Nyárádmagyarós
falu Romániában, Maros megyében
Nyárádmagyarós (románul Măgherani, németül Ungarischdorf) falu Romániában Maros megyében, Nyárádmagyarós község központja.
Nyárádmagyarós (Măgherani) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Székelyföld |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Maros |
Község | Nyárádmagyarós |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 547385 |
Körzethívószám | 0265 |
SIRUTA-kód | 118101 |
Népesség | |
Népesség | 858 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 608 (2011)[1] |
Népsűrűség | 14,79 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 390 m |
Terület | 58,02 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 34′, k. h. 24° 54′46.566667°N 24.900000°EKoordináták: é. sz. 46° 34′, k. h. 24° 54′46.566667°N 24.900000°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésA falu Nyárádszeredától keletre 10 km-re a Kis-Nyárád partján, a Súgó és Cigány-patakok egyesülésénél a Bekecsalján fekszik.
Története
szerkesztés- Határában a Várbérc nevű helyen régi falu helyét vélik a helybeliek a Kisiklad aljában a tatárjáráskor használt vermek láthatók.
- 1910-ben 1465, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Nyárádszeredai járásához tartozott. 1992-ben 769 lakosából 753 magyar, 12 cigány és 4 román volt.
- 1937. december 20-án a felsőoroszi választókörzetbe szavazni indult 800 nyárádmagyarósi polgárt a mikházai jegyző (Iuliu Pereni/Perényi Gyula) és a román csendőrség feltartóztatták. A továbbindulni kívánó nyárádmagyarósiakra a jegyző és a csendőrök tüzet nyitottak. Tizenegy személyt ért találat, többségük maradandó fogyatékosságot szenvedett. ketten a helyszínen haltak meg, ketten utólag: Márton Károly, Sükösd Sándor, Balogh Antal, Siklódi Sándor. A sebesültek: Siklódi József, Sinka Károly, Barabás György, Bodon János, Csont Benjámin, Bodoni Péter, Balázs Antal.[2]
- 2003. december 7-i helyi népszavazás eredményeként 7 település különválik Nyárádmagyarós községtől Székelybere központtal.[3]
Látnivalók
szerkesztés- Református temploma 1791-ben épült, 1846 és 1866 között fejezték be.
- Római katolikus kápolnája a 20. század közepén épült a Vass család adományából.
- A falu északkeleti határában kurgánszerű földpiramisok találhatók, melyeket mindezideig még nem vizsgáltak meg komolyabban. Egyes kutatók szerint mesterséges eredetűek, erre bizonyíték lehet szabályos elhelyezkedésük.
Híres emberek
szerkesztés- Itt született 1903-ban Udvarhelyi Károly földrajztanár.
- Itt született 1921. június 7-én Kacsó Albert gyógyszerész, gyógyszerészeti szakíró, gyógynövénykutató.
Hivatkozások
szerkesztés- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
- ↑ Nánási János: A nyárádmagyarósi sortűz. (Hozzáférés: 2020. november 20.)
- ↑ Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája (1990–2003). (Hozzáférés: 2009. február 24.)