (Hozzáférés: 2022. január 3.)
  7. ↑ Who we are (angol nyelven). New College of the Humanities. [2011. június 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 3.)
  8. ↑ a b c d Boris Johnson: At last, an Oxbridge for those who can’t get into Oxbridge (angol nyelven). The Telegraph, 2011. június 6. (Hozzáférés: 2022. január 3.)
  9. ↑ Hester Lacey: The Inventory: Anthony Grayling (angol nyelven). Financial Times, 2011. június 10. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 3.)
  10. ↑ Dominic Lawson: Dominic Lawson: A private sector Oxbridge? Not exactly (angol nyelven). The Independent, 2011. június 7. (Hozzáférés: 2022. január 3.)
  11. ↑ Greg Hurst et al: New university founder condemns A levels. (angolul) The Sunday Times, (2011. június 7.)
  12. ↑ a b c d Jack Grimston: Minister encouraged launch of elite college. (angolul) The Sunday Times, (2011. június 12.)
  13. ↑ Basic company details for New College of the Humanities Limited (angol nyelven). Jordans Limited. [2011. augusztus 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 3.)
  14. ↑ Terms and Conditions (angol nyelven). New College of the Humanities. [2011. június 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 3.)
  15. ↑ John Morgan: Southampton Solent to validate £18K New College of the Humanities degrees (angol nyelven). Times Higher Education, 2015. július 30. [2022. január 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 3.)
  16. ↑ The NCH Diploma (angol nyelven). New College of the Humanities. [2021. április 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 3.)
  17. ↑ LAUNCH course structure (angol nyelven). New College of the Humanities. [2020. szeptember 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 3.)
  18. ↑ a b Experiments in Teaching. (angolul) The Times, (2011. június 8.)
  19. ↑ Simon Baker: Grayling's plans for tutorials with the stars receive poor notices from disgruntled critics (angol nyelven). Times Higher Education, 2011. június 9. (Hozzáférés: 2022. január 3.)
  20. ↑ Amelia Gentleman: The £54,000 degree: how well is AC Grayling's college doing? (angol nyelven). The Guardian, 2013. október 26. (Hozzáférés: 2022. január 3.)
  21. ↑ Matthew Reisz: New College of the Humanities offers its first MA (angol nyelven). Times Higher Education, 2016. április 17. (Hozzáférés: 2022. január 3.)
  22. ↑ Postgraduate (angol nyelven). New College of the Humanities. [2021. augusztus 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 3.)
  23. ↑ Application for Taught Degree Awarding Powers: NCH at Northeastern Limited (t/a New College of the Humanities) (angol nyelven). The Quality Assurance Agency for Higher Education, 2019. október. (Hozzáférés: 2022. január 3.)
  24. ↑ Award External Examiner Handbook (angol nyelven) pp. 3. New College of the Humanities at Northeastern. [2021. december 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 3.)
  25. ↑ New College of the Humanities Trust (angol nyelven). Charity Commission for England and Wales. (Hozzáférés: 2022. január 4.)
  26. ↑ John Morgan: New name, campus and courses – but NCH clings to ’Oxbridge’ dream (angol nyelven). Times Higher Education, 2021. június 7. (Hozzáférés: 2022. január 3.)
  27. ↑ NCH London Applies for University Title (angol nyelven). New College of the Humanities at Northeastern, 2021. július 6. (Hozzáférés: 2022. január 3.)
  28. ↑ Solomon Hughes – Rob Evans – Jessica Shepherd: Tory party donor Peter Hall funded Anthony Grayling’s university (angol nyelven). The Guardian, 2011. június 16. (Hozzáférés: 2022. január 4.)
  29. ↑ Robert Booth: Richard Dawkins heads lineup at private £18,000-a-year university (angol nyelven). The Guardian, 2011. június 5. (Hozzáférés: 2022. január 4.)
  30. ↑ Nikki Wicks: FD’s former CEO Charles Watson to chair controversial university college (angol nyelven). PRWeek, 2011. június 6. [2011. június 9-i dátummal az former CEO is chairing London's new controversial university college eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 4.)
  31. ↑ Jeevan Vasagar: Doubts raised over the financial model of AC Grayling’s private university (angol nyelven). The Guardian, 2011. június 6. (Hozzáférés: 2022. január 4.)
  32. ↑ TEF Outcomes (angol nyelven). Office for Students. [2021. november 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 4.)
  33. ↑ Elizabeth O’Connell: NCH leads London unis in NSS 2017 (angol nyelven). New College of the Humanities, 2017. augusztus 9. [2018. augusztus 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 4.)
  34. ↑ 2014 Student Experience Survey (angol nyelven). Higher Education Policy Institute, 2014. május 21. (Hozzáférés: 2022. január 4.)
  35. ↑ Why NCH? (angol nyelven). New College of the Humanities. [2014. május 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 4.)
  36. ↑ Camilla Long: A. C. Grayling: Is it safe to come out now? (angolul) The Sunday Times, (2011. június 12.)
  37. ↑ One very New College, at a price (angol nyelven). The Economist, 2011. június 9. (Hozzáférés: 2022. január 4.)
  38. ↑ Terry Eagleton: AC Grayling’s private university is odious (angol nyelven). The Guardian, 2011. június 6. (Hozzáférés: 2022. január 4.)
  39. ↑ David Allen Green: Grayling’s Folly is falling down (angol nyelven). New Statesman, 2011. június 7. (Hozzáférés: 2022. január 4.)
  40. ↑ The shame of this ’gated intellectual community’ (angol nyelven). The Guardian, 2011. június 7. (Hozzáférés: 2022. január 4.)
  41. ↑ Why we Birkbeck academics oppose Grayling's New College (angol nyelven). The Guardian, 2011. június 14. (Hozzáférés: 2022. január 4.)
  42. ↑ Terence Kealey: Don’t call these people Ivy League pioneers (angol nyelven). The Times, 2011. június 8. (Hozzáférés: 2022. január 4.)
  43. ↑ Toby Young: Welcome to the fight, Professor Grayling (angol nyelven). The Telegraph, 2011. június 8. [2011. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 4.)
  44. ↑ Simon Jenkin: AC Grayling has caricatured British universities. No wonder they’re fuming (angol nyelven). The Guardian, 2011. június 9. (Hozzáférés: 2022. január 4.)
  45. ↑ Robert Booth: AC Grayling’s private university accused of copying syllabuses (angol nyelven). The Guardian, 2011. június 6. (Hozzáférés: 2022. január 4.)
  46. ↑ Caspar Melville: Saving our universities? New Humanist interviews AC Grayling (angol nyelven). New Humanist, 2012. augusztus 31. (Hozzáférés: 2022. január 4.)
  47. ↑ Andrew Hough: AC Grayling forced to flee smoke bomb protest at Foyles debate on private university (angol nyelven). The Telegraph, 2011. június 7. (Hozzáférés: 2022. január 4.)
  48. ↑ Sean Coughlan: [AC Grayling forced to flee smoke bomb protest at Foyles debate on private university Private college faces objection in trade mark bid] (angol nyelven). BBC, 2012. január 23. (Hozzáférés: 2022. január 4.)
  49. ↑ Case details for Trade Mark 2580647 (angol nyelven). Intellectual Property Office. (Hozzáférés: 2022. január 4.)
  50. ↑ UK00003194592 (angol nyelven). Intellectual Property Office. [2022. január 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 4.)

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a New College of the Humanities at Northeastern című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=New_College_of_the_Humanities_at_Northeastern&oldid=26829416”