Főmenü megnyitása

Nolcsó (szlovákul Nolčovo) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban.

Nolcsó (Nolčovo)
Nolcsó látképe
Nolcsó látképe
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásTurócszentmártoni
Turisztikai régióTuróc
Rang község
Polgármester Vladimír Mihalik
Irányítószám 038 54
Körzethívószám 00421 (0) 43
Forgalmi rendszám MT
Népesség
Teljes népesség250 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség16 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság408 m
Terület15,0178 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nolcsó (Szlovákia)
Nolcsó
Nolcsó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 07′ 00″, k. h. 19° 05′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 07′ 00″, k. h. 19° 05′ 00″
Nolcsó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nolcsó témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Turócszentmártontól 13 km-re északkeletre a Vág bal partján fekszik a Nagy- és Kis-Fátra által övezve. Legmagasabb pontja a Klak csúcs (1395 m). A községben fennmaradt a juhtenyésztés, amelyet a Felvidéken az első világháború után nagyrészt kiirtottak. A község kellemes lehetőséget nyújt a környező hegyekbe túrázásra (köztük az 1061 m-es Magurára is), de van itt vadászati és halászati lehetőség is.

A község neve és címereSzerkesztés

A község címere utal rá, hogy a község mezőgazdasági jellegű volt. Vörös alapon arany szemcsék láthatóak, és az eke két része a kormánylemez és a csoroszlya. A község nevét Nolcsa földesúrról kaphatta, de egyes elméletek a magyar nyolcból vagy a szláv ovca (juh) szóból kaphatta (ovčovo alakból).

TörténeteSzerkesztés

Területén már a bronzkorban éltek emberek, Hradisko nevű határrészén erődített bronzkori település állt. A község első említése Nyolchio néven 1489-ből származik. 1610-től fontos kereskedelmi út haladt át a községen, majd 1677-től fontos posta megállót létesítettek itt lóváltó állomással. 1722-ig vámot is szedtek itt. A Nyári család szucsányi uradalmához tartozott, majd a 19. századtól Eszterházy birtok volt. 1715-ben 18 adózó háztartása volt. 1785-ben 41 házában 319 lakos élt. 1828-ban 36 háza és 309 lakosa volt. Lakói erdei munkákkal és állattartással foglalkoztak.

Vályi András szerint "NOLCSO. Nolcsowo. Tót falu Túrócz Várm. földes Ura Nyári Uraság, lakosai leg inkább evangelikusok, fekszik Turánnak szomszédságában, és annak filiája, postája is vagyon, határja középszerű; réttye, legelője hasznos, fája elég, Vág vizén keresetre módgyok van."[2]

Fényes Elek szerint "Nolcsó, tót falu, Thurócz vmegyében, a Tátra hegye alatt a Rosenbergre vivő országutban. Számlál 27 kath., 279 evang., 3 zsidó lak. Van egy postahivatala, szép fenyves erdeje, jó legelője, s a Tátra nagy hegye alatt egy barlangja. F. u. gr. Nyáry."[3]

A trianoni békeszerződésig Turóc vármegye Turócszentmártoni járásához tartozott. 1944-ben a község bekapcsolódott a szlovák nemzeti felkelésbe.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 380 lakosából 361 szlovák volt.

2001-ben 271 lakosából 267 (98,52%) szlovák volt.

2011-ben 245 lakosából 239 szlovák volt.

NevezetességeiSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Nolcsó témájú médiaállományokat.