Főmenü megnyitása

A Nuralagus a nyúlfélék egy kihalt neme. Egyetlen ismert fajának, a Nuralagus rexnek fosszíliáit 2011-ben fedezték fel Menorca szigetén. A Nuralagus mintegy 3-5 millió évvel ezelőtt élt és a többi nyúlféléhez képest hatalmasra nőtt, magassága elérte a fél métert, tömege pedig a 12 kilogrammot; egyes példányai 23 kg-osra is megnőttek.

Infobox info icon.svg
Nuralagus rex
Evolúciós időszak: Középső pliocén
Az állat rekonstrukciója
Az állat rekonstrukciója
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Euarchontoglires
Csoport: Glires
Rend: Nyúlalakúak (Lagomorpha)
Család: Nyúlfélék (Leporidae)
Alcsalád: Valódi nyulak (Leporinae)
Nem: Nuralagus
Faj: N. rex
Tudományos név
Nuralagus rex
Quintana et. al., 2011
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Nuralagus rex témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nuralagus rex témájú kategóriát.

Tartalomjegyzék

MegjelenéseSzerkesztés

 
Egy Myotragus, egy Nuralagus és egy mai üregi nyúl combcsontja (balról jobbra)

A Nuralagus a legnagyobb ismert nyúlféle, tömege hatszorosa volt a mai üregi nyúlnak. Testarányai azonban jelentősen különböztek tőle, feje aránytalanul kicsi és koponyája alapján szemeinek és füleinek méretei is lecsökkentek. Gerincoszlopa viszonylag rövid és merev, az elülső lábaihoz képest a hátsók sem annyival hosszabbak mint a mai nyulaké. Valószínűleg nem tudott ugrani és kevésbé volt mozgékony mint kisebb rokonai. A Nuralagus jellegzetes példája annak a szabálynak, hogy a szigeteken élő, ellenségek nélküli kis emlősfajok mérete megnő, míg a nagytestű fajoké csökken. A nyulakon kívül egy denevér- (Rhinolophus cf. grivensis), egy pele- (Muscardinus cyclopeus) és egy teknősfaj (Cherirogaster gymnesica) is óriásira nőtt Menorcán. Étrendjének nagy részét feltehetően gyökerek és gumók tehették ki. A Nuralagus mintegy 3 millió évvel ezelőtt pusztult ki, amiben szerepet játszhatott az is, hogy a baleári barlangi kecske (Myotragus balearicus) kiszorította élőhelyéről.

EvolúciójaSzerkesztés

A Nuralagus ősei akkor érték el Menorca szigetét, amikor 3,3 millió évvel ezelőtt a Földközi-tenger kiszáradt és a Baleéri-szigetek szárazföldi összeköttetésbe kerültek az Ibéria-félszigettel. Miután az óceán áttörte a Gibraltári-szorost és újból elárasztotta a Mediterráneum medencéjét, Mallorca és Menorca pedig elszigetelődött.

Rokonsági viszonyait illetően csak kevés információ áll rendelkezésre. Fogazata hasonlított a szintén kihalt Alilepusra, ezért feltételezik, hogy rokonságban állt vele, esetleg az Alilepus volt a közvetlen őse. Ennek az elképzelésnek ellentmond, hogy a Spanyolországban talált Alilepus fosszíliák fiatalabbak, mint a Baleárok elszigetelődésének ideje. Egy másik elmélet szerint a 3-6 millió évvel ezelőtt élt Trischizolagus, amely a mai üregi nyulak őse is lehetett, volt a Nuralagusok közvetlen rokona.

ForrásokSzerkesztés

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Nuralagus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.