Wikipédia

New Horizons

Amerikai űrszonda

A New Horizons amerikai űrszonda, amelyet a Pluto, annak holdjai és a Kuiper-öv néhány objektumának vizsgálatára alkottak meg. Az űrszondát 2006. január 19-én indították a New Frontiers program első küldetése keretében. Repülése alatt megközelítette a Jupitert és 2015. július 14-én ért el a Plutóhoz, melyről fényképet készített. A szonda célja ezt követően a Kuiper-öv egy vagy két égitestének meglátogatása, mielőtt elhagyná a Naprendszert. Erre a célra a 2014 MU69 Ultima Thule (később átnevezve: Arrokoth) kisbolygót választották ki, aminek közelébe 2019. január 1-jén ért el.[2]

New Horizons
A New Horizons a Pluto mellett (művészi ábrázolás)
A New Horizons a Pluto mellett
(művészi ábrázolás)
Ország Amerikai Egyesült Államok
ŰrügynökségNASA NASA
GyártóJohns Hopkins University Applied Physics Laboratory
Küldetés típusaElrepülés
NSSDC ID2006-001A
Küldetés
CélégitestPluto
Indítás dátuma2006. január 19.
Indítás helyeSLC–41
HordozórakétaAtlas V-551
Elhaladás a Jupiter mellett2007. február 28.
Elhaladás a Pluto mellett2015. július 14.
Meghosszabbítás2015-2026 között: Kuiper-öv objektumai (tervezett) [1]
Az űrszonda
Tömeginduló tömege: 478 kg
Energiaellátásradioizotópos termoelektromos generátor, 240 watt (a szonda indulásakor)
Excentricitás>1
Hivatalos weboldal
RSS hírek: [1]
A Wikimédia Commons tartalmaz New Horizons témájú médiaállományokat.

A projekt vezetője Alan Stern.

Küldetés szerkesztés

A New Horizons-t 2006. január 19-én indították Atlas V hordozórakétával. 2007. február 28-án megközelítette a Jupitert, ahol gravitációs hintamanővert végzett. A megközelítés során mintegy 2,3 millió km volt a szonda legkisebb távolsága a Jupitertől. A távolság elegendően nagy volt ahhoz, hogy az óriásbolygó magnetoszférája ne okozhasson károkat a műszerekben.[3]

A majdnem 9 évig tartó utazása alatt az űrszonda többnyire hibernált állapotban közelített célja felé, de minden évben lefuttattak egy 50 napig tartó tesztsorozatot a küldetés irányítói, hogy ellenőrizzék a műszerek állapotát.

2014. december 6-án a szonda hibernáltból ismét aktív állapotba helyezte magát az előírt, tárolt programnak megfelelően. A szonda állapotáról tudósító adatcsomag 4 óra 26 perc alatt ért el a Földhöz. A szonda ekkor 162 millió km-re volt a Plutótól. A szonda addigi útja során 18 alkalommal volt hibernált állapotban, amik hossza 36 nap és 202 nap között változott.[4]

A New Horizons sebessége jelenleg mintegy 15 km/s, ami 2 km/s-mal kevesebb, mint a Voyager–1-é.

Megérkezés a Plutóhoz szerkesztés

A Pluto rendszer megfigyelését 2015. január 15-én kezdte meg. 2015. július 14-én közelítette meg a Plutót és a Charont, de a tudományos megfigyeléseit már 150 nappal korábban megkezdte. A New Horizons mintegy 4,88 milliárd kilométer megtétele után sikeresen megközelítette a törpebolygót és elhaladt mellette, adatokat és képeket küldve a Földre. A szonda kiváló állapotban hagyta el a Plutót és továbbhaladt a Kuiper-öv felé.[5] A törpebolygó rendszerének és a szondának relatív sebessége 14 km/s volt. A Pluto felszínétől 12 500 km-re suhant el. A Földtől ekkor 7,5 milliárd kilométerre volt.

A Pluto felszínének vizsgálata szerkesztés

A Pluto hegyei helyenként magasak, 3–4 km-ig emelkednek, ami az égitest méretéhez képest jelentős magasság.[6]

A földi és Hubble űrtávcsővel végzett megfigyelésekből várható volt, hogy a New Horizons összetett rendszert talál (ismert volt, hogy a felszín egyes részeit fagyott nitrogén, metán és szén-monoxid borítja, a légköri nyomás nőtt az 1980-as évek óta, látták az albedófoltokat éppúgy, mint a holdak összetett rendszerét), a rendszer komplexitása azonban minden várakozást felülmúlt. A kutatók „felturbózott Tritont” vártak, helyette „felturbózott Marsot” találtak.[7]

Emellett a kutatóknak is meglepő volt, hogy a Charon[7] milyen változatos égitest. A Naprendszer egyik legváltozatosabb felszínű égitestje. Rendelkezik hosszú repedésrendszerrel, hegyvonulatokkal, emellett árkok szabdalják a felszínét.

A küldetés kiterjesztése szerkesztés

A NASA döntött a projekt meghosszabbítása mellett. A később Arrokoth-ra átnevezett kisbolygó mellett 2019 első napjaiban repült el.[2] Az Arrokoth közel 300 éves keringési idejű pályáján halad, naptávolsága kb. 42-46 csillagászati egység között változik.

