Nyárádmagyarós

falu Romániában, Maros megyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. január 14.

Nyárádmagyarós (románul Măgherani, németül Ungarischdorf) falu Romániában Maros megyében, Nyárádmagyarós község központja.

Nyárádmagyarós (Măgherani)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióSzékelyföld
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeMaros
KözségNyárádmagyarós
Rangközségközpont
Irányítószám547385
Körzethívószám0265
SIRUTA-kód118101
Népesség
Népesség858 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság608 (2011)[1]
Népsűrűség14,79 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság390 m
Terület58,02 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 34′, k. h. 24° 54′46.566667°N 24.900000°EKoordináták: é. sz. 46° 34′, k. h. 24° 54′46.566667°N 24.900000°E
SablonWikidataSegítség

A falu Nyárádszeredától keletre 10 km-re a Kis-Nyárád partján, a Súgó és Cigány-patakok egyesülésénél a Bekecsalján fekszik.

Története

szerkesztés
  • Határában a Várbérc nevű helyen régi falu helyét vélik a helybeliek a Kisiklad aljában a tatárjáráskor használt vermek láthatók.
  • 1910-ben 1465, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Nyárádszeredai járásához tartozott. 1992-ben 769 lakosából 753 magyar, 12 cigány és 4 román volt.
  • 1937. december 20-án a felsőoroszi választókörzetbe szavazni indult 800 nyárádmagyarósi polgárt a mikházai jegyző (Iuliu Pereni/Perényi Gyula) és a román csendőrség feltartóztatták. A továbbindulni kívánó nyárádmagyarósiakra a jegyző és a csendőrök tüzet nyitottak. Tizenegy személyt ért találat, többségük maradandó fogyatékosságot szenvedett. ketten a helyszínen haltak meg, ketten utólag: Márton Károly, Sükösd Sándor, Balogh Antal, Siklódi Sándor. A sebesültek: Siklódi József, Sinka Károly, Barabás György, Bodon János, Csont Benjámin, Bodoni Péter, Balázs Antal.[2]
  • 2003. december 7-i helyi népszavazás eredményeként 7 település különválik Nyárádmagyarós községtől Székelybere központtal.[3]
 
Református templom

Látnivalók

szerkesztés
  • Református temploma 1791-ben épült, 1846 és 1866 között fejezték be.
  • Római katolikus kápolnája a 20. század közepén épült a Vass család adományából.
  • A falu északkeleti határában kurgánszerű földpiramisok találhatók, melyeket mindezideig még nem vizsgáltak meg komolyabban. Egyes kutatók szerint mesterséges eredetűek, erre bizonyíték lehet szabályos elhelyezkedésük.

Híres emberek

szerkesztés

Hivatkozások

szerkesztés