Főmenü megnyitása

Nihónium

kémiai elem, rendszáma 113, vegyjele Nh

A nihónium[1] (korábbi nevén ununtrium) a periódusos rendszer 113. eleme. A Magyar Tudományos Akadémia 2019. július 24-én kiadott ajánlásban[1] javasolta a nihónium nevet, noha az elem felfedezése óta a magyar nyelvhasználók jelentős többsége a nihonium alakot használta. A 2019-ben központilag előállított, minden magyar középiskolába 2019. augusztus végén kerülő fali periódusos rendszerben a nihonium név szerepel.[2] Vegyjele Nh, korábban Uut. Szintetizálták közvetlenül hideg és meleg fúziós reakcióval. Elsőként az ununpentium bomlása közben fedezték fel. Összesen nyolc nihónium atomot figyeltek meg ezidáig. A periódusos rendszer tulajdonságai alapján puha, ezüstös fémnek kell lennie.

113 koperníciumnihóniumfleróvium
Tl

Nh

(Uht)
   
               
               
                                   
                                   
                                                               
                                                             
   
113
Nh
Általános
Név, vegyjel, rendszám nihónium, Nh, 113
Elemi sorozat v.sz másodfajú fémek
Csoport, periódus, mező 13, 7, p
Megjelenés ismeretlen, vsz. ezüstös
fehér vagy fémes szürke
Atomtömeg (284)  g/mol
Elektronszerkezet [Rn] 5f14 6d10 7s² 7p1
(tallium alapján vsz.)
Elektronok héjanként 2, 8, 18, 32, 32, 18, 3
Halmazállapot v.sz. szilárd
CAS-szám 54084-70-7
Hivatkozások

Először 2003 augusztusában figyelték meg, mint az ununpentium bomlási termékét. Az eredményeket 2004 februárjában publikálta egy orosz és egy amerikai csapat.

2004 júliusában egy japán csapat jelentette be egyetlen 278Uut atom létrehozását egy bizmut-209 és cink-70 közötti hidegfúziós reakcióban. 2004 szeptemberében publikálták eredményeiket.

Még 2004-ben megerősítette állításukat egy IMP-ben (Institute of Modern Physics) végzett kísérlet, amely felismerte, hogy a 266Bh bomlási értékei megegyeznek az ő kísérletükben mérttel. 2005 áprilisában megismételték a kísérletet, ám ekkor a bomlási adatok eltértek az elsőtől, amely valószínűleg egy metastabil izomer kialakulására vezethető vissza.

2012-ben japán kutatók bejelentése erősítette meg a bizmut-cink reakció működését.[3] 2015-ben 113. elemeként bővült vele a periódusos rendszer.[4][5]

A 113. elemet nihóniumnak (Nh) keresztelték el japán felfedezői. Nihon az ázsiai szigetország japán neve. Ez az első elem, amelyet ázsiai országban fedeztek fel. A szigetországbeli tudósok 2012-ben jelentették be, hogy sikerült előállítaniuk a megfoghatatlan 113-as rendszámú elemet, amelynek atommagjában 113 proton van.

A Földön nem fordul elő természetes állapotban, ezért laboratóriumban kell előállítani.

A RIKEN Nisia Központjában (RNC) sikerült létrehozni a rendkívül instabil elemet, amely gyorsan el is bomlott. A találgatások arról szóltak, hogy japoniumnak keresztelik majd.[6]

ElektronszerkezetSzerkesztés

Bohr-modell: 2, 8, 18, 32, 32, 18, 3

Kvantummechanikai modell: 1s²2s²2p63s²3p64s²3d10 4p65s²4d105p66s²4f145d10 6p67s²5f146d107p1

ForrásokSzerkesztés

  1. a b A raderfordiumtól az oganeszonig – a nemrégen felfedezett kémiai elemek magyar neve. Magyar Tudományos Akadémia, 2019. július 24. (Hozzáférés: 2019. július 27.)
  2. ScienceBits: Lente Gábor blogja. lenteg.ttk.pte.hu. (Hozzáférés: 2019. augusztus 4.)
  3. A japánok előállították a 113-as elemet. Index, 2012. szeptember 26. (Hozzáférés: 2012. szeptember 26.)
  4. Herceg Márk: Új elemmel bővül a periódusos rendszer. 444.hu, 2014. május 2. (Hozzáférés: 2015. december 31.)
  5. Szedlák Ádám Zoltán: Új elemmel bővült a periódusos rendszer. vs.hu, 2015. december 31. [2016. január 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. december 31.)
  6. http://www.origo.hu/tudomany/20161130-jovahagytak-a-periodusos-rendszer-negy-uj-elemenek-nevet.html