A szonda a legkisebb, 3500 km-es távolságát az aszteroidától 2019. január 1-én érte el. Az elrepülés idején a szondáról a rádiójelek a földi vevőkhöz 6,12 óra alatt érkeztek be.

2021. április közepére az űrszonda már 50 csillagászati egységre került a Földtől.[8]

Felépítése szerkesztés

Az űrszonda energiaellátását egy radioizotópos termoelektromos generátor (RTG) biztosítja. Ennek teljesítménye 240 watt volt a szonda indításakor.[9] Ez az érték nagyjából 5%-kal csökken 4 évente.

A nagy távolságra való tekintettel a szondán egy 2,1 méter átmérőjű parabolaantenna felel a rádiójelek hazajuttatásáért (a Voyager szondákat 3,66 méteres antennával építették).

Műszerek szerkesztés

 
A New Horizons szerelés közben. Balra látható az űrszonda áramforrása, a radioizotópos termoelektromos generátor (fekete színnel)
  • Long Range Reconnaisance Imager (LORRI): látható tartományban működő, nagy felbontású CCD kamera 20,8 cm-es apertúrával és 1024 x 1024 pixeles monokromatikus CCD érzékelővel. A felbontás 5 mikroradián (nagyjából 1 ívmásodperc). A CCD-t egy passzív radiátor tartja hidegen a szonda árnyékos oldalán. A hőmérséklet-különbség jó hőszigetelést igényel.
  • Pluto Exploration Remote Sensing Investigation (PERSI): Két műszert tartalmaz. Az egyik a 6 cm apertúrájú Ralph-teleszkóp (röviden Ralph) két különálló csatornával: egy látható CCD kamera (MVIC – Multispectral Visible Imaging Camera) és egy közeli infravörös képalkotó spektrométer (LEISA – Linear Etalon Imaging Spectral Array). A másik műszer az Alice ultraibolya képalkotó spektrométer. Az Alice a Rosetta űrszonda hasonló nevű műszerének tökéletesített változata.
  • Plasma and high energy particle spectrometer suite (PAM): Két műszer alkotja: a SWAP (Solar Wind Analyzer around Pluto) és a PEPSSI (Pluto Energetic Particle Spectrometer Science Investigation). A SWAP 6,5 kiloelektronvoltig méri a Pluto körüli részecskéket, a PEPSSI 1 MeV-ig.
  • Radio Science Experiment (REX): ultrastabil oszcillátor és kiegészítő elektronika a rádiótudományi vizsgálatokhoz.
  • Student Dust Counter (SDC): porméréseket végez. Két részből áll: egy 460 × 300 mm-es detektor a szonda árnyékos oldalán és egy elektronikai doboz a szonda belsejében. A detektor 14 PVDF panelt tartalmaz. Az effektív gyűjtőterület 0,125 m². Eddig még nem végeztek porméréseket az Uránusz pályáján túl.

Galéria szerkesztés

 
Alan Stern, a projekt vezetője
  •  
    Ralph
  •  
    LORRI
  •  
    SWAP
  •  
    VBSDC
  •  
    A New Horizons indítása
  •  
    A New Horizons a Jupiternél
  •  
    Félúton: visszatekintés a Jupiterre
 
A New Horizons képe a Charonról (2015.07.13)
 
A New Horizons képe a Pluto törpebolygóról (2015.07.13)

Egyéb szerkesztés

Az űrszondán vannak elhelyezve Clyde Tombaugh a Pluto felfedezőjének hamvai.[10]

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Mission Timeline. NASA. [2014. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 12.)
  2. ↑ a b Randevú újévkor: a New Horizons szonda kész a találkozásra az Ultima Thule kisbolygóval - 2018-12-22
  3. ↑ A Jupiterhez ért a New Horizons, Űrvilág, 2007. február 28.
  4. ↑ New Horizons Wakes Up on Pluto's Doorstep 2014-12-07
  5. ↑ Pluto flyby: New Horizons probe sends signal to Earth – live. The Guardian. (Hozzáférés: 2015. július 15.)
  6. ↑ Óriási meglepetést okoztak a Plútó közeli felvételei - fotó (hvg.hu, 2015-07-15. Hozzáférés: 2021-04-21)
  7. ↑ a b Űrvilág.hu - Amire még Alan Stern sem számított (2. rész). www.urvilag.hu. (Hozzáférés: 2016. január 16.)
  8. ↑ Olyan fotót készített a New Horizons a Naprendszer szélén, amilyenre még nem volt példa (hvg.hu, 2021-04-21)
  9. ↑ New Horizons. NASA. [2006. október 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 12.)
  10. ↑ Nightwatch – Newsletter of the Pomona Valley Amateur Astronomers, 2008. május 1. (Hozzáférés: 2012. május 5.)

További információk szerkesztés

 
A Wikimédia Commons tartalmaz New Horizons témájú médiaállományokat.

Magyar oldalak szerkesztés

Külföldi oldalak szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=New_Horizons&oldid=26640797”