Főmenü megnyitása

Nincskegyelem-aknabarlang

barlang Vácon

A Nincskegyelem-aknabarlang fokozottan védett barlang, amely a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, a Naszályon található. A Cserhát jelenlegi három fokozottan védett barlangja közül az egyik. A Cserhát második legmélyebb és harmadik leghosszabb barlangja.

Nincskegyelem-aknabarlang
A Nincskegyelem-aknabarlang bejárata
A Nincskegyelem-aknabarlang bejárata
Hossz224 m
Mélység71 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés71 m
Tengerszint feletti magasságkörülbelül 490 m
Ország Magyarország
Település Vác
Földrajzi táj Cserhát
Típus inaktív, freatikus és keveredési korróziós
Barlangkataszteri szám 5221-2
Elhelyezkedése
Nincskegyelem-aknabarlang (Magyarország)
Nincskegyelem-aknabarlang
Nincskegyelem-aknabarlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 50′ 19″, k. h. 19° 07′ 29″Koordináták: é. sz. 47° 50′ 19″, k. h. 19° 07′ 29″

Tartalomjegyzék

LeírásSzerkesztés

Vácnak a Sejce nevű területén, a Naszály hegy nyugati részén található bányában nyílik a szűk bejárata, egy körülbelül 30 méter magas bányafalnak körülbelül a harmadában. Felső triász, dachsteini mészkőben keletkezett. A hosszúságához viszonyítva kicsi, megközelítőleg 27 méter vízszintes kiterjedésű. A barlang fő járatainak többsége függőleges irányban alakult ki. A hőmérsékletét nagyon meghatározza a kinti hőmérséklet. Az üregrendszer mind a három nagy aknája közel, körülbelül öt méterre van a bányafalak külső felszínétől. Nyáron a bejárati aknában előfordult 25–30 °C-is.

A járatainak a kialakulási irányát négy fő tektonikus törés határozta meg. A felső járatai a formajegyek tanúsága alapján hévizes eredetűek, freatikus, azaz gőz hatására létrejött oldás által keletkeztek. A simára oldott falak, a jellegzetes, íves falfelületek és a borsókő jelenléte bizonyítják ezt. Az alsó szakasza valószínűleg a süllyedő karsztvízszint melletti keveredési korrózió hatására vált a jelenlegi morfológiájúvá. Kialakultak a mély, kör szelvényű aknák és a sima falak. A morfológiai kisformái, a kőcsipkék, az élek és az oldalvályúk, a kannelúrák, azaz a függőleges karrok és a boxwork szerkezetek a későbbi, hideg vizes oldás termékei. Huzatborsókövek is láthatók az aknák közötti ablakokban.

A barlang a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével látogatható, a teljes bejárásához kötéltechnikai eszközök alkalmazása szükséges.

Először Romantika-aknabarlang (Antal 2002) volt a neve, majd Nincs kegyelem-aknabarlangnak (Antal 2002) nevezték el. Azért kapta a Nincs kegyelem-aknabarlang elnevezést, mert egy működő kőbányában megnyíló üreg sorsa általában a megsemmisülés. A részeinek az elnevezése vallási témákat tartalmaz: Purgatórium, Pokol-akna, Menyország-akna – ez vagy szabálytalan helyesírású, vagy tréfás elnevezés –, Sátán-akna, Áldásosztó és a már átnevezett Juliánusz-átjáró, illetve régen Juli-ánusz-átjáró is – ez a rész Juliánusz barátra utal, vagy Julira, valamint a nyelvjátékra és a magyar helyesírásra (Juliánusz, Julianus). A 2002-es térképén Nincskegyelem-aknabarlang (Szabó 2002) szerepel.

KutatástörténetSzerkesztés

A barlang bányászat következtében tárult fel. A Naszály Barlangkutató Csoport tagjai, azaz Antal József és társai 2002. március 7-én bukkantak a bejáratára a hivatalos helyszíni bejárásuk alkalmával és jártak a barlangban. 2002-ben a Környezetvédelmi Minisztérium Barlangtani Intézetének megbízásából a részletes állapotfelmérése is megtörtént a járatrendszernek a Troglonauta Barlangkutató Egyesület munkájaként. Sok mindenre kiterjedő leírás, helyszínvázlat, fénykép-dokumentáció készült, amely részletes bejáráson alapult. A kürtők is be lettek járva. A barlang régi helynevei ekkor a hivatalos barlangtérképen és a szakvéleményen át lettek nevezve. A barlangtérképe ebben az évben készült el a részletes állapotfelmérés részeként, amelyhez a barlangot a Pizolit Barlangkutató Egyesület és a Troglonauta Barlangkutató Egyesület tagjai mérték fel. A térképezést Szabó Zoltán vezette és ő szerkesztette, valamint rajzolta az alaprajzi barlangtérképet, a hosszmetszet barlangtérképet és a térhálós, vetület barlangtérképet.

Az első bejárás részletes leírása 2003-ban jelent meg nyomtatásban. A 2003. évi Cholnoky Jenő Karszt- és Barlangkutatási Pályázaton, a Troglonauta Barlangkutató Egyesületnek a csoport kategóriában indult pályamunkájában az egyik legszínvonalasabb rész a Nincskegyelem-aknabarlangban végzett feltáró munka bemutatása. Ezért a pályázat bíráló bizottsága különdíjjal jutalmazta az egyesületet. 2013-tól a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található barlang az igazgatóság hozzájárulásával látogatható.

ÉrdekességSzerkesztés

A Cserhát fokozottan védett barlangjainak nevei „N” betűvel kezdődnek, a Naszályi-víznyelőbarlangé, a Nézsai-víznyelőbarlangé és a Nincskegyelem-aknabarlangé, akárcsak a Cserhát legrégebben ismert és leghíresebb barlangjának, a Násznép-barlangnak a neve is.

IrodalomSzerkesztés

További információkSzerkesztés