A Novgorodi terület (oroszul Новгородская область [Návgárodszkájá oblászty]) az Oroszországi Föderációt alkotó jogalanyok egyike (szubjektum), önálló közigazgatási egység. Székhelye Velikij Novgorod. 2010-ben a népessége 634 111 fő volt.[1]

Novgorodi terület (Новгородская область)
Novgorodi terület címere
Novgorodi terület címere
Novgorodi terület zászlaja
Novgorodi terület zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Szövetségi körzetÉszaknyugati
Székhely Velikij Novgorod
Irányítószám 173000–175999
Körzethívószám (+7) 816
Rendszám 53
Népesség
Teljes népesség592 415 fő (2021. jan. 1.)
Etnikai csoportok oroszok, ukránok, fehéroroszok, cigányok
(2010)
Földrajzi adatok
Terület
Összterület54 501 km²
Időzóna MSK (UTC+3)
Elhelyezkedése
Novgorodi terület (Oroszország)
Novgorodi terület
Novgorodi terület
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 58° 26′ 00″, k. h. 32° 23′ 00″Koordináták: é. sz. 58° 26′ 00″, k. h. 32° 23′ 00″
Novgorodi terület weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Novgorodi terület témájú médiaállományokat.

Földrajz szerkesztés

Északon a Leningrádi területtel, keleten a Vologdai területtel, délen a Tveri területtel, nyugaton pedig a Pszkovi területtel határos.

Nyugati része az Ilmeny-tó körüli lapos, egyenletes síkság, a keleti pedig dombvidék, a Valdaj-hátság északi része.[2] Legmagasabb pontja a Rijzsoha-hegy (296 m). A terület központi részén található az Ilmeny-tó, Közép-Oroszország egyik legnagyobb tava. Az Ilmeny-tóba ömlő jelentős folyóK: a Mszta, amely a Valdaj-hátság keleti oldalán ered és összegyűjti a terület keleti részének vizeit; a Lovaty, a Polja és a Poliszty folyók, melyek délről ömlenek a tóba, illetve a délnyugatról beömlő Selony. A tóból eredő egyetlen folyó a Volhov, mely a Ladoga-tó egyik jelentős mellékfolyója.

A déli és a délkeleti részen tartalmazza legnagyobb számban a tavi kerületeket Oroszország európai részén. A legnagyobb tó, a Szeliger-tó a Novgorodi- és a Tveri területen található. Itt helyezkedik el még a Valdaj-tó, a Slino-tó, a Velijo-tó és a Vörös-tó is.

Történet szerkesztés

 
Harc Novgorod és Szuzdal között 1170-ben (a kép 1460-ból való)

Novgorod az egyik legrégebbi székhely volt Oroszországban. Ez feküdt a történelmi varégok kereskedelmi útvonalán, ahol a görögök jártak, a Volhov folyó mentén, majd át az Ilmeny-tavon és a Lovaty folyón, végül a Dnyeper folyóig. A terület székhelyét olyan helyként jelképezik a krónikában, ahol I. Rurik novgorodi fejedelem alapította a Rurik-dinasztiát 862-ben. Később Rurik utóda, Oleg mozgalmat végzett egészen Kijevig, de Novgorod egészen a 15. századig továbbra is fontos szerepet játszott. 1136-ban a fejedelmet száműzték, és az újabban létrejött Novgorodi Köztársaságnak lett a fővárosa, ami a mai Oroszország északnyugati része.

A 19. század előtti időszakban volt megfigyelhető a drasztikus fejlődés a terület középső és keleti részén. 1851-ben építették ki az első vasútvonalat Szentpétervár és Moszkva között. Ez a vasútvonal azonban ezt a várost nem érintette, hanem megkerülve épült. A vasútépítés előnye, hogy ezáltal a szomszédos területek is fejlődésbe és teremtésbe indultak, mint például Malaja Viserában, Okulovkában, Csudovóban. Később viszont már Szentpétervár és Szonkovo, illetve Bologoje és Pszkov városa között is építettek vasutat, vagyis meghosszabbították.

1927. augusztus 27-én eltörölték a kormányzóságot, és az újonnan létrejött Leningrádi területtel olvasztották össze. A második világháborúban, 1941. ősze és 1944. tavasza között a terület nagy részét és a város nyugati oldalát a német csapatok foglalták el.[3] A Novgorodi terület a hosszú és vad csaták egyik helyszíne volt, itt voltak köztük a gyemjanszki katlancsaták és a leningrádi-novgorodi támadó harcok 1944-ben, amikor a szovjetek keresztezték a Volhov folyót. 1944. június 5-én felszabadították a területet és létrehozták a székhely legújabb részeit.

1999-ben a város orosz nevén ismét Velikij Novogorod.

Legnagyobb városok szerkesztés

A 2010-es adatok szerint:

Járások szerkesztés

A közigazgatások neve, székhelye és 2010. évi népessége az alábbi:

Magyar név Orosz név Székhely Lélekszám
Batyeckiji járás Батецкий район Batyeckij
6 335
Borovicsi járás Боровичский район Borovicsi
15 675
Csudovói járás Чудовский район Csudovo
22 011
Gyemjanszki járás Демянский район Gyemjanszk
13 001
Holmi járás Холмский район Holm
6 177
Hvojnajai járás Хвойнинский район Hvojnaja
15 552
Kreszti járás Крестецкий район Kreszti
12 940
Ljubityinói járás Любытинский район Ljubityino
9 744
Malaja Visera-i járás Маловишерский район Malaja Visera
17 785
Marjovói járás Марёвский район Marjovo
4 673
Mosenszkojei járás Мошенской район Mosenszkoje
7 309
Novgorodi járás Новгородский район Velikij Novgorod
57 673
Okulovkai járás Окуловский район Okulovka
25 808
Parfinói járás Парфинский район Parfino
14 395
Pesztovói járás Пестовский район Pesztovo
21 676
Poddorjei járás Поддорский район Poddorje
4 645
Simszki járás Шимский район Simszk
11 750
Szolci járás Солецкий район Szolci
15 714
Sztaraja Russza-i járás Старорусский район Sztaraja Russza
15 063
Valdaji járás Валдайский район Valdaj
26 476
Voloti járás Волотовский район Volot
5 493

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés